Kínaiaknak dolgozni – tabudöntögetés folyt

A Sárkány valódi arca – kínai munkavállalás címmel került megszervezésre a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium – az ELTE Konfuciusz Intézettel közös – XXIV. szimpóziuma, amely az egyetemista és pályakezdő fiataloknak nyújtott képet arról a Kínáról, amellyel a hazai és külföldi munkapiacokon találkozhatnak. A Kína-toposzok és előítéletek lebontása mellett a résztvevők hasznos tanácsokat kaptak a kínai cégeknél való elhelyezkedés megkönnyítéséhez az állásinterjútól kezdve a megfelelő tárgyalási technikákon át egészen a hosszú távú munkalehetőségekig.

A Sárkány valódi arca – kínai munkavállalás címen rendeztek konferenciát pénteken, amely amellett, hogy közelebb hozta a valódi Kínát a fiatalokhoz, hasznos, gyakorlati információkat is nyújtott a kínai érdekeltségű vállalatoknál való elhelyezkedéshez. Utóbbiak száma növekvőben van mind Európában, mind Magyarországon. Bár a kulturális különbségek nagyok és „a kontinens másik feléről nem egyszerű megismerni Kína valódi arcát”, az ázsiai ország nyitott a fiatalokra – mondta köszöntő beszédében Jü Jing (Yu Ying), a Kínai Népköztársaság Nagykövetségének sajtóattaséja. Ezt a nyitottságot támasztja alá az is, hogy a legkülönfélébb ösztöndíjakkal több ezer külföldi diák tanul ma Kínában, számukat pedig a pekingi kormány 500 ezerre növelné.

Nyitottság köszön vissza Magyarország keleti nyitást célzó külpolitikájában is, amelynek azonban „nem ismerjük sem az irányát, sem a mélységét” – világított rá a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium rektora, Feledy Botond, hozzátéve: hasonló programmal már 1910-ből is találkozhatunk. A jelenlegi program és az elmúlt évtizedek fejlődése ugyanakkor még inkább ráirányítja a fiatalok figyelmét is a keleti országokra, köztük Kínára is, amelyet „nem kell feltétlenül megszeretni, de meg kell látni az esélyeket és lehetőségeket” – emelte ki a rektor.

Előítéletek és tévhitek

A magyarországi Kína-kép alakulásában nagy szerep jutott a kínai kultúrának, melyhez az országban látható kiállítások és lefordított művek is kapaszkodót nyújtanak. Fontos lenne, hogy ezekből minél több valósuljon meg – kezdte az első kerekasztal-beszélgetést Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum igazgatója. Emellett a médiában látható inkább negatív Kína-kép lerombolása játssza a másik fontos szerepet a kelet-ázsiai ország valódi arcának megismeréséhez.

E kép kialakulásának történelmi okait Salát Gergely az ELTE Kínai Tanszék adjunktusa ismertette: Az 1960-as éveket megelőzően másfajta, inkább semleges, illetve pozitív előítéletek és hozzáállás jellemezte a magyarokat a kínaiakhoz. Azonban az évtized végére, az 1970-es évek elejére a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság megbonthatatlannak hitt barátsága először elhidegülésbe, majd nyílt ellenségeskedésbe fordult át. Ezzel párhuzamosan a szocialista országok Kínával szembeni előítéletei is megváltoztak és mind negatívabbak lettek. Sőt a propaganda előszeretettel állította be nevetségesnek a kínaiakat.

Ma már létezik egy ki nem mondott szorongás, félelem is, ami a gazdaságilag megerősödött ázsiai hatalomhoz fűződik. Ezt olyan tényezők is táplálják, mint az egységes (a lakosság túlnyomó része han), óriási létszámú kínai nép, amely mögött egy erős és dinamikusan fejlődő gazdaság áll, amit hosszú történelme is visszaigazol – vázolt fel egy másik Kína-képet is az ELTE oktatója. Húsz századból 18-ban a kínai GDP volt a legerősebb. Az elmúlt két évszázad botlása után Kína lényegében csak visszafoglalja régi helyét a világgazdaságban – mutatott rá Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet Kína-szakértője.

