Lettország az eurózóna ajtaján kopogtat

Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök szerint március elején kerülhet sor a hivatalos csatlakozási kérelem benyújtására, amellyel a balti államnak 2014-re lehetősége nyílna a közös pénznem, az euró bevezetésére – írja a The Guardian brit napilap.

Rigában már megindultak a tárgyalások az Európai Központi Bank, valamint az Európai Bizottság képviselőivel a balti állam eurócsatlakozását illetően. „Már csak technikai akadályok állnak a közös pénz bevezetésének útjában” – fogalmazott a lett kormányfő. A parlament január végén a költségvetési fegyelemről és a pénznemváltással kapcsolatos iránymutatásokról fogadott el törvényt annak érdekében, hogy előkészítse a valutanunióba történő belépést.

A balti államok közül idáig mindössze Észtországnak sikerült bevezetnie az eurót 2011-ben, amelynek hatására rendkívüli mértékű fellendülésnek indult meg az ország. Litvánia várhatóan 2014-ben nyújtja be hivatalos tagfelvételi kérelmét, így sikeres esetben is csak 2015-ben vezethetné be a közös valutát.

Az euróövezeti csatlakozásról komoly vita folyik egy másik államában, Lengyelországban. Az unió egyetlen országa, amely 2008-ban az amerikai nagybank,a Lehman Brothers összeomlásával nem esett recesszióba, ehelyett szoros együttműködést folytatva az EU-val, regionális vezető pozícióra tört és komoly befolyással rendelkezik a döntéshozatalban. Ahhoz, hogy politikai és gazdasági együttműködését szorosabbra fűzze az unióval, elengedhetetlen az euró tagság megszerzése. Ezt szem előtt tartva a lengyel elnök felállított egy, a csatlakozás elősegítését végző bizottságot, amellyel Varsó 2017-re tűzte ki a közös valutahasználat megkezdését.

Paradoxon szerű helyzetet mutat, hogy jelenleg számos kelet-európai állam egy olyan valuta bevezetését sürgeti, amelynek fennmaradása több évig kérdéses volt. Alig két éve pedig egy zsugorodó eurózónáról folytak tárgyalások Görögország és más, gazdaságilag rendkívül meggyengült állam miatt. Mára azonban ezen elképzeléseket felváltotta a nagyobb közös valutaövezetről szóló diskurzusok sora.

Lettország gazdasági mutatói egész Európában kiemelkedőek, amelyektől mára messze elmaradnak olyan nyugati hatalmak, mint Franciaország vagy Hollandia. Költségvetési hiánya 2012-ben a bruttó hazai össztermék 1,5 százaléka volt, míg államadóssága a  GDP csupán 42 százalékát tette ki. Az ország 2012-ben csatlakozott a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktumhoz is. Dombrovskis lett kormányfő ezért egyfajta „biztosítási mechanizmusnak” nevezi a csatlakozást, amely arra szolgál, hogy az ország elkerülje a válságot. „Ragaszkodunk az óvatos, megfontolt fiskális politikához és nem hagyhatjuk, hogy a lett gazdaság ismét túlhevüljön” – hangsúlyozta.

A 2008-as pénzügyi válság hatására fel kellett adnia akkori csatlakozási terveit, mivel komoly mértékben csökkent gazdasága, hazai összterméke 24 százalékkal fogyatkozott. A rigai kormány 7,5 milliárd eurós készenléti hitel-megállapodást kötött az EU-IMF párossal, cserébe rendkívül szigorú takarékosággi intézkedéseket hajtott végre adóemeléssel és bércsökkentéssel helyreállítva az ország versenyképességét. Ennek hatására napjainkra az EU leggyorsabban fejlődő gazdasága lett.

Lettország mára „bőségesen megfelel a maastrichti konvergenciakritériumoknak, így elvárja az eurózónabeli államoktól, hogy üdvözöljék csatlakozását” – fogalmazott Dombrovskis. A lett politikai elit azonban leginkább a francia állásponttól tart, mivel Párizs nem túl lelkes az új tag felvételéért.  Egyik ellenérve szerint csupán négy év telt el azóta, hogy pénzügyi mentőövre szorult a balti állam, így még bizonyítania kell. A végleges döntést a tagállamok hozzák meg, a Központi Bank és az Európai Bizottság ajánlása után.

A lett lakosság körében sem rendelkezik átütő támogatással a valutaváltás. A társadalom aggódik az árak emelkedése és a nemzeti valuta elvesztése miatt, amely a balti állam Szovjetuniótól való függetlenségének jelképévé vált. Egy 2012 decemberi közvéleménykutatás szerint a lakosság 66 százaléka negatív véleménnyel van az euró bevezetése iránt, mivel nemzeti identitásuk egy részének elvesztését féltik.

Brüsszel, a negatív társadalmi visszhang miatt szintén kissé vonakodó a kérdést illetően. Olli Rehn, az EU gazdasági és pénzügyi biztosa egy korábbi nyilatkozatában azonban hangsúlyozta, nem lehet elutasítani a lett csatlakozási kérelmet politikai okokra, vagy közvélemény kutatásra hivatkozva. „Az euróövezet 18 tagra bővülhet 2014-re” – tette hozzá.

Amennyiben zöld utat kap, Lettország lehet az EU 18-ik tagállama, amely csatlakozik a valutaövezethez.