A jobbak között van Magyarország

22 kötelezettségszegési eljárás folyik Magyarország ellen a belső piaci jogszabályok nem megfelelő alkalmazása vagy átültetése miatt – derül ki a Belső Piaci Eredménytáblából, amelyet a napokban tett közzé az Európai Bizottság. Noha európai átlagban javult a tagországok mutatója az uniós jogszabályok átvétele terén, és Magyarország is teljesíti a korábban kitűzött uniós célt, a BruxInfónak küldött listából kiderül, van olyan jogszabály, amelyet a 2004-es uniós csatlakozása óta nem alkalmaz megfelelően Magyarország.

A BruxInfo kérésére megküldött európai bizottsági adatok szerint Magyarország ellen jelenleg 22 kötelezettségszegési eljárás zajlik a belső piac egységét célzó jogszabályok nem megfelelő átültetése vagy alkalmazása miatt. Ezek többsége a környezetvédelmi, igazságügyi, közlekedési és adójogszabályok helytelen átvétele miatt indult, de van közöttük energiaügyi, szolgáltatási és mezőgazdasági „kihágás” miatt indult eljárás is.

Kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság indíthat egy uniós tagállam ellen, ha úgy látja, hogy az a tagállam valamely törvénye nem illeszkedik az uniós jogi keretbe, vagy kifejezetten ellent is mond az EU-jogszabályoknak. Az Alapszerződésben lefektett rendelkezések szerint az eljárásnak három szakasza van. Az első fázisban a Bizottság felszólító levelet (letter of formal notice) küld a tagállamnak, amelyben felhívja a kormány figyelmét a lehetséges jogsértésre, és magyarázatot, valamint cselekvést kér a kabinettől.

Ha az adott kormány válasza nem megfelelő, és nem hajtja végre a kért módosításokat, a Bizottság indokolással ellátott véleményt (reasoned opinion) küld a tagországnak. Ahogy a felszólító levélnél, itt is legfeljebb két hónapot adhat a Bizottság a megfelelő válaszra. Ha ez után sem történik semmi, a Bizottság az Európai Bíróságtól kérheti a tagállam elmarasztalását. A Bíróság döntéseinek be nem tartása esetén pedig a Bizottság jogában áll, hogy pénzbüntetés kiszabását kérje a tagállamra.

A BruxInfó szerkesztőségének eljuttatott listából kitűnik, belső piaci jogszabályok megsértése miatt jelenleg öt eljárás van bírósági szakaszban. A legfrissebbek ezek közül a bírói munkavégzés felső korhatárának leszállítása és az adatvédelmi biztos függetlenségének ügye. Itt az Európai Bíróság verdiktjére vár a Bizottság és a kormány.

Csakúgy, mint a 2010 őszén bevezetett távközlési adó kapcsán, amellyel összefüggésben ugyancsak a luxemburgi testület mondja majd ki a végső szót. Az Európai Bíróság előtt van az a 2007 óta (!) kifogásolt ügy is, amely szerint Magyarország nem ültette át határidőre az EU-n kívüli országok állampolgárainak huzamosabb magyarországi tartózkodása esetén alkalmazandó jogszabályokat, amely alapján a Bizottság szerint diszkriminatív adóterheket vethet ki Magyarország a külföldiekra.

2008 óta zajlik eljárás az első vasúti csomag egyes rendelkezéseinek nem megfelelő átvétele miatt is.

Az indokolással ellátott véleményekre kiküldött magyar válaszokra vár, vagy a már megküldött válaszokat elemzi az Európai Bizottság 7 ügyben. Ezek közül is talán a legismertebb a pálinkafőzés jövedéki adómentességének ügye, amely kapcsán a Bizottság többször kijelentette már, hogy belső piaci jogszabályokba ütközik, és diszkriminatív az, ahogyan a többi szeszes itallal szemben a pálinka lepárlása adómentes. Az ezzel kapcsolatos jogszabály 2010 nyarán szavazta meg a parlament.

A Bizottság piaci panaszra kezdte vizsgálni a jogszabályt, ahogyan a légiközlekedési szektorban is piaci szereplők panaszolták be Magyarországot amiatt, hogy a magyar törvények nem biztosítják kellően a földi kiszolgáló cégek hozzáférését a piachoz. Ebben az ügyben is indokolással ellátott véleményt küldött Budapestre Brüsszel.

