Egy korrupt ex-miniszterelnök szappanoperája

Románia posztkommunista történelmének egyik legeseménydúsabb hete kezdődött el június 20-án szerdán, amikor is a Legfelsőbb Bíróság két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte az ország volt szociáldemokrata kormányfőjét, a jelenleg hatalmon lévő politikai elit mentorát, Adrian Năstasét. A történelmi jelentőségű döntés azonban nem hozott a társadalom egészét átölelő katarzist, részben az elítélt utólag erősen megkérdőjelezett öngyilkossági kísérlete, részben pedig az ezután elszabaduló indulatok miatt. Kétségtelen azonban, hogy az igazságszolgáltatás konszolidálta saját függetlenségét, ítéletével pedig hosszú időre átszabta a román politika paramétereit.

Szerdán, június 20-án a romániai Legfelsőbb Bíróság öt bírájából álló bizottság egyhangúlag és jogerősen két év letöltendő szabadságvesztésre ítélte Adrian Năstasét, az ország 2000-2004 közötti miniszterelnökét és a május eleje óta hatalmon lévő Szociáldemokrata Párt egyik vezető politikusát. A „Minőség Trófeája” elnevezésű korrupciós ügyben a politikust azzal vádolták, hogy kormányzati pénzeket irányított át a saját 2004-es, egyébként kudarccal végződő elnökválasztási kampányának finanszírozására.

Az évek óta várt döntés megrengette a román közélet minden zegzugát, és erős indulathullámokat indított el. A helyzetet csak bonyolította, hogy letartóztatásakor az ex-kormányfő öngyilkosságot kísérelt meg, sikertelenül. A gesztus miatt a letartóztatási eljárás hat napig húzódott, ám végül is kedd este az elítélt bevonult a bukaresti Rahova-börtön korházába, és ezzel hivatalosan is megkezdte büntetésének letöltését.

Homályos öngyilkossági kísérlet

Az öngyilkossági kísérlet híre teljesen elrabolta a figyelmet magáról az ítéletről és annak jelentőségéről, és egy azóta is tartó szappanoperát indított el, amelynek során a sajtó és a politikum egy része az öngyilkossági kísérlet autentikusságát is megkérdőjelezte. A másik oldalon Năstase hívei megpróbáltak mártírt faragni pártfogoltjukból, aki szerintük a jelenlegi államfő, Traian Băsescu bosszújának esett áldozatul egy koncepciós perben.

Mind a mai napig nem látunk tisztán, hogy mi is történt a volt kormányfő bukaresti dolgozószobájában, ahol az állítólagos öngyilkossági kísérlet lezajlott. A több napig közszájon keringő forgatókönyv szerint az őrizetbe vétele előtt Năstase a dolgozószobájába ment, hogy néhány könyvet vegyen magához. Íróasztalához érve azonban elővett egy Smith & Wesson revolvert, és azt a halántékához emelte. Az őt elkísérő rendőr megpróbálta félreütni a kezét, az elsülő fegyver pedig megsebesítette a politikus nyakát. Ezután a belügyminiszteri utasításra már a környéken tartózkodó mentőautóval a román főváros egyik sürgősségi kórházába szállították, ahol másnap műtétet hajtottak rajta véget. (A belügyminiszter néhány órával korábban telefonon beszélt az elítélttel őrizetbe vételének körülményeiről, emiatt többen lemondását követelik.)

A helyzet innentől azonban már kevésbé világos. Az sajtó és több, az ellenzéki Demokrata-Liberális Párthoz (PDL) tartozó politikus olyan rendellenességekre mutattak rá, amelyek kétségbe vonják a hivatalos forgatókönyvet. Meglátásuk szerint egy színjátékról van szó, amelyet az ex-miniszterelnök és az őt segítő kormányerők azért terveltek ki, hogy együttérzést váltsanak ki az emberekből és egyúttal elkerüljék a bebörtönzést. Ahogy az ilyenkor lenni szokott, rengeteg összeesküvés-elmélet látott napvilágot, amelyek a színjáték létezését fejtik ki.

Ezeknek az elméleteknek hitelességet kölcsönöz azonban az, hogy a Korrupcióellenes Ügyészség is nyomozni kezdett, és eljárást indított három rendőr illetve Năstase egyik orvosa ellen, akiket azzal vádolnak részt vettek ebben a megtévesztő manőverben. A korrupcióellenes ügyészek szerint a Serban Brădisteanu nevű orvos hamis diagnózist hozott nyilvánosságra, eltúlozva páciense sérüléseit, ezzel a tettével pedig az igazságszolgáltatást akadályozta. A három rendőr mindegyikét hasonlóan az igazságszolgáltatás hátráltatásáért akarják felelősségre vonni.

A România Liberă nevű napilap ügyészségi forrásokra hivatkozva közölte a volt kormányfő csak egy karcolásnyi sérülést szenvedett, a rendőrök vallomása szerint pedig az incidens után saját maga váltott inget, majd egy azóta híressé vált Burberry márkájú sállal takarta el nyakát. Az újság feltételezéseit támasztja alá az tény is, hogy börtönbe szállításakor, június 26-án este a tévékamerák előtt is igen fiatalosan és gyorsan mozgatta állítólag komolyan sérült és öt nappal korábban műtött nyakát.

