Görögországban elindították a fájdalmas reformokat

Vége a választási láznak Görögországban, a kormány, ha nehezen is, de felállt és a Trojka is nekilátott a görög kormánnyal történő tárgyalások megkezdése körüli feladatok megoldásának. A választásokat megelőzően a görög pártok mindegyike megígérte, ki szolidabban, ki radikálisabban, hogy a vállalt megszorításokat és hitelszerződést újratárgyalják a hitelezőkkel. Nos, a hitelezők siettek az új kormánnyal tudatni, hogy ne is gondoljon enyhítésekre vagy kedvezményekre – a görög kormány ezt gyorsan tudomásul is vette. A privatizációk és a gyorsabb gazdasági reformok előtérben vannak, viszont hol marad a szociális reform és az illegális bevándorlók elleni fellépés?

Az Athéni Egyetem oktatója, Arisztidisz Hadzisz a napokban kifejtette, hogy a Görögországban kialakult társadalmi helyzet leginkább a 30-as évek Weimari Köztársaságéra hasonlít, ugyanis a lakosság sokkal toleránsabban viszonyul a szélsőséges megmozdulásokhoz és eszközökhöz. Nem lenne szerencsés teljes párhuzamot vonni a két korszak között, viszont az igaz, hogy a szélsőséges pártok nem csak a választások idejére erősödtek meg, hanem hosszú éveken át meghatározó szereplői lesznek a görög politikának. Több görög politikai szakértő véleménye szerint a neofasisztának is nevezett Arany Hajnal és a szélsőbaloldali, populista Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) egyaránt erősödni fog a közeljövőben, ugyanis a nem rég felállított Új Demokrácia – Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) – Demokratikus Baloldal (DIMAR) koalíciós kormány „behúzott nyakkal fog kormányozni” az elkövetkező hónapokban.

A sokadik tárgyalási kör után júniusban felállt új, szerkezetében rendkívül törékenynek tűnő kormány megkezdte a puhatolódzást a hitelezőknél a hitelkörülmények enyhítése érdekében. Antonis Samaras miniszterelnök nagy csinnadrattával indult a tárgyalásokra az IMF-Európai Központi Bank-EU „trojkával”, ám a lendület rövidéletűnek bizonyult. Az IMF vezetője, Christine Lagarde leszögezte, hogy Görögország már jelentősen lemaradt a megszorítási memorandumban vállalt kötelességeitől, ezért szó sem lehet arról, hogy 2 évvel meghosszabbítsák a memorandumban rögzített időszakot. Az újonnan kinevezett „pótpénzügyminiszter”, Yannis Stournaras a Financial Times napilapnak azt nyilatkozta, hogy a görög kormány elsődleges célja a hátrány lefaragása és a sürgető reformok azonnali bevezetése és csak később jöhet szóba az engedmények kérése és a megállapodás újratárgyalása. A politikus kijelentése, ugyan várható volt, ugyanakkor erősen megkérdőjelezi a kormánykoalíció tekintélyét, ugyanis mindhárom kormányzó párt egyik választási szlogenje éppen az volt, hogy enyhítik a hitelezők követeléseit.

A görög lakosoknak ideje szembenézni a tényekkel, bármenyire is hittek a változásban, a görög kormány nem fog eltávolodni a Lukas Papadimos által kijelölt útvonaltól – hosszú és főleg szűkős esztendők elé néznek a hellének. Samaras és társai a kijelölt intézkedések közül a privatizációra fogják tenni a legnagyobb hangsúlyt, ugyanis csak innen lehet számottevő tőkére számítani.  Az adókat már a csillagos égig emelték és az elbocsátások is 20 százalék fölötti munkanélküliséget eredményeztek, viszont jelentős forrásbevételre nem sikerült szert tenni. A kormány számos állami vállalatot kíván piacra bocsátani, szerinte a külföldi befektetők új munkahelyeket fognak teremteni. Az energiaszektorban magán kézbe adnák az állami DEPA gázvállalatot, a DESFA gázszolgáltatót és az ELPE kőolaj-finomítót. Az állami kézben lévő OPAP fogadóiroda és a szerencsejáték részvénytársaság eladása is terítékre kerül. Az infrastruktúra területén az athéni Ellinikon nemzetközi repülőteret, valamint a TRAINOSE vasúti vállalatot kívánják magánkézbe adni. Számos egyéb vállalat is felkerült a kormány listájára, már a választásokat megelőzően sokak iránt kínai, orosz és francia tulajdonú vállalatok érdeklődést mutattak. A vállalatok, ha el is kelnek, akkor is áron alul válthatnak gazdát – jelen pillanatban Görögország legfőbbképpen a spekulánsok érdeklődését vonzza és nem a valós befektetőkét.

