Újra kukorékolna a gall kakas

Az Európai Bizottság pénteken üdvözölte a francia kormánynak a versenyképesség helyreállítását célzó szerkezeti reformokra vonatkozó bejelentését, és egyúttal jelezte, hogy a nominális célok vak és merev alkalmazása helyett nagyobb hangsúlyt kíván helyezni az államháztartási hiány strukturális oldalára.

A gazdasági és pénzügyi biztos szavainak helytelen értelmezése az, hogy a Bizottság a Franciaországnak a költségvetési hiány kiigazítására adott határidő kiigazítását mérlegelné – közölte újságírói kérdésre válaszolva pénteken Olli Rehn szóvivője. Az ilyen jellegű találgatásokat a francia kormányfő csütörtöki bejelentése táplálta, ami ambiciózus strukturális reformokat harangozott be az első negyedévben, többek között a munkaerőpiac rugalmasságának javítására.

Olli Rehn szóvivője ugyanakkor cáfolta, hogy bármiféle automatizmus lenne a további, jelentős szerkezeti reformok és az országnak a túlzott mértékű hiány kiigazítására adott 2013-as határidő esetleges egy évvel történő kitolása között. „Ez nem a helyes értelmezése annak, amit a biztos mondott nemrég egy interjúban” – hangsúlyozta Simon O,Connor. A szóvivő ugyanakkor megerősítette, amit néhány héttel ezelőtt főnöke is mondott, miszerint a nominális hiánycélok „vak és merev” alkalmazásával szemben Brüsszel nagyobb hangsúlyt helyez a strukturális jellegű deficitcsökkentésre. Szavai szerint a portugál és a spanyol kormánynak tavaly ősszel adott egyéves határidő-meghosszabbítás is jól illusztrálja ezt.

A Bizottság részéről egyúttal üdvözölték a Párizs által bejelentett, ám részleteiben teljesen még nem ismert szerkezeti reformokat, amelyek úgymond hozzájárulnak majd az utóbbi években romló tendenciát mutató francia versenyképesség helyreállításához.

Jean-Marc Ayrault csütörtökön mindegy tizenöt új jogszabályi kezdeményezésből álló munkaprogramot terjesztett a kormány tagjai elé, előzőleg pedig egy a Le Monde-ban megjelent cikkben a francia modell mélyreható átalakítását ígérte a jelenhez történő alkalmazkodás jegyében, de a nagyvonalú francia szociális védőháló gyengítése nélkül.

„”Franciaországnak nyitottabbá kell válnia a kockázatvállalás, a társadalmi és gazdasági innováció és a vállalkozások indítása iránt, úgy, ahogy azt a művészi kreativitás terén is teszi” – idéz a Financial Times a cikkből, amelyben Ayrault elismerte, hogy Németország és a skandináv államok jobban átvészelték a gazdasági krízist Franciaországnál.

Egyesek, így Nicolas Baverez liberális francia közgazdász szerint 2013-ban a francia gazdaság lehet a valutaövezetre leselkedő fő veszélyforrás, és ha nem fog önként reformokba, „akkor a piacok, az IMF, az EU és Németország fogják kikényszeríteni azokat”.

Francois Hollande köztársasági elnök korábban 60 milliárd eurós megtakarítást harangozott be egy öt éves időszakban a költségvetési kiigazítási célok tiszteletben tartására. Az intézkedések mibenlétét azonban mostanáig nem közölték. Az FT szerint Ayrault csütörtöki munkaprogramja politikai kezdeményezéseket ígért a közpénzügyek, a munkaerő piaci reformok, az ipar versenyképessége, az oktatás és a lakástámogatás terén.

Várakozások szerint a kormány valamelyest lazítani készül a munkavállalók alkalmazásának és elbocsátásának, a béralkuk és a munkaidő rendkívül merev szabályain, amelyek alaposan megnehezítik a vállalkozások helyzetét.