Pénzért folyik a küzdelem Brüsszelben

Egyre nagyobb az esélye annak, hogy a csütörtök este startoló EU-csúcs kudarcba fulladjon, ahol a 2014-2020-as uniós keretköltségvetés összegéről kellene dönteni. Az értekezlet előtt már világosan látszanak a törésvonalak és az is, hogy a jelenlegi javaslat Magyarország számára elfogadhatatlan. Akárhogy lavírozott is a magyar diplomácia, eddig nem áll túl jól hazánk szénája a büdzsé kapcsán, ugyanakkor a tárgyalásokon erős partnerre találhatunk Párizs személyében. Az agrárkassza védelme közös érdek, de vajon ki fog diktálni Európa jövőjét illetően?

A csütörtök este kezdődő tárgyalásokon az induló keret az Európai Tanács elnökének, Herman Van Rompuynek a javaslata lesz. A francia kormány – hazánkhoz hasonlóan – elutasítja az EU hétéves költségvetésének jelenlegi tervezetét, mert az jelentősen megkurtítja az agrár- és a kohéziós büdzsét, jelentette a Financial Times. A közös agrárpolitika (KAP) fő haszonélvezőjének számító franciák számára óriási érvágást jelent a Rompuy által javasolt 25 milliárdos csökkentés, főként úgy, hogy az Európai Tanács elnöke az Európai Bizottság eredeti elképzeléséhez képest is tovább kurtította a KAP forrásait. 

Az EU soros elnökségét ellátó Ciprus korábbi javaslata kevésbé piszkálta volna meg az agrárkasszát, viszont kedvezőtlenül érintette a kohéziós pénzek előnyeit élvező kelet-közép-európai országokat. Hazánk a felzárkóztatást célzó források megtartásában is erős szövetségesre lelhet Franciaországban, aminek csökkentése szintén erős szálka Párizs szemében.

A jelenlegi tárgyalási keret 80 milliárd eurót farag az Európai Bizottság által hét évre javasolt 1033 milliárd eurós főösszegből. Rompuy javaslata szerint a kohéziós források egy részét az elmaradt régiók felzárkóztatása helyett gazdaságélénkítő beruházások, illetve nemzetközi projektek számára kellene átcsoportosítani. Ez a törekvés összecseng a nettó befizetők – egyebek mellett britek, németek, svédek – elképzeléseivel. 

Az elemzők többsége szerint szinte elképzelhetetlen, hogy sikeres legyen a tárgyalások kimenetele, hiszen egymástól rendkívül messze lévő álláspontokat kell majd egyeztetni a november 22-23-i csúcstalálkozón. Nehéz lesz kompromisszumot elérni úgy, hogy pár húzóország gyakorol csupán nyomást a tárgyalások irányára, de közöttük sincs teljes egyetértés. A britek például hajthatatlanok az EU-büdzsé befagyasztását illetően, az uniós költségvetés nettó befizetőinek többsége pedig, akik több pénzt fizetnek be a közösbe, mint amennyit onnan kapnak, 150-200 milliárddal faragnák le a tervszámot. A kohézió barátait tömörítő 15 tagállam viszont ellenzi a büdzsé csökkentését.

A kibékíthetetlen ellentétek mögött eltérő álláspontok húzódnak meg – írta a bécsi Presse. Az agrárországok számára – Franciaország, Írország, Spanyolország és Magyarország is ide sorolható – nyilvánvalóan elfogadhatatlan a gazdáknak fizetett támogatások lefaragása, a kelet-közép-európai országokat is tömörítő csoportosulás pedig a kohéziós boríték megnyirbálása ellen tiltakozik. A jelenlegi állás szerint Magyarország 20, vagy akár 30 százalékos veszteséget is elszenvedhet a kohéziós források csökkentésével 2014 és 20220 között, ami körülbelül 7,5 milliárd eurós visszaesést jelentene a mostani kerethez képest. Jelenlegi állás szerint a hazánk által elérhető források mindenképpen csökkenek, ennek aránya azonban még kérdőjeles. 

A nettó befizetők tántoríthatatlanul állítják, hogy a nemzetállami megszorítások mellett elképzelhetetlen az uniós büdzsé növelése annak ellenére, hogy a 27 tagú integráció ambiciózus célkitűzéseit Horvátország csatlakozásával még nehezebb lesz teljesíteni szűkebb költségvetésből. Újdonság, hogy a büdzsé elfogadásához szükség lesz az Európai Parlament jóváhagyására is, amely az Európai Bizottsággal karöltve támogatja a növekedést célzó költségvetést és ellenzi a keret túlzott csökkentését. London ezt határozottan ellenzi, ezért brüsszeli diplomaták már olyan javaslaton is dolgoznak, amely lehetővé tenné, hogy az Egyesült Királyság nélkül fogadják el a többéves költségvetési keretet, írta a EUobserver. A határozott nézetkülönbségek ellenére viszont csak egyhangú döntéssel lehet lezárni a tárgyalásokat. 

Amennyiben most nem sikerül egyezségre jutni a költségvetés keretszámairól, akkor az állam- és kormányfők év végén vagy 2013 elején újabb kísérletet tehetnek az egyeztetésre. Ha egyáltalán nem sikerül kiküszöbölni az ellentéteket, a lisszaboni szerződés értelmében az előző költségvetési időszak utolsó évének a számait kell alapul venni.