State of the Union: nincs új a nap alatt

Barack Obama második elnöki ciklusának első, szám szerint negyedik State of the Union beszédében – ami akár a múlt évi kampány része is lehetett volna – felvázolta elképzeléseit a következő négy év legfontosabb feladataival kapcsolatban. Az elnök nagyívű beszédében felszólította a demokrata és a republikánus politikusokat, hogy tegyék félre a pártok közti civakodást és együttes erővel lépjenek fel a problémákkal szemben.

Az elnök azonban hiába szólította fel együttműködésre a jogalkotókat, a State of the Union beszédre adott reakciók megmutatták, hogy milyen mélyen rögzültek a két oldal képviselőiben a jól megszokott és begyakorolt válasz- és viselkedésformák. Ha egyik oldal sem enged saját elképzeléseiből, az akár a washingtoni törvényhozás működésképelenségét is előrevetítheti.

Középosztály és gazdasági kérdések

A demokraták és a republikánusok egyetértenek abban, hogy az amerikai jólét kulcsa a virágzó középosztály, és hogy az adórendszer reformja a krónikus hiány egyik megoldása.  Obama keddi beszédében felszólította a jogalkotókat, hogy hajtsák végre generációjuk feladatát, és tegyék lehetővé egy „fejlődő, virágzó középosztály” létrejöttét. Az elnök szerint „az amerikaiak elvárják tőlünk, hogy a nemzeti érdekeket a pártérdekek elé helyezzük”, a két oldalnak pedig kötelessége, hogy együtt dolgozzon a nemzet javáért.

Obama ismét felvázolta átfogó adósságcsökkentő tervét – ami főként új adóbevételeken alapul, kiegészülve kiadáscsökkentő intézkedésekkel –, és megint felszólította a döntéshozókat, hogy fogadják el azt. A korábbi, Fehér Ház és a Kongresszus között létrejött egyezségek és az adósságplafon megemeléséről hozott részmegállapodás nem oldotta meg a krónikus költségvetési hiány és az államadósság problémáját, így ez még mindig kiemelt problémája az Egyesült Államoknak. Az elnök hangsúlyozta továbbá a gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés fontosságát, és továbbra is ragaszkodott ahhoz, hogy felvázolt javaslatai – elfogadásuk esetén – nem fogják még tovább emelni az ország adósságát.

Első ciklusának keserű pártharcait figyelembe véve Obama arra ösztönözte a Kongresszus tagjait, tegyék félre a pártérdekeket és dolgozzanak azon, hogy olyan költségvetést szavazzanak meg, ami a felelőtlen költségcsökkentő intézkedéseket okos megtakarításokkal és beruházásokkal helyettesíti majd. „És tegyük mindezt a csatározások nélkül, ami nyugtalanítja a fogyasztókat és elijeszti a befektetőket” – tette hozzá az elnök, mondtatait pedig hatalmas ováció követte, főleg a demokraták soraiból.

Obama beszédében nem vetette meg a nagyszabású, olyakor hatásvadász hasonlatokat sem azért, hogy még meggyőzőbbé tegye érvelését. „Azt várják tőlünk, hogy ésszerű kompromisszumot alakítsunk ki ott, ahol csak tudunk. Mert Amerika csak akkor haladhat előre, ha együtt dolgozunk rajta. Együtt eltakarítottuk a válság romjait és megújult önbizalommal mondhatjuk, hogy nemzetünk egysége erősebb lett” – mondta az elnök.

Szigorodó fegyvertartás?

Az elnök a newtowni tragédia megemlítésével próbált erős érzelmi hatást gyakorolni a kongresszusi képviselőkre azért, hogy támogassák szavazatukkal a szigorúbb fegyverhasználatról szóló vitatott javaslatot. Obama részletesen ismertette az intézkedéscsomag legfőbb elemeit, úgymint a fegyvervásárlást megelőző háttérellenőrzés kiterjesztését, valamint a félautomata, katonai fegyvereket imitáló eszközök tilalmát. Az elnök annak ellenére kívánja véghezvinni a reformot, hogy azt nem csak a Nemzeti Lőfegyver Egyesület, de mind demokrata, mind pedig republikánus képviselők is erőteljesen ellenzik.

Miről volt még szó a beszédben? Lapozzon és megtudja!

