November 7-én előkaphatja az ostort Brüsszel

Október közepe a határidő a tagállamok számára jövő évi költségvetési terveik benyújtására Brüsszelben. A Bizottság november 7-én nem csak a deficiteljárás szempontjából elemzi majd az egyes tagországokban a helyzetet, de sarokba is állíthatja azokat a kormányokat, amelyek nem végezték el a házi feladatukat.

Egyszerre több vágányon is zajlanak az egyeztetések az Európai Bizottság és Magyarország között az államháztartás konszolidálásáról, amelynek végső célja részben a Budapest által tett vállalásokkal összhangban a magyar közpénzügyek fenntarthatóságának biztosítása. A két fél közötti érintkezéseknek ennélfogva három apropójuk van: az EU-val és az IMF-fel folyó hiteltárgyalások; a tagállamok rövid- és középtávú makropályájának alakulásáról szóló őszi gazdasági előrejelzés előkészítése (ezt november 7-én hozza nyilvánosságra a Bizottság); továbbá a hazánkkal szemben, a GDP-arányosan 3 százalékos szintet meghaladó államháztartási hiány miatt indult eljárás soron következő lépcsőfoka.

Ami az első témát, a hiteltárgyalásokat illeti, az Európai Bizottság pénteki bejelentése szerint Olli Rehn aláírásával csütörtök délután elment az EU válaszlevele is a magyar kormánynak, amelyben értesülésünk szerint az IMF-levélhez hasonlóan alapvetően pontosításokra vonatkozó kérdéseket tesznek fel. A Bizottság nem kívánt közelebbit elárulni a levél tartalmáról. „Túl korai lenne bármit is mondani arról, hogy mikor térhet vissza a delegációnk Budapestre” – jelentette ki pénteken Olivier Bailly, a testület szóvivője.

A november 7-i, „őszi” gazdasági előrejelzés és a deficiteljárás már sokkal szorosabban összefonódik egymással, különösen amióta az úgynevezett hatos csomag egy évvel ezelőtti életbe lépésével az EU fokozta a gazdaságpolitikai koordinációt.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter péntek délelőtt jelentett be egy új, a költségvetési célok elérését szolgáló intézkedéscsomagot (erről lásd külön írásunkat), és azt is közölte, hogy a kormány még aznap elküldi Brüsszelnek és az IMF-nek azt a hat hónapos rendszerességgel készülő helyzetjelentést, ami arról szól, hogy a kormány hogyan halad a vállalt fiskális kiigazítási pályán.

Olivier Bailly szóvivő pénteken azt mondta, hogy a Bizottságnak még tanulmányoznia kell a magyar miniszter által bejelentett, a konvergencia-programhoz képest új hiánycélokat, és magát a jelentést is, amiből levonhatja majd novemberben a következtetést, hogy hazánk „hathatós intézkedéseket” hozott-e a deficiteljárás keretében. Legutóbb júniusban a pénzügyminiszteri tanács ezt állapította meg, visszavonva a kohéziós alapok felfüggesztéséről szóló márciusi döntést, de azt is nyilvánvalóvá tette, hogy ez még nem elég a 2004-óta folyó deficiteljárás leállításához, aminek legkorábbi időpontja 2013 tavasza lehet.

A bizottsági szóvivő ugyancsak pénteken üdvözölte a magyar kormánynak azt a szándékát, hogy mégsem vet ki pénzügyi tranzakciós illetékes a Magyar Nemzeti Bank egyes műveleteire. „Reméljük, hogy ezt a szándék a vonatkozó törvényben is tükröződni fog, amit a következő napokban fogad el a magyar parlament” – jelentette ki.

A tagállamoknak október 15-ig kell eljuttatniuk Brüsszelbe a 2013-as költségvetés tervezetét, ezt követően a Bizottság az őszi gazdasági előrejelzés kidolgozása során már nem tud figyelembe venni új információkat. Az Eurostat október 22-én teszi közzé a 2011-es államháztartási hiányra vonatkozó végleges statisztikákat. A folyamat tetőpontjaként a Bizottság november 7-én teszi közzé a tagállamokra vonatkozó középtávú gazdasági előrejelzéseit.

A korábbi évek gyakorlatától eltérően azonban a dokumentum nem korlátozódik majd a makrofolyamatok és számok megbecsülésére és előrejelzésére. A Bizottság az előrejelzés alapján következtetéseket is levon majd minden olyan országot illetően, amelyikkel szemben jelenleg deficiteljárás folyik (ezek száma jelenleg 21). Ha eltérést lát a tagállamok számai és a saját prognózisa között, akkor előreláthatóan felkéri majd az érintett országot arra, hogy a költségvetés véglegesítése során vegye figyelembe a Bizottság számait – mutatnak rá brüsszeli források. Mostanáig, ha differencia volt a nemzeti és a bizottsági előrejelzések között, átsiklottak ezeken. A hatos csomag alkalmazásával ez a gyakorlat megszűnik.

Olli Rehn egy évvel ezelőtt már a hatos jogszabályi csomagot megelőlegezve az őszi előrejelzés után figyelmeztető levelet küldött öt tagállamnak, köztük Magyarországnak. Hónapokkal később Brüsszel úgy találta, hogy csak hazánk nem teljesítette az elvárásokat, aminek márciusban új ajánlás és a kohéziós források részleges felfüggesztése lett az eredménye.

Egyelőre nem világos, hogy ha a Bizottság november 7-i előrejelzésében esetleg az előírt makropályáról való letérést állapítja meg, annak azonnali következményei lennének például a kohéziós források újabb felfüggesztésével, vagy sem. Ezt jelenleg a Bizottságnál sem tudják megmondani.

Brüsszel eddigi utolsó előrejelzésében, május 31-én 2012-re GDP-arányosan 2,5 százalékra, 2013-ban pedig 2,7 százalékra becsülte a várható deficitet, előbbi megegyezett a magyar konvergencia-program hipotézisével, az utóbbi viszont felfelé 0,5 százalékkal eltért tőle. (Matolcsy György pénteki bejelentése szerint a kormány mindkét évben 2,7 százalékra módosította a hiánycélt).