Brüsszeli alku magyar szemmel

Több mint 24 órán át tartó tárgyalási maraton után az uniós tagállamok vezetői péntek délután megállapodtak a következő hétéves pénzügyi keretről, ami nem csak a Bizottság eredeti javaslatából farag le jócskán, de a jelenlegi többéves büdzsétől is jelentősen elmarad. Magyarország pénzügyi pozíciója javult a tárgyalások végjátékában

Szűkebb büdzsével és szigorúbb pénzköltési szabályokkal kell működnie 2014 és 2020 között az Európai Uniónak, miután a 27 tagország állam- és kormányfői egy álló napon át tartó alkudozás után megállapodtak a következő hétéves pénzügyi keretről, amire a gazdasági és pénzügyi válság miatt teret nyert takarékoskodás nyomja rá bélyegét.

Az uniós vezetők elengedve fülük mellett az Európai Parlament elnökének figyelmeztetését történelmileg alacsony szinten rögzítették a 2014 és 2020 között tervezett kiadásokat. A pénzügyi kötelezettségvállalások (a leköthető források) szintjét a hét évre kivetítve 960 milliárd eurónál, a kifizetések szintjét pedig 908,4 milliárd eurónál húzták meg, az előbbi az EU nemzeti összjövedelmének 1, az utóbbi pedig a 0,95 százaléka.

A megállapított főösszegek nemcsak Herman Van Rompuy tavaly novemberi javaslatához képest jelentenek további csökkentést, de számottevően – a kötelezettségvállalásoknál mintegy 73 milliárd euróval, a kifizetéseknél pedig 80 milliárd euróval – lefaragnak az Európai Bizottság eredeti számsorából és a jelenlegi, 2007 és 2013 közötti időszak kiadásainak mértékétől is elmaradnak – az Európai Tanács elnöke szerint – 34-34 milliárd euróval.

A rendhagyó formátumban, hol plenáris ülés, hol két- és többoldalú megbeszélések keretében zajló tárgyalásokon a vezetők a legtöbb időt éppen a hét évre szóló két kiadási főösszeg eldöntésével töltötték. Miközben elsősorban Franciaország, de néhány más ország is a pénzügyi kötelezettségvállalásoknál kötötte az ebet a karóhoz, David Cameron bit kormányfő az eleve kisebb összeget kitevő kifizetések minél nagyobb mértékű csökkenésére koncentrált, részben sikerrel, hiszen a Van Rompuy utolsó javaslatában álló 912 milliárd euró helyett 908,4 milliárd lett a végleges összeg. Cameron ugyanakkor a költségvetési vita elején még 886 milliárd eurós kifizetési szintet szorgalmazott.

A brit miniszterelnök a csúcsot követően elégedetten nyilatkozott az eredményről. „Túl magas volt az Európai Unió hitelkártyának felhasználási kerete. Ezt sikerült leszorítani és a kiadások jobb minőségét is szavatolni” – szögezte le David Cameron, aki azt is kiemelte, hogy 2005-től eltérően nem lesznek további változások a brit költségvetési visszatérítésben, pedig szinte minden oldalról támadtak a tárgyalások során, ám ő sikerrel elhárította ezeket a kísérleteket.

Az alku magyar szempontból

Sokak előzetes várakozásával ellentétben Magyarország nem került a problematikus tagállamok közé a tárgyalások végszakaszában. Ennek oka, hogy Herman Van Rompuy magyar kormányfőnek tett legújabb ajánlata tovább javított a magyar költségvetési pozíción és tartalmi oldalról is kielégítette a magyar igényeket, miután 1,4 milliárd euró pótlólagos támogatást ígért a legszegényebb kategóriába tartozó hat hazai régiónak. Az elérhető támogatások felső határának 10 százalékos megemelése további 700-720 millió euróval javított a magyar pozíción.

 Összességében nagyjából 2,1 milliárd euróval nőtt a hazánk számára elérhető felzárkóztatási támogatás az Európai Bizottság eredeti, hazánk számára hátrányos javaslatához képest (körülbelül 18,3 milliárd euró). A BruxInfo becslése szerint tehát a mostani alku eredményeként 2014 és 2020 között 2011-es árakon körülbelül 20,4 milliárd euró kohéziós forrás lehívására lehet jogosult az ország. Az előző, 2005 végi költségvetési alku során akkori árakon 22,6 milliárd eurót tartalmazott a magyar kohéziós boríték. Ez az összeg a későbbi árkiigazítások miatt ténylegesen 25,7 milliárd euróra emelkedett. A két eddigi utolsó kitárgyalt kohéziós támogatás közötti különbség nagyjából 2,2 milliárd euró (a 25,7 milliárdhoz képest ennél több, de ez utóbbit a néhány év múlva az aktuális ár figyelembevételével történő kiigazítás miatt 20,4 milliárdnál nagyobb összeggel kell összevetni). 

Végeredményben, ha a Bizottság eredeti javaslata akár 30 százalékos csökkentést is eredményezett volna a magyar kohéziós borítékban 2007 és 2013-hoz képest, de a 25,7 milliárd eurós szinttel (és nem a 22,6 milliárddal) számolva, megállapítható, hogy a következő többéves keretköltségvetésben 8-9 százalékkal csökken a hazánk által elvileg elérhető regionális fejlesztési támogatások összege.

Magyarország számára ugyancsak jó hír, hogy a beruházások maximális uniós társfinanszírozási rátája 85 (és nem 75) százalék lesz, és a közhatalmi intézmények (minisztériumok) kivételével költségként elszámolható lesz a vissza nem igényelhető áfa, akárcsak a jelenlegi pénzügyi időszakban. Ez becslések szerint a hét év alatt GDP-arányosan 0,7 százalékos (közel 5 milliárd eurós) megtakarítást jelenthet a büdzsének (a további magyar vonatkozásokról lásd külön cikkünket).

