Diszkriminatív a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentése

Az Európai Bíróság szerint életkor szerinti hátrányos megkülönböztetésnek minősül a bírák nyugdíjkorhatárának 70-ről 62-re csökkentése. A luxemburgi testület szerint, noha indokként elfogadható lenne a diszkrimináció egyes munkaerőpiaci egyensúlytalanságok csökkentése érdekében, de az Európai Bíróság szerint a magyar kormány átmeneti időszak nélkül „hirtelen és jelentősen” leszállította a munkavégzés felső korhatárát, és az érintett bírák „megalapozottan számíthattak arra, hogy 70 éves korukig hivatalban maradhatnak”.

Az európai uniós jogszabályokba ütközőnek találta az Európai Bíróság, hogy a magyar kormány tavaly úgy határozott: 2012. január elsejétől 70-ről 62-re csökkenti a magyar bírák munkavégzésének felső korhatárát. A luxemburgi taláros testület szerint a magyar rendelkezések sértik a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód biztosításáról szóló irányelvet (2000/78/EK irányelv), ezzel a Bíróság egyszersmind helyt adott az Európai Bizottság keresetének, amely januárban indított kötelezettségszegési eljárást a vélt jogsértés miatt.

Az Európai Bíróság szerint általános szabályként valóban lehet életkor szerinti eltérő bánásmódot alkalmazni egyes szociálpolitikai célok teljesülése érdekében. A testület azt is megállapította, hogy a magyar érvelés, amely szerint a bírók nyugdíjkorhatárának csökkentésére a közigazgatásban érvényes korhatár egységesítése, valamint a fiatal jogászok munkához juttatása céljából volt szükség, ilyen szociálpolitikai célnak minősül, de megjegyzi, hogy a korhatár leszállítása „nem minősül az egységesítésre vonatkozó cél megvalósításához szükséges intézkedésnek”.

A luxemburgi testület az indoklásban kifejti, aránytalan volt a magyar kormány intézkedése, amely „hirtelen és jelentősen leszállította a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt, olyan átmeneti rendelkezések nélkül, amelyek biztosították volna az érintett személyek jogos bizalmának védelmét. Így e személyeknek kötelezően és véglegesen el kell hagyniuk a munkaerőpiacot, anélkül hogy idejük lett volna arra, hogy megtegyék az e helyzet következtében szükségessé váló, elsősorban gazdasági és pénzügyi lépéseket.”

A fiatal jogászok könnyebb munkához juttatásával összefüggésben szintén hibásnak, és kontraproduktívnak látja az Európai Bíróság Magyarország érvelését. Luxemburg szerint a nyugdíjkorhatár csökkentése ugyan valóban megkönnyítheti a pályakezdők munkaerőpiacra lépését, de szerinte közép és hosszútávon nem valósul meg a kiegyensúlyozottabb korstruktúra.

„2012 ben ugyan jelentősen felgyorsul az érintett szakmák személyi állományának megújulása annak következtében, hogy nyolc korosztályt egyetlen korosztály (a 2012 ben állásba kerülők korosztálya) vált föl, a cserélődés e ritmusa ugyanilyen radikálisan lassulni fog 2013 ban, amikor már csak egy korosztályt kell majd felváltani. Ezenfelül a cserélődés ritmusa még tovább fog lassulni, mivel a szolgálati jogviszony kötelező megszűnésével járó korhatárt 62 évről fokozatosan 65 évre emelik, ami egyenesen nehezíteni fogja a fiatal jogászok igazságszolgáltatásban való elhelyezkedését.” – olvasható a Bíróság értékelésében.

A magyar kormány a közleményében jelezte, hogy tudomásul veszi az Európai Bíróság ítéletét. Megjegyzendő, hogy az ítéletnek közvetlen és azonnali joghatása nem lesz, mivel a magyar Alkotmánybíróság már nyáron alaptörvénybe ütközőnek ítélte a jogszabályt, és visszamenőleges hatállyal meg is szüntette azt.

A testület ugyanakkor nem helyezte (nem helyezhette) vissza a törvény miatt tömegesen nyugdíjba küldött bírókat a munkaviszonyukba, így ők – akár az Európai Bíróság mostani ítélete, akár az Alkotmánybíróság korábbi határozata alapján – a bíróságon vehetnek elégtételt.