Még nem elégedett Brüsszel a magyar médiatörvénnyel

Még mindig elégedetlen az Európai Bizottság a magyar médiaszabályozással – mondta a BruxInfo kérdésére egy szűkkörű tájékoztatón a médiaügyekért felelős bizottsági alelnök. Neelie Kroes annak kapcsán beszélt erről, hogy a múlt héten elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő szakértői csoport jelentése. Ezzel összefüggésben elmondta, a magyar médiatörvény volt a fő oka annak, hogy 2011 őszén javasolta a csoport felállítását, és a jelentés alapján most induló vita után dönt majd Brüsszel arról, hogy javasolja-e egy sajtószabadság irányelv megalkotását.

Nem kívánt részletekbe menni a médiaügyekért felelős bizottsági alelnök a többször módosított magyar médiatörvény értékelésében, a BruxInfo kérdésére csak annyit közölt, „még mindig nem vagyok elégedett a magyar médiaszabályozással”.

Neelie Kroes abból az alkalomból adott interjút brüsszeli újságírók egy szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának, hogy a hétvégére elkészült az európai sajtószabadság helyzetét felmérő magasrangú szakértői csoport jelentése, amely a számos megfogalmazott ajánlás között azt is javasolja az Európai Bizottságnak, hogy kezdeményezzen EU-irányelvet a sajtószabadság és a médiapluralizmus biztosítására.

Az uniós biztos nem tudta megmondani, hogy így fog-e tenni, azaz valóban javasolni fogja-e egy uniós keretjogszabály megalkotását a médiaszabadság védelmére, de mint mondta, most európai és tagállami szinten is elkezdődik majd egy vita a lehetséges irányokról. Ennek részleteiről nem beszélt, pusztán annyit mondott, hogy Brüsszelnek szüksége lesz egy kis időre, amíg elemzi a jelentést, pláne mivel az ajánlások több uniós biztos portfólióját is érintik. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelentést meg fogja osztani az Európai Tanács elnökével, Herman Van Rompuyjel is.

Elmondta azt is, hogy továbbra is a saját napirendjén lesz a küzdelem a tagállamok médiahatóságainak függetlenségéért.

Mint arról korábban beszámoltunk, a sajtószabadság jelentés nem nevez a nevén egyetlen országot sem, így a dokumentumokból elvileg nem is lehet közvetlenül beazonosítani, hogy mely uniós tagállamokban van veszélyben a média függetlensége. Neelie Kroes viszont kérdésre válaszolva kijelentette, „a magyar médiaszabályozás és a Klubrádió ügye volt a fő oka annak, hogy kezdeményeztem a csoport felállítását, és az európai sajtószabadság helyzetének felmérését”.

A jelentést készítő magasrangú munkacsoport elnöke a BruxInfo kérdésére elmondta, szándékosan nem akartak megnevezni egy tagállamot sem, hiszen nem akartak biankócsekket adni az elviekben „rendben lévő” tagországoknak, hogy hátradőlve kivonják magukat a probléma megoldása alól. Vaira Vike-Freiberga elmondta, éppen a „naming and shaming” (megnevezés és megszégyenítés) módszerének mellőzésével akarták jelezni, hogy az egyes tagországokban feltárt hiányosságok és anomáliák valójában uniós szinten kezelendők.

Az egykori lett államfő – egyetértésben Neelie Kroes bizottsági alelnökkel – úgy vélte, minden országban lehetne találni valami olyan problémát, amely veszélyt jelentene a sajtószabadságra.

Az uniós biztos nem kívánt semmilyen konkrét következtetést levonni sem a jelentésből, sem a majdani tervezett intézkedésekből, így azt sem erősítette meg, hogy szükség lenne-e európai szintű ellenőrző hatóságra. A jelentést készítő bizottság viszont egyértelműen úgy véli, hogy „nemcsak a tagállamok, hanem az EU szintjén is szükség lenne egy független ellenőrző testületre” – mondta Vaira Vike-Freiberga.

Elmondta, a legnehezebb részben jogi kérdés valószínűleg annak megállapítása lesz, hogy a sajtószabadság milyen fokú, és milyen jellegű megsértése alapján avatkozhatna be egy tagállami hatóság, és mikor lenne jogköre az Európai Uniónak.

Európai szintű megoldást kellene a szakértői bizottság szerint találni arra, hogy ki is tekinthető újságírónak, és így egy leendő jogszabály kire is vonatkozzon. Vike-Freiberga ironikusan jellemezte az új kor vívmányainak következményeit: míg korábban nem lehetett akárkiből újságíró, a tekintélyes médiumok szigorú elveket követtek, és csak képzett újságírók dolgozhattak a médiában, most a közösségi oldalak és a blogok korában „ha kutyák nem is, de szerintem egy képzett csimpánz már képes lenne arra, hogy kifejtse a véleményét az interneten”.

Ilyen körülmények között nehéz meghúzni a vonalat – tette hozzá a volt lett elnök.

A Freiberga-jelentésről részletesen itt olvashat.