Újabb diktátor Egyiptom élén?

Egyiptom új fáraójának nevezte az ellenzék az első demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Murszít, aki egyébként megfontoltan lépeget az országgal a külpolitikai sakkjátszmában. Ismét országszerte összecsapások törtek ki az elnök támogatói és ellenzői között, amikor Murszí önmagát mintegy a törvény felé helyezte. A Gáza és Izrael között kialakult fegyveres konfliktus pedig az első teszt volt számára, hogy bebizonyíthassa, eleget tud tenni nemzetközi és regionális kötelezettségeinek.

Murszí belpolitikája korántsem olyan népszerű, mint külpolitikája. Egy csütörtökön kiadott nyilatkozat szerint az elnök által hozott döntéseket a bíróság nem bírálhatja felül, amíg az új alkotmány érvénybe nem lép. Egyúttal az iszlamista többségű alkotmányozó bizottságnak további két hónapot adott az ország új alaptörvényének elkészítésére. Ez azt jelenti, hogy még legalább fél év áll rendelkezésre a testületnek és Murszínak a jelenlegi közjogi keretek között. Ugyanakkor azt is bejelentette az elnök, hogy az alkotmányozó tanácsot és a parlament felső házát nem lehet feloszlatni semmilyen módon. A hirtelen hozott intézkedései közé tartozik még az általános ügyész leváltása és a megbuktatott diktátor, Hoszni Mubarak ügyének újratárgyaltatása.

A bejelentést követően emberek ezrei vonultak utcára országszerte, hogy kifejezzék ellenérzésüket az elnök döntéseivel kapcsolatban. Sokan Murszít fáraóként ábrázoló plakátokkal tüntettek, de voltak akik „megszületett az új diktátor” feliratú táblákat lengettek. Nem sokkal az ellenzék felvonulása után, a támogatók is megjelentek és egymásra támadtak. Az összecsapásokban az Egészségügyi Minisztérium közlése szerint egy ember meghalt és körülbelül nyolcvanan sérültek meg. Több tüntető a rendőrséget Molotov-koktélokkal és kövekkel támadta, így a sebesültek között rendőrök is voltak. A védelmi szerv emiatt több embert is letartóztatott és kamerákat szereltek a kairói Tahrír térre, hogy a későbbiekben könnyebben tudják azonosítani az elkövetőket.

A tüntetőkben félelmet kelt, hogy Murszí az igazságszolgáltatás és a törvény felé helyezi magát, habár szóvivője szerint erre a demokratikus átalakulás előmozdítása érdekében van szükség. Az elnök elmondta, hogy ő nem akarja birtokolni a teljes hatalmat és erre csak azért van szükség, hogy az ország előre tudjon lépni. Sok ember szemében azonban nem tesz mást, mint Mubarak helyébe lép és korlátlan hatalmat tart saját kezében. Az ENSZ emberjogi biztosa szerint a nyilatkozat súlyos emberi jogi problémákat vet fel és meglehetősen veszélyes helyzethez vezethet az országban.

Az intézkedéseket három nappal az után jelentette be Murszí, hogy Kairóban már tüntetések törtek ki a kormány és a Muszlim Testvériség miatt. A demonstrálók legfőbb motivációja az alkotmány körül kialakult vita volt. A konzervatív iszlamisták szerint ugyanis teljes mértékben sária törvényt kellene kialakítani, míg a mérsékeltek és a liberalisták szerint nem az iszlám alapelvein nyugvó alkotmányt kell létrehozni.

Murszí népszerűtlen belpolitikai döntése előtt fontos szerepet játszott a Hamász és Izrael között létrejött tűzszünet tető alá hozásában. A gázai övezetbe a miniszterelnök, Hisham Kandil utazott tárgyalni, majd Egyiptom izraeli nagykövetét visszahívta. Az elnök már hivatalba lépésekor kijelentette, hogy tiszteletben fogja tartani az 1979-ben született békeszerződést. Ugyan az Egyesült Államok szemében ellentmondó lépést tett a nagykövet visszahívásával, Egyiptom számára fontos az USA-val fenntartott jó kapcsolat, ami évente 1,3 milliárd dollár katonai és gazdasági támogatást eredményez.

A Muszlim Testvériség azonban elutasítja a békeszerződést és szent háborút sürgetett a palesztin területek felszabadítására. Ez a kijelentés éles ellentétben áll Murszí álláspontjával, aki a mozgalom politikai szárnyából, a Szabadság és Igazságosság Pártja (FJP) révén került elnöki székbe.