Háromszámjegyű lehet a költségvetési vágás

Egy magasrangú uniós diplomata szerint körülbelül 80 milliárd eurós vágást jelent az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest a többéves pénzügyi keretre vonatkozó múltheti ciprusi elnökségi javaslat. A forrás milliárd euróban kifejezve háromszámjegyű kiadáscsökkentést tart valószínűnek a 2014-2020 közötti hétéves keretköltségvetésben.

Méltánytalannak tartja egy nevének elhallgatását kérő uniós forrás, hogy a ciprusi elnökség főként a 7-8 nettó befizető ország álláspontja alapján alakította ki azt a tárgyalási keretet, amely a többéves pénzügyi tervről szóló további vita alapjául szolgál. A diplomata elmondta, „a nettó befizetők pozíciója egyre nagyobb szerepet kap, gyakorlatilag 7-8 ország diktálja a tárgyalások ütemét és irányát”. Hozzátette, hogy elismeri ezeknek az államoknak az érveit, „ami viszont igazán zavar, az az, hogy a többi 20 országét figyelmen kívül hagyják”.

A tagállami forrás azt követően fejtette ki a véleményét, hogy a ciprusi elnökség múlt hétfőn immár számokat is tartalmazó javaslatot terjesztett elő a következő hétéves pénzügyi keretre vonatkozóan, amelyről a tervek szerint a november 22-23-i állam- és kormányfői csúcstalálkozón születhet megállapodás.

Az elnökségi tárgyalási keret legalább 50 milliárd eurós csökkentést tart szükségesnek az Európai Bizottság 2011-ben bemutatott, majd 2012-ben aktualizált javaslatához képest. Az újságíróknak nyilatkozó diplomata szerint ugyanakkor már a papírból is kitűnik, hogy ez valójában 70-80 milliárdos vágást eredményezne. Egyrészt a friss tárgyalási keret szerint öt olyan tétel is a többéves pénzügy keret részévé válna, amit eredetileg a büdzsén kívül képzelt el a Bizottság; másrészt pedig a ciprusi elnökség javaslata még mindig nem számol Horvátországgal, amely a jövő júliusi csatlakozását követően már közel 10 milliárdos kiadást jelent majd az uniós büdzsének.

A nyilatkozó szerint „a következő hetekben egész biztosan lefelé fogunk mozdulni ehhez képest”, ezzel együtt „vélhetőleg háromszámjegyű csökkentésről születhet meg az alku a tagállami vezetők között milliárd euróban kifejezve az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest” – mondta a forrás. Elmondta, ezzel egyszersmind megerősítve a sajtóértesüléseket, hogy Németország mintegy 130, Nagy-Britannia pedig egyenesen 200 milliárd eurós vágást szeretne a tavaly nyári brüsszeli javaslathoz képest.

A tárgyalási keretről tartott első EU-nagyköveti vitán értesülések szerint a tagországok szinte az unalomig ismételt pozíciójukat hajtogatták. „Nem számítok előrelépésre sem a következő COREPER-találkozókon, sem az Európai Tanács ülése előtti Általános Ügyek Tanácsának ülésén, a költségvetésről már csúcsszinten kell megállapodniuk a tagállami vezetőknek” – vélekedett az illetékes.

Megismételte azt a korábban sokak által hangoztatott véleményt, amely szerint a közép-európai tagországok pozíciói most távolabb vannak egymástól a megszokottnál. A kohéziós politikával kapcsolatos változások rendkívül eltérően érintik a visegrádi országokat. Lengyelország például 30 százalékkal több pénzre számíthatna 2014-2020 között, mint a jelenlegi hétéves pénzügyi perspektívában, míg például Magyarország a jelenlegi számítások szerint 29 százalékos csökkenésre számíthat. Ennek egyik oka az elérhető kohéziós forrásoknál javasolt nagyon alacsony, a GDP 2,36-2,50 százaléka közötti felső határ. A másik a rendkívül alacsony növekedési ráta, amivel Brüsszel Magyarország esetében a következő években számol.

A „cappinggel” összefüggésben a diplomata elmondta, hogy azt eredetileg nem a takarékosságra találták ki a tagországok; a másik okkal összefüggésben pedig furcsának nevezte, hogy Görögország esetében 2,4 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál az Európai Bizottság, és ez alapján számolná ki a neki járó kohéziós források összegét.

Az Európai Bizottság eredeti GDP-arányosan 2,5 százalékos felső költési határához képest a ciprusi elnökség 2,36 százalékos maximumot javasol azzal a kitétellel, hogy az elmúlt években átlagosan 1 százalékos recesszión átmenő tagországokra (pl. Magyarországra) ennél vélhetőleg nagyobb, de legfeljebb 2,xx százalékos korlát alkalmazható. Hogy pontosan mekkora, az szintén a következő hetek tárgyalásainak lesz a függvénye.

A tárgyalások kimenetele kiszámíthatatlan, egymástól rendkívül messze lévő álláspontokat kell majd a november 22-23-i csúcstalálkozón összebékíteni úgy, hogy egyhangúlag támogatható kompromisszum szülessen. Sokan azzal számolnak, hogy a két nap nem lesz elegendő ennek megalkotására, ezért nem kizárt, hogy a hétvégébe is belenyúlik majd a költségvetési csúcs, de az is reális forgatókönyvnek tűnik, hogy a hónap végére nem lesz megállapodás a többéves pénzügyi keretről.

„Nem értem, hogy februárban, vagy márciusban miért lenne jobb egy megállapodás, mikor a tárgyalási pozíciók már most is unalomig ismertek” – mondta egy brüsszeli uniós illetékes. A csúszásnak ráadásul lenne egy olyan rossz üzenete, hogy „az EU-ban már megint nem tudtak megállapodni valamiről”, emellett olyan praktikus nehézségek is felmerülnének, hogy a tagországoknak nem lenne idejük felkészülni az új költségvetési tételek és eszközök bevezetésére.