Az ENSZ közgyűlésen is Szíria a téma

Az ENSZ szerdai közgyűlésén a figyelem középpontjában Szíria állt, de szóba került Palesztina, a Mohamed prófétáról szóló filmet követő támadások és az iráni atomprogram is. Ugyanakkor most először mutatkozott be ezen a globális színtéren Mohamed Murszí, a júniusban megválasztott egyiptomi elnök és Abed Rabbo Manszúr Hádi, aki Jemenben február óta tölt be vezetői szerepet.

A szíriai polgárháború 18 hónapja tart és már 30 ezer áldozatot követelt, ezért a probléma orvosolása minél sürgetőbb a világ vezetői számára. Míg néhányan, mint Franciaország vagy Nagy-Britannia beavatkoznának, akárcsak Líbiában, addig Kína és Oroszország ezt erősen ellenzi. Katar emírje, Hamad bin Kalifa az ENSZ Biztonsági Tanács döntésének figyelmen kívül hagyását és egy gyors, közvetlen beavatkozást javasol. A közel-keleti országok többsége nem ért egyet a dohai kormánnyal, véleményük szerint nincs szükség fegyveres fellépésre a szír rezsim ellen, de az emberek érdekében véget kell venni a harcoknak. Kairó vezetésével létrejött ugyan egy négy résztvevős párbeszéd Teherán, Rijád és Ankara közreműködésével, de a siíta Irán stratégiai okok miatt al-Asszad támogatója és a szunnita Szaúd-Arábiával sem békés a kapcsolata. A mostani közgyűlésen pedig Törökország képviselői maradtak távol, így Egyiptom elhalasztotta a regionális hatalmak találkozóját.

Németország szerint az Arab Liga megoldást jelenthet a szír ügyben. A 21 tagot számláló, arab nemzetek összefogó szervezet támogatja az elnök, Bassár al-Asszad távozását és Szíria tagságát is felfüggesztették ideiglenesen, hogy ezzel tiltakozzanak a rezsim ellen. Az Arab Liga célja, hogy előmozdítsa a térségben az emberi jogok biztosítását, a törvény uralmát, a demokrácia kialakulását és a pluralizmus megvalósítását. Ezt a felkelők is felismerték és a szervezethez fordultak kölcsönért. A főtitkár szerint a pénzhez hozzájutva lehetne esélye az ellenzékieknek, hogy saját oldalukra billentsék a polgárháború menetét. Tunézia is kiállt amellett, hogy a ligának cselekedni kell.

Manszúr Hádi, akit szintén most láthattunk először az ENSZ keretein belül felszólalni, támogatja a szír kormány külső beavatkozás nélküli távozását és Palesztina csatlakozását a világszervezethez. 

Murszí sem habozott első látogatása alkalmával felszólalni a palesztin emberek mellett, miszerint a világszervezet fontos feladatai közé tartozik jelen pillanatban, hogy biztosítsa jogaikat a szabadsághoz és a méltósághoz. Egyiptom új elnöke „szégyenletesnek” nyilvánította, hogy az ENSZ határozat teljesítését nem kényszerítik ki Jeruzsálemtől és palesztin területeken továbbra is építkezéseket folytathat.

Izraellel nem csak a palesztinoknak vannak problémáik, Irán legszívesebben a Közel-Keletről is eltüntetné, Mahmúd Ahmadinezsád állítása szerint semmi nem fűzi őket ehhez a területhez. Beszédén Washington, Ottawa és Jeruzsálem képviselői egyáltalán nem jelentek meg. Benjamin Netanjahu, Izrael miniszterelnöke a közgyűlésen elmondta, hogy akár rajta is üthetnének Irán nukleáris telephelyein és Barack Obamát is kritizálta, véleménye szerint a diplomáciai nyomás nem változtat Teherán atomlétesítményével kapcsolatos tervein. Ahmedinezsád beszédéből kiderült, hogy nem tartja helyénvalónak a Nyugat-Európa és az USA által alkotott tengelynek tulajdonított nagy befolyást, hiszen „miért is érdekelnék az emberek egy olyan országot, amelynek vezetője milliárdokat költ választási kampányokra”?

A Mohamed prófétát gúnyoló film az összes arab vagy muszlim kisebbséggel rendelkező országban tüntetéseket, támadásokat váltott ki az emberekből. Az egyik pakisztáni miniszter százezer dollár értékű vérdíjat tűzött ki a film készítőjére, akit már korábban rendőri megfigyelés alá vontak. Murszí bosszú helyett a nyugati világ megértését kérte, hogy legyenek tekintettel a muzulmán hívőkre, akiket a próféta kifigurázása érzékenyen érint. Ugyanakkor kiemelte, hogy elítéli az USA nagykövetségei ellen indított támadásokat is.