Bevándorlás, klímaváltozás, külpolitika

A demokraták és a republikánusok meglepő módon a nem dokumentált bevándorlók kérdésének rendezésében is egyetértenek – igaz, más-más eszközökkel szeretnék megoldani azt. Kedd esti beszédében az elnök tovább folytatta a nyomásgyakorlást annak érdekében, hogy a kongresszus végre döntsön egy olyan, politikailag igen érzékeny kérdésben, mint a bevándorlási reform. Amikor Obama a bevándorlás kérdésével foglalkozott, néhány szenátor – köztük John McCain is – állva tapsolt, így jelezték támogatásukat a kérdés kátpárti megoldásának szükségességéről.

Az elnök javaslatot tett egy méltányossági jogszabály megalkotására is, melynek segítségével megkönnyítenék a női munkavállalók számára azt, hogy a munkabér-diszkrimináció ellen küzdhessenek anélkül, hogy állásuk elvesztését kockáztatnák. A „paycheck fairness act” továbbá megemelné a minimálbér alsó határát óránkénti kilenc dollárra.

Az elnök bejelentette, hogy jövő év februárjára újabb 34 ezer amerikai katonát hív haza Afganisztánból, de felmerült az is, hogy a 2014-es év végére teljesen felszámolják az országban fenntartott amerikai állományt. A beszédet az akutalitások is befolyásolták. Obama megemlítette Észak-Korea legutóbbi kísérleti atomrobbanátást is, amit a külügyminisztérium provokatívnak és rendkívül sajnálatosnak nevezett.

Obama továbbá „szerény” módosításokat ígért a Medicare-programban, valamint bejelentette, hogy a jövőben nagy hangsúlyt fektet majd az Egyesült Államok kiberbiztonságának kérdésével is. A klímaváltozás is terítékre került: az elnök altenatív energiaközpontok kiépítését tervezi, mivel egyre nagyobb veszélyt jelentenek az Egyesült Államokat érintő mind gyakoribb és erőteljesebb viharok, valamint a szárazság és az ezzel összefüggő erdőtüzek problémája.

Reakciók: a republikánusok és a közvélemény

A szakértők szerint nem sok újdonságot hozott a 2013-as State of the Union beszéd: Obama a már számtalanszor hallott, réges-régi érveket alkalmazta ismét. A beszédet követő republikánus reakciók azonban nem elégedtek meg ennyivel és élesen kritikálták az elnököt. Marco Rubio, a konzervatívok legújabb csillaga is kemény szavakkal illette Obamát. „Demokrata és republikánus elnökök – John F. Kennedytől Ronald Reaganig – mindig is tudták, hogy a középosztály jólétének alapját a szabad vállalkozások jeletik. De Obama? Ő azt hiszi, hogy ez a problémáink forrása.”

Rubio szerint az elnök megoldása „minden problémára, amivel itt Washingtonban szembenézünk az, hogy többet adóztasson, több kölcsönt vegyen fel és többet költsön”. Rubio Obamát hibáztatta az Egyesült Államok gyengülő stabilitása miatt, melynek oka szerinte a történelmi mértékű hiány ellenére is folyamatos kiadások, valamint hogy az elnök nem lépi meg az olyan jogosultsági programok reformját, mint például a Medicare. „Az államadósságunk igazi oka az, hogy a kormányunk évi egymilliárd dollárral többet költ évente, mint amennyire lehetősége lenne” – mondta Rubio, aki szerint a költségvetés radikális korrekciója nélkül az Egyesült Államok hamarosan csődközelbe juthat. A fegyverkorlátozással kapcsolatban csak annyit mondott, hogy a rendelet alkotmányellenes, mivel aláássa azt a jogot, amit a második alkotmánykiegészítés adott az amerikaiaknak; ráadásul ezzel az intézkedéssel nem lehetne elérni a fegyveres erőszak visszaszorítását.

A CNN/ORC közvetlenül a kedd esti esemény után végzett közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy a megkérdezett amerikaiak 53 százaléka igen pozitívan értékelte Obama beszédét, 24 százalékuk inkább pozitív véleménnyel volt, 22 százalék számára pedig negatív visszhangja volt az idei State of the Union beszédnek. Viszont minden 10 megkérdezettből csupán négy gondolta úgy, hogy Obama beszéde szélesebb körű kétpárti együttműködést eredményezhet majd. A megkérdezetettek 71 százaléka szerint az elnök politikája a megfelelő irányba mozdítja majd az országot, 26 százalékuk szerint viszont éppen ellenkezőleg.