Európában megúsznák a bankok a feldarabolást

A hitelintézetek a jövőben is széles skálán kínálhatnák ügyfeleiknek a szolgáltatásokat, de a kockázatos pénzügyi műveleteket végző üzletágat a bankcsoporton belül jogilag külön kellene választani a hagyományos banki tevékenységtől – javasolták kedden az Európai Bizottság által felkért szakértők.

Az amerikai és a brit mellett egy harmadik modellt javasol az európai uniós bankszektor számára a jövőben az a magas rangú szakértőkből álló csoport, amely kedden Brüsszelben mutatta be az Európai Bizottság felkérésére készült jelentését a banki tevékenység reformjáról.

A finn jegybank elnöke, Erkki Liikanen vezette csoport nem kényszerítené arra a bankcsoportokat, hogy a mostanihoz hasonló pénzügyi válságok esélyének csökkentésére váljanak meg egyik vagy másik üzletáguktól, azt azonban kötelezően előírná számukra, hogy egy csoporton belül jogilag válasszák el egymástól a betétgyűjtésre fókuszáló hagyományos banki tevékenységet azoktól a kockázatos pénzügyi műveletektől, amelyek nem körültekintő alkalmazása az egész globális pénzügyi krízis egyik előidézője volt.

A Liikanen-csoport ajánlásainak értelmében a saját számlás és a származékos termékekkel folytatott kereskedés olyan magas fokú kockázatnak kitett ügyleteknek számítanak, amelyeket jogilag, üzletileg és tőkefedezet szempontjából külön kell választani a hagyományos banki tevékenységektől. A bankcsoportnak ugyanakkor nem kellene megválnia az egyik vagy másik üzleti tevékenységtől és továbbra is nyújthatná a szolgáltatások eddigi széles skáláját, finanszírozva ezzel a reálgazdaság működését.

„A gazdaság működésének biztosítása érdekében megítélésünk szerint Európában célszerűbb, ha a vállalati és a háztartások hitelezése nem válik teljesen el egymástól” – indokolta újságírók egy szűk csoportjának, köztük a BruxInfo tudósítójának nyilatkozva Erkki Liikanen, hogy miért nem követték a papíron már meglévő brit (Vickers) vagy az amerikai (Volcker) modellt. Az általa vezetett csoport arra a következtetésre jutott, hogy a kockázatos ügyleteket lebonyolító üzletágat nem célszerű kivonni a szabályozás hatálya alól. Az úgynevezett saját számlás kereskedés ugyanakkor az amerikai modellben a banki szabályozáson kívüli árnyékszektorba került.

A jogi szétválasztás csak akkor lenne kötelező, ha az egyik vagy másik üzletág jelentős súlyt képviselne a bank üzleti forgalmában, vagy ezeknek a tevékenységeknek a volumene jelentős hatással van a pénzügyi stabilitásra. A szakértők szerint két szakaszban kellene eldönteni azt, hogy egy adott bank számára kötelezővé tegyék a szétválasztást vagy sem. Első szakaszban azok a bankok „kvalifikálnák” magukat, amelyek esetében a kereskedelmi tevékenység a bank teljes eszközállományának 15-25 százaléka között mozog. A második fázisban a felügyeletek határoznák meg, hogy szükségesnek látják-e a különválasztást azon eszközök arányának függvényében, amelyekre a szétválasztás követelménye vonatkozna. Ezt a küszöbértéket az ajánlás szerint a Bizottságnak kellene „kalibrálnia”.

Liikanen szerint azt az érdekelt bankoktól kellene inkább megkérdezni, hogy az új szerkezetben több profitra tudnának-e szert tenni a bankok vagy sem. „De egy, a jelenleginél stabilabb rendszer lenne, és a hitelintézetek képesek lennének továbbra is kiszolgálni a vállalati szférát és a magánügyfeleket is” – közölte a finn jegybank elnöke, aki tisztában van azzal, hogy nem mindenki lesz elégedett a jelentés irányával és annak ajánlásaival.

Erkki Liikanen úgy látja, hogy sokat javult a bankok tőkeellátottsága a válság kezdete óta, de a bankközi hitelezés továbbra is nehézkes. Ezen szerinte csak az államadósság-válság kiküszöbölésével lehet felülemelkedni.