Az ENSZ közgyűlésen is Szíria a téma

Az ENSZ szerdai közgyűlésén a figyelem középpontjában Szíria állt, de szóba került Palesztina, a Mohamed prófétáról szóló filmet követő támadások és az iráni atomprogram is. Ugyanakkor most először mutatkozott be ezen a globális színtéren Mohamed Murszí, a júniusban megválasztott egyiptomi elnök és Abed Rabbo Manszúr Hádi, aki Jemenben február óta tölt be vezetői szerepet.

A szíriai polgárháború 18 hónapja tart és már 30 ezer áldozatot követelt, ezért a probléma orvosolása minél sürgetőbb a világ vezetői számára. Míg néhányan, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia beavatkoznának, akárcsak Líbiában, addig Kína és Oroszország ezt erősen ellenzi. Katar emírje, Hamad bin Kalifa az ENSZ Biztonsági Tanács döntésének figyelmen kívül hagyását és egy gyors, közvetlen beavatkozást javasol. A közel-keleti országok többsége nem ért egyet a dohai kormánnyal, véleményük szerint nincs szükség fegyveres fellépésre a szír rezsim ellen, de az emberek érdekében véget kell venni a harcoknak. Kairó vezetésével létrejött ugyan egy négy résztvevős párbeszéd Teherán, Rijád és Ankara közreműködésével, de a siíta Irán stratégiai okok miatt al-Asszad támogatója és a szunnita Szaúd-Arábiával sem békés a kapcsolata. A mostani közgyűlésen pedig Törökország képviselői maradtak távol, így Egyiptom elhalasztotta a regionális hatalmak találkozóját.

Németország szerint az Arab Liga megoldást jelenthet a szír ügyben. A 21 tagot számláló, arab nemzetek összefogó szervezet támogatja az elnök, Bassár al-Asszad távozását és Szíria tagságát is felfüggesztették ideiglenesen, hogy ezzel tiltakozzanak a rezsim ellen. Az Arab Liga célja, hogy előmozdítsa a térségben az emberi jogok biztosítását, a törvény uralmát, a demokrácia kialakulását és a pluralizmus megvalósítását. Ezt a felkelők is felismerték és a szervezethez fordultak kölcsönért. A főtitkár szerint a pénzhez hozzájutva lehetne esélye az ellenzékieknek, hogy saját oldalukra billentsék a polgárháború menetét. Tunézia is kiállt amellett, hogy a ligának cselekedni kell.

Manszúr Hádi, akit szintén most láthattunk először az ENSZ keretein belül felszólalni, támogatja a szír kormány külső beavatkozás nélküli távozását és Palesztina csatlakozását a világszervezethez. 

Murszí sem habozott első látogatása alkalmával felszólalni a palesztin emberek mellett, miszerint a világszervezet fontos feladatai közé tartozik jelen pillanatban, hogy biztosítsa jogaikat a szabadsághoz és a méltósághoz. Egyiptom új elnöke „szégyenletesnek” nyilvánította, hogy az ENSZ határozat teljesítését nem kényszerítik ki Jeruzsálemtől és palesztin területeken továbbra is építkezéseket folytathat.

Izraellel nem csak a palesztinoknak vannak problémáik, Irán legszívesebben a Közel-Keletről is eltüntetné, Mahmúd Ahmadinezsád állítása szerint semmi nem fűzi őket ehhez a területhez. Beszédén Washington, Ottawa és Jeruzsálem képviselői egyáltalán nem jelentek meg. Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke a közgyűlésen elmondta, hogy akár rajta is üthetnének Irán nukleáris telephelyein és Barack Obamát is kritizálta, véleménye szerint a diplomáciai nyomás nem változtat Teherán atomlétesítményével kapcsolatos tervein. Ahmedinezsád beszédéből kiderült, hogy nem tartja helyénvalónak a Nyugat-Európa és az USA által alkotott tengelynek tulajdonított nagy befolyást, hiszen „miért is érdekelnék az emberek egy olyan országot, amelynek vezetője milliárdokat költ választási kampányokra”?

A Mohamed prófétát gúnyoló film az összes arab vagy muszlim kisebbséggel rendelkező országban tüntetéseket, támadásokat váltott ki az emberekből. Az egyik pakisztáni miniszter százezer dollár értékű vérdíjat tűzött ki a film készítőjére, akit már korábban rendőri megfigyelés alá vontak. Murszí bosszú helyett a nyugati világ megértését kérte, hogy legyenek tekintettel a muzulmán hívőkre, akiket a próféta kifigurázása érzékenyen érint. Ugyanakkor kiemelte, hogy elítéli az USA nagykövetségei ellen indított támadásokat is.

Kántor Adrienn

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »