Japán katonai együttműködéssel ellensúlyozná Kínát

Kína rohamosan növekvő ereje és befolyása hatására egy katonai együttműködés látszik formálódni Délkelet-Ázsiában, Japán vezetésével. Mivel a szigetország alkotmánya nem engedi, hogy támadó erővel rendelkező katonaságot tartson fenn, más módszerekkel igyekszik megalapozni a régió országainak hadseregei közti összefogást: többek között katonai támogatásokkal és közös hadgyakorlatokkal. Ugyanakkor erősödő igény látszik a japán „békealkotmány” módosítására is, mely a jelenleg legnagyobb népszerűségnek örvendő Liberális Demokrata Párt (LDP) választási ígéreteiben is megjelenik.

A második világháború óta pacifista nézeteket valló Japán az utóbbi időben úgy tűnik, hogy egyre inkább határozott szerepet kíván vállalni a rohamosan növekvő befolyású Kínával szemben. Az amúgy sem idilli kapcsolat Japán és Kína között akkor mérgesedett el, amikor Tokió megvásárolta az eddig magánkézben levő Szenkaku/Tiajoü szigetcsoport három tagját, amely bár Japán fennhatósága alatt áll, de Kína is magának tartja. Erre a kínaiak egy tüntetéssorozattal válaszoltak, amelyek következtében több japán gyárat is be kellett zárni az országban az azokat ért támadások miatt. Szeptember óta Peking rendszeresen küld őrjáratokat a szigetek környékére, jelezve területi követeléseit.

Erősödő katonai együttműködés

Az idei év során már volt rá példa rá, hogy Japán katonai támogatást nyújtott más országnak: a két millió dolláros (432 millió forint) csomagból japán hadimérnökök képeznek csapatokat többek között katasztrófa-elhárításra és útépítésre Kambodzsában és Kelet-Timorban – számol be róla a New York Times. A japán védelmi minisztérium nyilatkozata szerint jövőre meg kívánják duplázni a katonai segítségnyújtásra fordítható összeget, hogy így támogatást nyújtsanak Vietnámnak és Indonéziának is.

A délkelet-ázsiai országokkal nem csupán diplomáciai és gazdasági témájú találkozókat tartanak, hanem közös tengeri hadgyakorlatokat is. Még olyan országok kikötőibe is tesznek rendszeres látogatásokat, amelyek ez idáig féltek a japán haderő megerősödésétől – a Kína erejétől való félelem kezd erősebben érvényesülni, mint Japán múlt századbeli gyarmatosításának emléke. Azáltal, hogy segít szomszédjainak megerősíteni a parti őrségüket, Tokió hozzájárul, hogy hatékonyabban lépjenek fel egy esetleges kínai fenyegetés ellen.

Japán 2009-ben tette meg az első lépést a regionális katonai együttműködés irányába, amikor is – az Egyesült Államok mellett – a régióban először Ausztráliával hajtott végre közös tengeri hadgyakorlatot. Ezt azóta több délkelet-ázsiai országgal való gyakorlatozás követett, majd idén júniusban Indiával is megtartották első közös hadműveletüket. Mindezek mellett a japán hadsereg ez idáig csupán katasztrófa-elhárítással, kalózkodás ellenes műveletekkel és egészségüggyel kapcsolatos segítséget nyújtott a régió országainak.

Japán védelmi hivatalnokok és szakértők úgy gondolják, hogy következő lépésként Japán várhatóan hidroplánjait, valamint dízel-meghajtású tengeralattjáróit kezdheti majd el árulni a régió országainak. Ez utóbbi katonai eszköznek azért lenne jelentős szerepe, mert nagyon könnyen mozog az olyan sekély vízben is, mint amilyen tengeri területeken Kína egyre erőteljesebben kívánja érvényre juttatni követeléseit. Tosimi Kitazava volt védelmi miniszter szerint Vietnám, Ausztrália és Malajzia is a potenciális vevők között lehetnek.

Japánt az késztette biztonságpolitikai stratégiájának fokozatos megváltoztatására, hogy Kínával egyre feszültebb a kapcsolata a kelet-kínai-tengeri lakatlan szigetek tulajdonjoga körül kialakult vita miatt. Továbbá az is közrejátszik az ország vezetőinek döntésében, hogy az Egyesült Államok – az egyetlen ország, amelyre Japán ez idáig támaszkodhatott – gazdasági problémákkal néz szembe, így Japánnak új katonai szövetségesek után kell néznie a régión belül is.

Annak ellenére, hogy Japán katonai költségvetése csökkent az utóbbi évek során, még mindig a világon a hatodik legnagyobb összeget fordítják hadi célokra. A „békealkotmányból” kifolyólag Tokió nem rendelkezik sem nagy hatótávolságú rakétákkal, sem nukleáris tengeralattjárókkal, sem pedig nagy repülőgép anyahajókkal, melyek a régióban való erőkifejtésnek jelentős eszközét képeznék.

„Békealkotmány”

Azt azonban korai lenne kijelenteni, hogy Japán az egyértelműen védekező szerepet betöltő haderejét azonnal támadó erővé alakítaná át. Egyfelől a lakosság részéről régebben már elutasításba ütközött néhány politikusnak azon kezdeményezése, hogy alakítsák át az ország pacifista alkotmányát. Másfelől Japán hatalmas államadóssága korlátokat szab a katonai támogatásokra költhető keretnek. Természetesen a Japánok hozzáállását nagyban befolyásolja, hogy legnagyobb szomszédjuk évről-évre folytatja katonai kiadásainak tetemes növelését.

A fő politikai pártok körében is egyre gyakrabban merül fel a kérdés. Egyre többen vannak azok, akik szerint rugalmasabban kell értelmezi az alkotmányt, és ezáltal megengedni, hogy az ország kollektív önvédelmet gyakoroljon, és szabadon felléphessen szövetségeinek védelmében – például lelőhessen esetlegesen az Egyesült Államok felé irányított észak-koreai rakétákat.

Japán tisztviselők hangsúlyozzák, hogy nem egy Kínával való hatalmi verseny a céljuk, hanem hogy megerősítsék kapcsolatukat olyan országokkal, akik szintén aggódva figyelik Kína befolyásának növekedését a térségben.

Választási ígéretek

Többek között a december 16-ai előrehozott parlamenti választásokon legesélyesebbnek tartott Liberális Demokrata Párt (LDP) választási ígéretei között is szerepel az alkotmány 9. cikkének módosítása, annak érdekében, hogy létrehozhassák a Nemzeti Védelmi Erőket, valamint lehetőséget biztosítson az ország számára a kollektív önvédelem jogának gyakorlására – írja a Yomiuri napilap.

Sindzó Abe, a párt elnöke már 2006-ban is betöltötte a kormányfői pozíciót, amikor szintén egy határozottabb külpolitikával rendelkező és egy nemzetközi színtéren nagyobb szerepet betöltő Japán vízióját igyekezett megvalósítani. A konzervatív politikus most hasonló tervekkel indul a miniszterelnöki székért folyó versenyben: „Japán gyönyörű tengerei és területe veszélyben van, és a fiatalok nehezen találják meg a jobb jövő reményét a gazdasági stagnálás következtében. Ígérem, hogy bármi áron megvédem Japán földjét és tengerét, valamint a japán lakosok életét” – idézi a BBC.