Rossz első benyomás

Rátérve a ma élő Kína előítéletekre, Hankó Viktor, a GB Times-Klasszik Rádió szerkesztője elmondta, hogy ezekért Kína épp annyira felelős, mint a média, mivel „nem jól kommunikálnak, elzárkóznak, még a nyitás után se tudjuk, kik ők”. Magyarországra az 1989-től 1992-ig tartó „aranykorban” érkezett a legtöbb kínai bevándorló, a ma is élő toposzok közül számos eredetét itt találjuk. „Két évtizede még meglehetősen hiányos volt a szakmai bázisa a hazai Kína kutatásnak, így lényegében alig volt sinológus, aki meg tudta volna ismertetni Kínát a magyarokkal” – magyarázta Fajcsák Györgyi.

Salát emellett kiemelte a média felelősségét is a kialakult Kína-kép fenntartásában, olykor erősítésében. Itt említhető példa az angolszász hírügynökségek nagyfokú érzékenysége a kínai doppingbotrányokkal kapcsolatban a 2012-es londoni olimpia közvetítése során – tette hozzá a szakkollégium rektora. Továbbá a cenzúra toposza is gyakran túl hangsúlyossá válik, holott nem ez a kínai internet legfőbb jellemzője.

Változó Kína kép

„Egy lassú folyamat már elindult” – mondta az ELTE sinológusa. A fiatalok már más képet látnak Kínáról, amely gazdaságilag fejlettebb és számtalan metropolisszal tarkított. A negatív előítéleteket, sztereotípiákat is kevésbé örökli ez a generáció. Igaz, a régiek helyébe kialakulnak újak. Hogy ezek ne negatívak legyenek, azért kínai oldalon is sokat kell még dolgozni, mivel kifelé nem túl hatékonyan kommunikálnak és nehezen találják a közös hangot a nyugatiakkal. „Összességében véve eladhatóbbá kellene tenniük az országukat”.

A kínai cégek célja a minél nagyobb lefedettséget biztosító minél több munkatárs, a minél nagyobb eladás. Azonban mivel nem mindig ismerik a helyi kultúrát és általában véve a PR-ra sem fordítanak akkora figyelmet, mint az szükséges lenne, termékeik is kevésbé ismertek Nyugaton. Holott a made in Chinát jó üzenetként is lehetne közvetíteni, ismertebbé téve ezzel a világélvonalában levő kínai vállalkozások neveit – mondta Takács Zsolt, a Chinamart munkatársa.

Másrészről a nyugathoz való hozzáállásuk is kettősséget mutat. Az USA Kína legnagyobb vetélytársa, amelyet egyrészt imádnak és másolnak, szeretnének úgy élni mint ők, másrészt viszont utálják és riválisként kezelik őket.

A belpolitika kérdéskörére és toposzaira áttérve Feledy Botond felidézte Salát Gergely egy cikkét, miszerint Kína valójában kevésbé átpolitizált, mint azt gondolhatjuk róla, sőt, kevésbé átpolitizált, mint Magyarország. A vezetés és a nép között egy kimondatlan alku áll fenn, amely kölcsönös előnyöket biztosít mindkét félnek: a pártvezetés hagyja szabadon meggazdagodni a vállalkozókat, embereket, ők pedig nem firtatják annak tevékenységét, legitimitását. Ez a gondolkodásmód már a császár és a nép viszonylatában is fenn állt („Az ég magas, a császár messze van.”). Az átlag kínai embertől azóta is távol áll a politika. A napi híreket, pletykákat megvitatják ugyan, de az országos politika a többséget hidegen hagyja. A helyi, illetve legfeljebb tartományi szintű események azok, amelyek igazán foglalkoztatják a kínaiakat. Ezek azok amik az évi több ezer tüntetés során utcára viszik az embereket – ismertette a kínaiak politikához való viszonyát Salát Gergely.

Munkakapcsolatban Kínával

Ezen a szinten az állami kapcsolatokat elfelejthetjük. A kínaiak jobban szeretnek a konkrét üzleti partnerrel tárgyalóasztalhoz ülni – mondta az ELTE oktatója. Az, hogy milyen a jó üzleti partner és hogyan lehet valaki sikeres a kínai munkavállalásban számos tényezőtől függ. Az üzleti világban azok alkalmazzák a legsikeresebb stratégiát, akik alkalmazkodnak a kínai ügyfélhez, vagy kínai közvetítőt alkalmaznak.