A hat napon át húzódó szappanopera minden kétséget kizáró módon egy újabb mítoszt szült a román politikában, ám a hírtelevíziók által szenzációhajhász módon meglovagolt incidens elterelte a figyelmet más, nagyobb horderejű beszélgetésekről.

Öngyilkosságból politikai tőkét

Adrian Năstase elítélése óriási előrelépést jelent az akkut korrupcióval küszködő román társadalom számára, és ideális esetben egy közösségi katarzist kellett volna előidéznie. Ez azonban nem történt meg, főként azért, mert a politikailag megosztott és kettészakadt társadalom egyik fele Năstaseban látta a román korrupció megtestesülését, ám a másik oldal áldozatként tekintett rá, és ebben nagy szerepet kapott az ítélethirdetést követő drámai eseménysorozat. Alapjában véve tehát az ügy megítélésére rátelepedtek napjaink román politikájának törésvonalai, mindenki megpróbált tőkét kovácsolni az egészből.

A pártos logikán túlmenően azonban a Legfelsőbb Bíróság döntése azonban néhány tagadhatatlanul pozitív következménnyel jár Románia számára. A 2000-es évek közepe óta Adrian Năstase vált a korrupció szimbólumává, amely sokak szerin az ország legkomolyabb problémája volt. Az Európai Unió tagállamai meglehetős bizalmatlansággal tekintettek Bukarest felé, a 2007-es csatlakozás után az Európai Bizottság nem függesztette fel az igazságszolgáltatás megfigyelését, Románia schengeni csatlakozását pedig szintén a korrupció elleni harc kudarcai miatt akadályozzák folyamatosan a francia, holland és finn kormányok.

Ez a harc lesz a végső?

A 2004-ben államfővé választott Traian Băsescu – aki épp a most elítélt Năstaset győzte le annak idején – hivatalba lépése pillanatától erőteljes politikai hadjáratot indított a korrupció ellen. Ám ahogy az Romániában lenni szokott, a hadjárat izmosabb volt a szavak, mint a tettek szintjén. Mindazonáltal az évek során lassan, szinte észrevétlenül kiépült egy intézményes rendszer és törvényes keret, amely egyre hatékonyabban küzdött a Brüsszel által kritizált nagykorrupció ellen. Az igazságügyi rendszer lassú és több helyen sánta reformja elindított egy hullámot, amelynek következtében rengeteg közismert politikus ellen indult eljárás, és néhányuk esetében már ítélet is született. Az bírósági ügyek lefolyása még így is éveket vesz igénybe, de ahogy azt a Năstase-dosszié is bizonyítja, lassan beérik a gyümölcs. (A volt kormányfővel egy napon egy év letöltendőre ítélték Románia egyik legnagyobb médiamágnását Sorin Ovidiu Vântut is.)

Az intézményes és törvényi keret mellett az államfő és politikai szövetségesei egy olyan ügyészi és bírói gárdát is helyzetbe hoztak, amely nem korrumpálhatóak, és elég erős ahhoz, hogy sikerrel küzdje le az igazságszolgáltatásra nehezedő politikai nyomást. Ez a gárda az utóbbi időben egyre erőteljesebben nyilvánítja ki a bírói hatalom függetlenségét. A mostani ítélet egy szimbolikus győzelem a számukra is, amely révén a harmadik hatalmi ág valódi autonóm hatalomként tud működni és kikerül a politikum közvetlen befolyása alól.

A bírák június 20-i döntése tehát komoly jel az Európai Unió felé, illetve a román politikusok felé is, akik ezentúl kétszer is elgondolkodnak, mielőtt kétes ügyekbe keverednek. A taláros testület ugyanakkor egy jelet küldött a társadalom felé is, amely révén az állampolgárok visszanyerhetik bizalmukat az államban, és végre elhihetik, hogy a politikusok sem állnak a törvény felett.

Adrian Năstase elítélése és bebörtönzése ilyen értelmen hatalmas győzelem a modern és európai Románia-elképzelés számára, ám a verseny még nincs lefutva. Az elítélt kormányfőt politikai mentoruknak tartó jelenlegi kormányerők, a Szociáldemokrata és Nemzeti Liberális pártok az elmúlt másfél hétben agresszív támadást intéztek az ország összes tőlük független intézménye ellen, köztük az igazságszolgáltatás ellen is. A plágiumgyanúba keveredett, ám azt nemes egyszerűséggel ignoráló Victor Ponta miniszterelnök és kormánya mind a nyilatkozatok, mind pedig az intézkedések szintjén nap mint nap megpróbálják csökkenteni az korrupcióellenes harcban jeleskedő intézmények és személyek presztízsét és mozgásterét. Ilyen körülmények között pedig valószínűtlen, hogy a fiatal és törékeny intézményrendszer hosszú távon is fennmaradhat, és nem vált vissza a Năstase idejéből is ismert politikai kézi vezérlésre.