Szeptemberben számolt be arról a BruxInfó, hogy kiegészítést küldött a Bizottság a közjegyzők nemzetiségi korlátozásával összefüggésben korábban indított eljárás kapcsán a testület. Brüsszel azt kifogásolja, immár hatodik éve, hogy a magyar jog szerint csak magyar állampolgár lehet Magyarországon közjegyző, ezzel is szerinte korlátozva a szolgáltatások szabad áramlásának elvét és a külföldieket abban, hogy közjegyzők legyenek Magyarországon.

Az eljárás második szakaszában van az online szerencsejáték-piac korlátozása miatt indított eljárás is. A hatályos szerencsejáték-törvénnyel gyakorlatilag az európai uniós csatlakozás óta megszegi az EU-jogszabályokat Brüsszel – állítja a Bizottság, az ugyanis korlátozza a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtást a piacon. Ugyancsak a szolgáltatások szabad áramlását sérti Brüsszel szerint az úgynevezett közös jogkezelő szervezetek működésének magyarországi szabályozása.

Indokolással ellátott véleményt küldött a Bizottság a határmenti villamosenergia-hálózatok hozzáférése, és a szállópor-koncentráció felső határát meghatározó uniós jogszabályok nem megfelelő alkalmazása és átültetése miatt is.

Első szakaszukban vannak a Magyarország elleni eljárások a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) eljárásainak vélt jogellenessége; a víz keretirányelv rossz alkalmazása; a környezetvédelmi felügyelőség működésére vonatkozó európai uniós előírások nem megfelelő volta miatt. Felszólító levelet küldött a Bizottság korábban az árvízkockázatok elemzéséről és kezeléséről alkotott 2007-es EU-irányelv miatt is, a Bizottság szerint az ez alapján alkotott magyar törvény nem tükrözi az uniós keretjogszabály céljait.

Kötelezettségszegési eljárás indult 2011-ben a közszférától származó információk újrafelhasználásának módja miatt, 2009-ben pedig azért, mert uniós jogellenesnek véli a Bizottság a gyermekek egyik szülő általi megszöktetésével foglalkozó törvényt.

Adós Magyarország a postai liberalizáció rá is vonatkozó szabályainak teljes körű alkalmazásával, a Bizottság szerint a szolgáltatók piacralépésének engedélyezése továbbra is korlátozó jellegű. Emiatt is felszólító levelet küldött a testület 2009-ben.

Nem tartja megfelelőnek Brüsszel az Egyesült Államokkal kötött kétoldalú légiközlekedési egyezményt sem, az Oroszországgal meglévő légiszolgáltatási egyezmény pedig az EU szerint nem vág egybe az uniós légiközlekedési joggal.

Az év elején pedig a tojótyúkok ketrecének méretére és felszerelésére vonatkozó uniós jogszabályok nem megfelelő átvétele miatt indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország, és további 10 tagállam ellen a Bizottság. A testület jelenleg is vizsgálja a magyar választ.

EU-átlag

A belső piac területén folyó 22 kötelezettségszegési eljárással Magyarország a középmezőnyben, a 11. helyen szerepel a magyar és az uniós jog megfeleltsége terén. A belső piaci eredménytáblából kitűnik, a magyar átültetési arány elérte a 2007-ben az Európai Tanács által kitűzött 1 százalékos célt. Ez azt jelenti, hogy a belső piac területén hatályban lévő uniós jogszabályok mindössze 0,6 százalékát nem alkalmazza, vagy nem alkalmazza megfelelően Magyarország.

Jelenleg 16 tagország van, amely 1 százalék alatt teljesít. Közülük is Lettország, Málta (0,1%), Észtország (0,2%), valamint Dánia és Írország (0,3%) a legeminensebb. A lista másik végén pedig Olaszország szerepel 2,4 százalékos megfelelési rátával. Olaszország ellen jelenleg 69 kötelezettségszegési eljárás folyik a belső piaci jogszabályok kapcsán.

Görögország 68 jogszabályt nem alkalmaz megfelelően, Belgium pedig 64-et.