Herman Van Rompuy az EP-t figyelmezteti

Az Európai Tanács elnöke szerint kiegyensúlyozott és növekedésbarát büdzsét hoztak végül tető alá a tagállami vezetők. Herman Van Rompuy elmondta, hogy a többéves pénzügyi keret három pillérre épül. Egyrészt a jövőre koncentrál. Van Rompuy – mint mondta – nem engedte feláldozni az oktatásba és a kutatásba irányuló befektetéseket, a kiterjesztett Erasmust és a Horizon 2020 programot.

Másrészt szerinte a visszafogottság jegyében reálértékben is kiadáscsökkentés valósul meg a büdzsé mérséklésével. Ezen a ponton egy sor új eszköz és garancia bevezetésével valósulhat meg a régóta áhított „hatékonyabb költés”. Harmadrészt a 6 milliárd euró összegű ifjúsági munkanélküliségi alapot említette, mint új eszközt a 18-25 év közöttiek elhelyezkedésének elősegítésében.

Az Európai Tanács elnöke szerint az Európai Parlamentnek felelősséggel kell majd nekiállnia a többéves pénzügyi kerettel kapcsolatos vitának és szavazásnak. „Az uniós költségvetés összeállítása nem egy könyvelői munka, régiók túlélése és teljes társadalmi csoportok függnek ettől, ezért alaposan és körültekintően kell az EP-nek eljárnia, mielőtt elutasítja a javaslatot” – mondta Herman Van Rompuy némiképp elébe menve, vagy éppen frissiben reagálva egyes európai parlamenti véleményekre.

Van Rompuy szerint Martin Schulz, EP-elnök „és mások” kissé elsietve akkor reagáltak a költségvetési alkura, amikor az még meg sem született. Az Európai Parlament elnöke az Európai Tanács csütörtökön kezdődött ülésén fejtette ki a véleményét, amely szerint nem fog aláírni deficitet eredményező uniós költségvetést.

Az Európai Tanács elnöke emlékeztetett arra, hogy a 2007-2013 közötti többéves pénzügyi keret pénzügyi kötelezettségvállalásai és tényleges kifizetései között mindössze 5 százalék volt a különbség, és „hasonló léptékű a differencia a most meghatározott főösszegek között is. Ez a különbség egyáltalán nem abnormális” – reagált Herman Van Rompuy Martin Schulz csütörtöki szavaira. (LINK) Hozzátette, hogy a jelenlegi többéves kerethez képest az is jelentős változás, hogy 2007-2013 között „csak számok álltak rendelkezésre”, most pedig már egy sor rugalmassági eszköz is, amely garantálja, hogy a lekötött pénzek valódi beruházásokhoz is elvezetnek majd.

Van Rompuy figyelmeztette az Európai Parlamentet arra, hogy egy óriási alkut kockáztatnak, „remélem, az EP felelősségteljesen fog cselekedni” – tette hozzá.

Az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletén felidézte, hogy a belga kormány tagjaként hat évig volt költségvetési miniszter, és ezalatt megtanulta, hogy néha választani kell a lehetőségek közül. „Ha mindenre nemet mondunk, akkor keménynek és ortodoxnak látszunk majd. Ha mindenre igent mondunk, akkor az ellenkezőjének. Néha döntéseket kell hoznunk, és választanunk kell” – jelentette ki Van Rompuy. Hozzátette, hogy a vezérelv az volt, hogy az EU a pénzügyi kiigazítások idején is tudjon a lényegre koncentrálni: a gazdasági növekedésre és a munkahelyteremtésre.

Részletezte is, eszerint a kutatás-fejlesztési büdzsé, az Európai Összekapcsolási Eszköz, a fejlesztési segélyalap és a leginkább nélkülözők megsegítését célzó pénzalap továbbra is hangsúlyos része marad a többéves keretnek, és reálértékű növekedések figyelhetők meg ezeken a területeken a jelenlegi pénzügyi időszakhoz képest.

A francia államfő ajtóértekezletén jó kompromisszumnak nevezte a péntek délutánra megszületett alkut. Francois Hollande kifejtette, hogy számára az agrártámogatások összegeinek megőrzése volt a legfontosabb, és „bár minimális csökkenés figyelhető meg, de a legnagyobb, különösképpen a francia gazdáknak járó részét sikerült megőrizni”.

Hollande szinte versenyhelyzetként értékelte a brit és a francia érdekek érvényesítését. Elmondta, hogy David Cameron brit kormányfő 900 milliárd euró alatti kiadási főösszegért küzdött, ő maga pedig 913 milliárdos minimális szintet akart. A végső, 908,4 milliárd eurós összeg szerinte az ő akaratához van közelebb, sőt, Hollande egyenesen azt mondta, „ennyit tudtam engedni a brit miniszterelnöknek”.

Az államfő osztja az Európai Parlament elnökének véleményét az esetleges deficites költségvetéssel kapcsolatban. Francois Hollande magyarázata szerint, „ha rögtön el is költjük azt a pénzt, amit lekötöttünk egy-egy projektre, akkor a hétéves ciklus végén a mostaninál is nagyobb hiány, illetve pótlólagos büdzséigény keletkezik”.

A brit tárgyalási pozícióra utalva Hollande elmondta, „az nem működik, hogy egy tagállam megpróbál a bűvkörébe vonni másik 26-ot”.