A munkakultúra tekintetében kész stratégiát és felkészültséget várnak el a kínai cégek – mondta Takács Zsolt, a Chinamart képviseletében. Ezenfelül a vezetők felé lojálisnak kell lennie a munkavállalónak, akit komoly kihívás elé állíthat a kínai üzleti világ. A tárgyalások alkalmával gyakran a magyar félnek kell rávezetnie üzleti partnerét a lényeges kérdésekre, különben a jellemzően hosszú találkozók alkalmával sem érhet el gyakorlati sikert. Fontos továbbá, hogy több tervezettel is rendelkezzünk és készen álljunk a folyamatos újratervezésekre is – foglalt össze néhány tárgyalási tanácsot a második panel első felszólalója.

A kínai nagyvállalatok nemzetköziesedése miatt, aki magyarországi kínai vállalatnál szeretne elhelyezkedni, annak fel kell készülnie rá, hogy a munkanyelv sok esetben az angol, ami a legjobb nyelvtudással rendelkező pályakezdő teljesítményében is okozhat némi visszaesést, miután lassabb, figyelmesebb kommunikációt követel meg. Emellett a hazai kínai nagyvállalatoknál keményebben megmondják a hibákat, egyenesebb a kommunikáció – ismertette a Huawei cégnél szerzett tapasztalatait Gecse Mariann, aki a vezetők iránti lojalitáshoz hozzátette, hogy a főnöki utasításokat be kell tartani és alkalmazkodni kell a komoly munkafegyelemhez, a sok értekezlethez is. Ugyanakkor a kreativitásra van igény, illetve a javaslatok tételét is megbecsülik.

A Szegedi Konfuciusz Intézet igazgatója, Szentmártoni Lívia elmondta, hogy a kínai vállalatoknál a kínai nyelvtudás alapvető előnyt jelent, de ugyanilyen fontos a kínai kultúra, viselkedés kultúra ismerete is. Ugyanakkor mindezek elsajátítása után is kívülállóként, európaiként fognak tekinteni az emberre.

Hosszú tárgyalások számos buktatóval

„A problémák megvitatását kedvelik” – jegyezte meg Szentmártoni. A hosszú megbeszélések a jobb megértést szolgálják, mivel elsősorban barátokkal, ismerősökkel szeretnek üzletelni. Ezért is jellemző, hogy hosszú idő telik el az első árajánlatig, lényeges tárgyalásig, szerződéskötésig – magyarázta a Chinamart munkatársa, aki hozzátette: árajánlatot természetesen bármikor küldhetünk a kínai félnek, erre valószínűleg hamar választ is kapunk, de az igazán jó befektetésnek bizonyuló üzletek megkötéséhez idő kell.

A hosszú tárgyalások a hibázás lehetőségét is magában rejtik. Sok esetben ugyanakkor maga a hiba csak utólag derül ki. Ilyenkor különösen fontos szerep jut egy jó tolmácsnak, akivel ezt elkerülhetjük. A Szegedi Konfuciusz Intézet igazgatója kiemelte az üzleti etikett ismeretét is a hibázási lehetőségek között: van, hogy a tárgyalófél nem készül fel a kínai partnerrel való üzleti találkozóra, ami már önmagában garancia lehet a kudarcra.

A változtatásokat, improvizációs lehetőségeket ki kell zárni. A kínaiak nem kedvelik a meglepetéseket az üzleti életben. Mindent szeretnek előre tudni, kész forgatókönyvvel dolgozni. Hasznos információ tehát, ha tudjuk, hogy a kínaiak szeretik, ha a delegáció résztvevőiről előzetes listát kapnak, hogy így rangnak megfelelően ajándékozhassák meg őket. Az ajándékozásnak általában véve is hangsúlyos szerepe van a tárgyaló partnerek között, sok múlik annak megfelelő kiválasztásán, csomagolásán. Drágának kell látszania a csomagolásnak – javasolta a Huawei PR menedzsere. Ugyanilyen fontossá vált az elmúlt évtizedekben a névjegykártya is. Utóbbiból érdemes kétnyelvűt készíttetni, akár már diákként vagy gyakornokként is. Az ajándékozást és névjegykártya-cserét követően a tárgyalóasztalhoz ülve a delegáció vezetője válik a delegáció szócsövévé. Ő beszél, ő ül a központi helyen, erről a többiek nem feledkezhetnek meg – emlékeztetett Szentmártoni. 