A pénzügyminiszter egyáltalán nem megnyugtató szavaira az ország egyik legjelentősebb érdekvédelmi szervezete, az Országos Kereskedelmi Kamara (ESEE) 11 százalékos bércsökkentést javasolt a magánszférában. Az ESEE hosszú tárgyalások után azt fogja tanácsolni, hogy a magánszektor béreit a válságból történő kilábalásig 11 százalékkal csökkentsék, azaz a minimálbéreket 918 euróról 815-re mérsékeljék. A szakszervezet továbbá javasolni fogja, hogy 10 százalékkal csökkentsék a nem munkaviszonyból származó jövedelmek szintjét, valamint hogy 0,1 százalékos adót vessenek ki a vállalkozások éves forgalmára is. A megszorítások ellenére a görögök fele elégedett az új kormánnyal, a Metron Analysis közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 55 százaléka pozitívan vélekedik Samaras munkájáról, 48 százaléka pedig nagyobb erőfeszítéseket tenne munkája során annak érdekében, hogy Görögország visszafizethesse a felvett hiteleket. A két legnépszerűbb hazai politikus jelenleg Fotis Kouvelis (DIMAR) és Samaras, megelőzve a szélsőbaloldali Alexis Tsiprast.

Érdekesség, hogy a megkérdezettek a pozitív vélemények ellenére sem érzi, hogy a kormány kitöltené egészen 2014-ig a mandátumát. Közel 50 százalékuk szerint már 2013 elején új választásokra kerülhet sor. Véleményem szerint a görög kormány sorsa legfőbbképpen a gazdasági mutatóktól fog függni – ha nem sikerül visszaszorítani a 160 százalék fölötti államadósságot és új munkahelyeket teremteni, akkor a SYRIZA erőteljesen fogja hallatni hangját az „utcákon”. Anders Borg szerint, akit Európa és Svédország legjobb pénzügyminiszterének tartanak, a görög csőd szinte előrelátható, ugyanis amikor 120 százalék fölötti államadósság nagyon lassú gazdasági növekedéssel párosul, szinte lehetetlen hitelekből tartani a költségvetéseket. A svéd politikus szavait alátámasztják a görög pénzügyminiszter szavai is, aki szerint elkerülhetetlen lesz az idei költségvetés felülvizsgálata.

A görög gazdaság egyik legsúlyosabb problémája, amelyről eddig kevés szó esett az új kormány részéről, az illegális bevándorlás helyzete. Jelenleg nagyjából 1 millió illegális bevándorló tartózkodik a balkáni országban, többségük Athénban és Thesszalonikiben. A gettók gombaszámra jelnek meg, a közbiztonság veszélybe került és a feketegazdaság is aggasztóan elterjedt. Egyes források szerint a rendőrök többsége az Arany Hajnalhoz hasonló szélsőséges csoportok módszereit részesíti előnyben a rend fenntartása érdekében. Az elmúlt évben több tízezer illegális bevándorló próbált átjutni a török-görög határon azzal a céllal, hogy részesüljön a görög bevándorlási segélyekből.

Hogy menyire is törékeny a hármas koalíció azt jól mutatja, hogy a két választási vereséget követően Evangelos Venizelos PASOK-elnök alatt jelentősen megrengett a szék. A szocialista képviselő ellen több régi PASOK-káder szólalt fel, mint például Anna Diamantopoulou volt oktatásügyi miniszter és a volt egészségügyi miniszter, Andreas Loverdos. A szocialisták történelmi vereséget szenvedtek el a májusi és júniusi választásokon, ám a legnagyobb probléma számukra az, hogy a fiatal baloldali szavazók inkább a SYRIZA-hoz pártoltak át és a nagyvárosokban jelentősen leapadt népszerűségük. A napokban tett látogatást Görögországban Szergej Sztanisev, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) elnöke, aki támogatásáról biztosította Venizelost. Sztanisev kiemelte, hogy a szocialistáknak kezdeményezni kellene a görög kormánynál a fiatalokat védő összeurópai programjuk megvalósítását. A projekt szerint a kezdő munkavállalók védelme érdekében állami programok biztosítanák, hogy ne kezdjék karrierjüket a munkanélküli segélyeket osztó irodáknál.

A számtalan sötét felhő mögött talán az egyetlen pozitív jel a görögök számára, hogy külföldi turisták kezdenek visszaszállingózni a nagy veszteségeket hozó 2011-es évhez képest. Kérdéses, hogy a soha nem látott alacsony áraknak, avagy a rendeződő helyzetnek köszönheti a görög idegenforgalom ezt az életjelet.