Muravidéki magyarság is értékelt az év végén

Új év, újabb muravidéki összefoglalót állítottunk össze, szlovéniai magyar hetilapot olvasgatva. Az alábbiakban olvashatnak a Nemzetiségi Bizottság év végi ülésének összefoglalójáról, milyen fontos változások érintették a muravidéki magyarságot az elmúlt esztendő során. Ezenkívül szó esik a közjegyzőségről szóló törvény módosítása körül felmerülő problémákról, amely az év elején még mindig megoldatlan és, amely már a bizottság ülésén is napirendi pontok között szerepelt.

A legfontosabb témák kerültek terítékre

December közepén tartotta meg utolsó ülését a parlament nemzetiségi bizottsága, amely leginkább a 2012-es év folyamán tárgyalt és még nem megvalósított legfontosabb témakörökben hozott újabb határozatokat. Terítékre került az általános nemzetiségi törvény, a közszféra kétnyelvű ügykezelése, illetve a nemzetiségek gazdasági alapja is.

Az ülést Göncz László nemzetiségi képviselő, bizottsági elnök indította el, elsőnek az elfogadásra váró általános nemzetiségi törvény jelenlegi helyzetét taglalta. A képviselő kifejtette, a törvény tartalmilag jóformán készen áll, és még az idén a parlament elé kerül. A magyar nemzetiségi képviselő szerint a legfontosabb, hogy jó törvény szülessen, amely megfelelő módon integrálja kisebbségi jogainkat, ezeket kiegészíti, és nem utolsósorban hatékonyabbá teszi a kisebbségvédelmet. A minőség érdekében tehát a kisebbségi parlamenti frakció konszenzust kötött a kormánnyal, ezt a megállapodást megerősítette a parlament nemzetiségi bizottsága is. Ezek alapján a kormánynak március végéig kell elkészítenie a törvényjavaslatot, amely a nemzetiségi szervezetek elé kerül majd egyeztetésre, és szerencsés esetben akár a következő év első felében elfogadásra kerülhet.

A napirend második pontja alatt a közszféra kétnyelvű ügykezelése került terítékre. Elhangzott, hogy a kisebbségi szervezetek, képviselők még tárgyalnak a kétnyelvű területen lévő közigazgatási egységek, önkormányzatok illetékes képviselőivel, s az eddigi megbeszélések során kiderült, hogy a kétnyelvű ügykezelés előremozdítása érdekében mindenképpen szükség lesz az illetékes Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium erőteljesebb szerepére. A terepen ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy hiányoznak a kétnyelvű űrlapok, a weblapon is csak szlovén űrlapok érhetők el, a közalkalmazottak kisebbségi nyelvi továbbképzéseinek rendszere is hiányzik.

A bizottság napirendjén a harmadik, szintén holtponton lévő tárgykör a kisebbségek gazdasági alapja volt. A kisebbségi szervezetek megállapításai szerint az eddigi erőfeszítések, a különböző tárgyalások és határozatok nem hoztak megfelelő eredményt, a rendszert egyszerűen nem tartják hatékonynak. Mind az olasz, mind a magyar kisebbségi szervezetek úgy gondolják, a kisebbségek gazdasági alapjáról, az eszközök irányításáról a kisebbségeknek kellene dönteni, legalábbis növelni kell hatását a döntésekre. Horváth Ferenc, az MMÖNK Tanácsának elnöke szerint az állam, illetve az illetékes minisztérium gyakorlatilag bizalmatlanságot mutat a kisebbségi szervezetek felé, nem hajlandó átadni az elvileg a kisebbségek számára elkülönített összeget felhasználásra. A bizottsági ülésen konkrét határozat az ügyben nem született, annyit fogalmaztak meg döntésként, hogy a rendszert az általános nemzetiségi törvényben határozzák meg pontosabban.

Kisebbségi nyelvek ismeretének követelése

A fent említett kétnyelvű ügyintézés miatt került veszélybe a közszolgálati közjegyzőség, amelynek törvényben szabályozott módosításához kisebbségi észrevételek – a kisebbségi nyelvek tudása – érkeztek, hiszen az eddigi törvény és a tárcaközti egyezetésen lévő módosított verzió sem követeli meg egyértelműen a kisebbségi nyelvek, vagyis az olasz és a magyar nyelv tudását a kétnyelvű területeken. A téma a nemzetiségi parlamenti bizottság legutóbbi, decemberi ülésén is szóba került, sajnos az elhangzottak alapján az illetékes minisztérium és a kisebbségek álláspontja továbbra sem közeledik. A felszólaló illetékes minisztériumi államtitkár szerint ugyanis továbbra is megfelelő megoldás a tolmács alkalmazása, ez véleménye szerint ugyanis jobb megoldás, mintha a kisebbségi nyelvismeret hiányában egyáltalán nem tudnának közjegyzőt alkalmazni, míg a kisebbségek szerint ez csak ideiglenes, kivételes megoldás lehet, a törvényben, illetve ennek módosításában egyértelműen meg kell követelni a kisebbségi nyelvek ismeretét.