Még keresik a „lazannya-botrány” felelőseit

Az Europolt is bevonják a lóhúsból készült és marhahúsnak feltüntetett lazannya eredetének kivizsgálásába, és az Európai Bizottság javaslatára valamennyi uniós tagállamban laboratóriumi tesztekkel próbálják megállapítani a címkézési csalás mértékét –állapodtak meg szerdai informális ülésükön az agrárminiszterek.

Az európai hatóságok már pontosan beazonosították a marhahúsként feltüntetett lóhús Európa több országán át vezető útvonalát, ám az még további vizsgálatok tárgyát kell, hogy képezze, hogy egészen pontosan ki, hol és mikor ragasztotta rá a lóhúst is tartalmazó készételekre a megtévesztő címkéket. Erről számolt be szerdán Tonio Borg, az EU fogyasztóvédelmi és egészségügyi biztosa a botrány által érintett uniós tagállamok rendkívüli miniszteri találkozója után.

Simon Coveney, az ülésen elnöklő ír tárcavezető és az uniós biztos hangsúlyozták, hogy ebben a pillanatban semmi ok nincs annak feltételezésére, hogy élelmiszerbiztonsági kérdésről lenne szó. Az EU több országának bevonásával folyamatban lévő vizsgálat tárgya egy feltehetően nagyobb volumenű csalássorozat mértékének a megállapítása és elkövetőinek beazonosítása, ami az élelmiszercímkézési szabályok megsértésének minősül.

Az érintett tagállamok úgy döntöttek, hogy felkérik az Europolt, hogy hangolja össze a különböző nemzeti szintű bűnüldözési vizsgálatokat. Tonio Borg pedig a tagállamok képviselőiből álló élelmiszerlánc állandó bizottság péntekre összehívott ülésén több ajánlást is a kormányok elé terjeszt majd jóváhagyásra. A biztos azt javasolja, hogy első körben harminc napos időtartamra az EU valamennyi tagállamában (tehát ott is, ahol eddig gyanú nem merült fel) összesen 2500 mintavétel alapján március 1. és 30. között laboratóriumi vizsgálatoknak vessenek alá tetszőlegesen kiválasztott marhahús-készítményeket annak megállapítására, hogy nem tartalmaznak-e lóhúst.

Az első vizsgálat eredményeit április 15-én tennék közzé, a cél a fogyasztók megnyugtatása. Második körben további 4 ezer mintavételt vizsgálnának meg azért, hogy képet alkothassanak a probléma földrajzi kiterjedtségéről és komolyságáról.

Először január közepén Írországban eladott hamburgerekben mutatták ki lóhús nyomait, holott az áru címkéjén az áll, hogy marhahúsról van szó. Később Nagy-Britanniában lazannyákban akadtak hasonló módon lóhúsra, de Franciaországban is feltárták a problémát, ahová egyébként bizonyíthatóan néhány gyanús szállítmány, az eddigi gyanú szerint vélhetően Románia felől érkezett. A britek és az írek hagyományosan nem fogyasztanak lóhúst, így ebben a két országban igen komolyan veszik az ügyet.

Sem az ír miniszter, sem az uniós biztos nem mutatott ujjal ugyanakkor egyetlen országra sem, Tonio Borg szerint ugyanis a hamis címkék bárhol és bármikor rákerülhettek a készítményre, és egyáltalán nem biztos, hogy az eredet országban. Jelenleg éppen annak megállapítására folynak vizsgálatok, amelyek állítólag előrehaladott szakaszban vannak, hogy kik és hol folyamodhattak csaláshoz a gyanú szerint anyagi haszonszerzés reményében.

Simon Coveney szerint több mint egy ember felelősségéről lehet szó az ügyben, de ennél többet nem mondott.

A biztos elmondta, hogy az EU-ban piacra kerülő lóhús 70 százaléka belülről származik és csak 30 százaléka kívülről. Borg hangsúlyozta, hogy az incidens nem áshatja alá a belső piacot és nem szolgálhat különböző korlátozások bevezetésére az áruk belső piacán, különös tekintettel arra, hogy nem élelmiszerbiztonsági ügyről van szó.

Daniel Constantin román mezőgazdasági miniszter közleményében rámutatott, hogy az országban elvégzett mélyreható vizsgálatok nem találtak problémát és megerősítették, hogy a cégek betartották a jogszabályokat. „Minden Romániából származó lóhús, ami az EU piacára került, helyesen volt címkézve” – közölte a miniszter, hozzátéve, hogy sajnálja a román cégek tevékenységét ért „alaptalan vádaskodásokat”.