A spanyoloknak nem tetszett az Eurócsoport új elnöke

Spanyolország ellenszavazata miatt eddig példátlan módon nem egyhangú döntéssel választották meg hétfőn az Eurócsoport új elnökét, aki a holland Jeroen Dijsselbloem lesz a következő két és fél évben.

Kisebbfajta szenzációként robbant, hogy az Eurócsoport fennállása óta először nem egyhangú döntéssel választotta meg következő elnökét, miután Luis de Guindos spanyol pénzügyminiszter jelezte, nem támogatja a holland Jeroen Dijsselbloemot a posztra.

A holland pénzügyminisztert ettől függetlenül az Eurócsoport elnökévé választották a következő két és fél évre, miután a szabályok értelmében egyszerű többség is elegendő volt a jelölt megválasztásához. Dijsselbloemon kívül nem volt más jelölt a posztra, így a megválasztása tulajdonképpen csak formalitás volt.

A 46 éves szociáldemokrata politikus az ülést követő sajtótájékoztatón egy kérdésre válaszolva közölte, sajnálja, hogy nem kapott egyöntetű bizalmat, és mivel spanyol kollégája nem árulta el, ezért nem tudta megmondani az okát Madrid elutasításának. Hozzátette, hogy a spanyol pénzügyminiszter utána odament hozzá, és biztosította arról, hogy a lehető legprofesszionálisabb módon fog együttműködni vele, miután megválasztották.

A kínos incidens mögött megfigyelők a valutaövezet északi és déli tagállamai, vagy másképp a legmagasabb, tripla A adósbesorolással rendelkező és a pénzügyi támogatásra szoruló országok közötti feszültséget vélik felfedezni. Tény, hogy a holland kormány a költségvetési konszolidációnak prioritást adó politika egyik fő szószólója és ezért több, ettől a kurzustól szenvedő déli tagország szemében vörös posztó lehet.

„Nem hiszem, hogy (a spanyol elutasításnak) drámai következményei lesznek” – jelentette ki Jean-Claude Juncker, aki hétfőn nyolc év után távozott az Eurócsoport éléről, kollégái és a sajtó túlnyomó részének elismerése mellett. Juncker mintegy hagyatékaként leszögezte, hogy soha nem volt híve a valutaövezeten belüli különbségtételnek, legyen az a kiváló adósbesorolásúak vagy a gyengébbek, az Észak vagy a Dél között.

Jeroan Dijsselbloem is úgy vélte, hogy ha választóvonalak jönnek létre az eurózónán belül, akkor az övezet nem lesz képes előrelépni a válságkezelésben. „Ez nem az én megközelítésem” – mondta. A holland pénzügyminiszter egy újságírói kérdésre válaszolva arra is emlékeztetett, hogy szociáldemokrataként ő maga is híve a szolidaritásnak, ám nem hiszi azt, hogy a költségvetési konszolidáció, és a stabil büdzsé ellentétes lenne az utóbbival. Hozzátette, hogy megítélése szerint a költségvetés egyensúlyba hozása kulcskérdés a növekedés szempontjából.

Nem spanyol kollégája volt az egyetlen, akinek előzőleg fenntartásai voltak a holland politikus elnökké választásával szemben. Pierre Moscovici, francia pénzügyminiszter is eléggé szkeptikusan viszonyult sokáig a kinevezéshez, ám hétfő esti sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Dijsselbloemtól szavakban megkapta, amit kért, jelesül, hogy székfoglalójában az egyensúly megtalálásának szükségét hangoztatta a költségvetési konszolidáció és a gazdasági növekedés szempontjai között. Moscovici fontosnak nevezte, hogy az EU most a növekedési fázisba lépjen.

A francia pénzügyminiszter nem titkolta, hogy nagy hatást gyakorolt rá az, hogy Dijsselbloem, aki egyébként a sajtótájékoztatóján a franciául elhangzó kérdéseknél a fülhallgatóját használta, kollégái előtt tartott beszédének első részét franciául mondta el.

Az Eurócsoport új elnöke a sajtótájékoztatón kulcsfontosságú évnek nevezte 2013-at. Úgy vélte, hogy a befektetők bizalma kezd visszatérni az eurózónába, ám a tagállamoknak egy pillanatra sem szabad lazítaniuk. Három teendőt emelt ki, amelyek úgymond meghatározzák majd elnökségét.

Először is lényegesnek nevezte a bankunió mielőbbi kiteljesítését. Másodszor, Európának szerinte tartania kell magát a jelenlegi költségvetési konszolidációs stratégiához, az ugyanis a bizalom visszatérésének nélkülözhetetlen előfeltétele. Végül pedig úgy vélekedett, hogy a gazdaságpolitikában most a növekedés helyreállítására kell helyezni a hangsúlyt.