Állásinterjútól a karrierig

Ahhoz, hogy valaki tárgyalóasztalhoz ülhessen egy kínai vállalat képviselőjével, hosszú út vezet. A jelentkezési folyamatnál az önéletrajz még nem mutat eltérést az Európában megszokottól, az állásinterjú azonban már nagyobb felkészültséget igényel. Mindenekelőtt ajánlott ismerős által kapcsolatba kerülni a kínai érdekeltségű céggel, mivel a pozitív visszaigazolás mellett ez biztosítja a jelentkező leellenőrizhetőségét is. Az interjún kerüljük a túlzott öndicséretet. Szerénynek kell lenni, de egyben határozottságot is kell mutatni: a dicséretet szabadkozással fogadjuk, erényeink mellett ugyanakkor álljunk ki. Ez igen fontos, mivel a jelentkezés általában csak egy személyes interjút tartalmaz, „csak egy esély van igazán” – figyelmeztetett Takács Zsolt. A Huawei képviselője kiegészítésként hozzátette: a felkészültség itt is nagyon fontos, továbbá előnyt jelent a nyelv, a kultúra ismerete, valamint a kapcsolatok, amelyekre név szerint rá is kérdezhetnek az interjú során, így itt is fontossá válik, hogy hiteles adatokkal jelentkezzenek a pályakezdők, munkavállalók.

Szentmártoni Lívia a kapcsolatszerzésnél kiemelte, hogy amennyiben kínai cégnél szeretnénk ismeretséget kötni, kezdőként először egy beosztottnak adjuk névjegykártyánk, ne a vállalatvezetőjének, mivel az üzleti etikett szerint ő nem fogadja azt. A friss ismeretség fenntartásába az idő mellett pénzt is érdemes belefektetni: hívjuk meg ebédelni vagy kávézni, teázni a kiszemelt vállalati kapcsolatemberünket, illetve legalább kéthavonta egyszer ne felejtsük el felhívni, érdeklődni a munkalehetőségek iránt.

Pályakezdőként először gyakornoki vagy egyéb kisebb feladatok elvégzésére számíthatnak azok, akik sikeres felvételt nyernek valamelyik kínai cégnél. „A munkavállalók az első 3-4 évben tanulnak” – magyarázta a Chinamart munkatársa. A cégeken belül jellemzően megjelenik egy belső hierarchia alapján felépülő kategóriarendszer, amiben lépésről lépésre tud haladni a munkavállaló (kezdetben egy kínai mentor segítségével). Ennek meghatározásában szintén kiemelt szerep jut a kapcsolatoknak, illetve a jó nyelvtudásnak és a megfelelő végzettségnek. Igaz utóbbit pótolhatóbb hiányosságnak tartják, mint a nyelvismeretet.

Bár a kínai vállalatoknál nagyobb a szigorúság és nagyfokú elkötelezettséget, teljesítményt várnak el alkalmazottaiktól, ezekért cserébe elismerést, megbecsülést és nagyobb összegű fizetést is kapnak. Így a kínaiul tanuló fiataloknak a megszerzett nyelvtudás használatán túl valódi karrierlehetőséget is jelenthet egy kínai vállalatnál történő munkavégzés.

A Kínában kínai cégnél elhelyezkedők nincsenek könnyű helyzetben. A helyi fiatalok általában 3-4 hónapot töltenek álláskereséssel. Ez az idő egy külföldi esetében még hosszabb lehet – ismertette Gecse Mariann. Kivételt egyedül a nyelvoktatás jelent. A Kínában tanuló és kint munkát találni vágyó európai, magyar fiatalok közül kevesen tudnak elhelyezkedni az ázsiai ország zsúfolt munkapiacán, ahol a kínaiak között is igen éles versengés folyik az állásokért. Akik mégis Kínában próbálnának szerencsét, azoknak érdemes először egy nyugati kötődésű céget megkeresniük és onnan továbblépni a kínai vállalatok felé – tanácsolta Szentmártoni Lívia.