Nem lesz 20 százalékos energiamegtakarítás 2020-ig?

Megállapodtak az uniós intézmények csütörtök hajnalban az energiahatékonysági irányelvről – értesült a BruxInfo. Az EU2020 stratégia szerint az évtized végére 20 százalékkal kellene csökkenteni az energiafogyasztást az EU-ban, az EP szerint viszont 15 százaléknál nagyobb hatékonyság nem várható.

A BruxInfo értesülései szerint csütörtök hajnalra megszületett a megállapodás az uniós intézmények között az energiahatékonysági irányelvről. Az egyezség tartalmáról egyelőre nem tudtak tájékoztatást adni uniós források, elhárult viszont az akadály az elől, hogy a tagállamok nagyköveti szinten csütörtök délután, miniszteri szinten pedig a pénteki energiaügyi tanácsülésen jóváhagyják a keretjogszabályt.

Az irányelv eredeti javaslata meghatározná azokat a politikai irányokat és eszközöket, amelyekkel eredetileg az Európai Unió 2020-ig 20 százalékos energiamegtakaritást érhet el, ahogyan azt az EU2020 gazdasági stratégia is előírja. Azért egyelőre a feltételes mód, mert a parlamenti jelentéstevő szerint a tervezett irányelv jelenlegi formájában nem fogja biztosítani a 20 százalékos energiahatékonyság-növelést. A luxemburgi Claude Turmes szerint „ezzel a szövegváltozattal 15 százaléknál nagyobb hatékonyságnövelés nem várható”.

A képviselő mégis támogatta a kompromisszumos szövegváltozatot, mivel az megfelelő nyomást tud gyakorolni a tagállamokra, hogy piacaikat mielőbb nyissák meg az energiahatékonysági szolgáltatásokat nyújtó cégek előtt, emellett pedig tartalmazza azokat az eszközöket, amelyek felkészítik az energiaszolgáltató cégeket az átállásra egy új, energiatakarékosabb üzleti modellre.”

Az új irányelv emellett olyan intézkedéseket szorgalmaz majd Európa-szerte, amelyek a következő évtized végéig jelentősen növelik az energiabiztonságot, és csökkentik a jelenleg meredeken emelkedő olaj- és földgáz-árakat.

Az eredmények közé sorolta Turmes azt is, hogy az irányelvbe az EP nyomására bekerült többek között egy cikkely, amely kötelezné a tagországokat egy 2050-ig tartó energiahatékony épületfelújítási ütemterv kialakítására. Ez komplex, átlagosan 80 százalékos energiamegtakarítással járó felújításokat vetít előre az adott épületállomány túlnyomó részénél.

Az ütemterv eredetileg nem volt része a Bizottság javaslatának. Az EP kérésére került bele a jogszabályba, cserébe azért, hogy a Parlament jelentős engedményeket tett a tagállamoknak a középületek 2020-ig tervezett energiahatékony felújítása kapcsán. Claude Turmes örömét fejezte ki amiatt, hogy külön cikk vázolja majd az épületfelújítások finanszírozási lehetőségeit is.

Az EP a szerda este kezdődött egyeztetés előtt még nem volt hajlandó engedni abból, hogy az irányelv végső formájában legalább 15 százalékát elérje a 2020-ra kitűzött 20 százalékos hatékonyságnövelési célnak. Ennek kapcsán a 6-os cikk kötelezné egy adott tagállam területén működő összes energia-nagykereskedőt, vagy az összes energiakereskedő céget, hogy évente 1,5 százalékos megtakarítást érjen el az energiaeladásaiban (volumenre vetítve) a megelőző évhez képest. Ez a kötelezettség nem vonatkozna a közlekedési szektorban értékesített energiára.

A dán elnökség kompromisszumos javaslata szerint a tagállamok által ennek a cikknek kapcsán kért kivételek csak az abban vázolt intézkedésektől várt teljes energiamegtakarítás 25 százalékára terjedhetnének ki. Németország – más tagállamok támogatásával – korábban jelezte, 20 százalékra csökkentené ennek arányát, miközben meghagyná annak lehetőségét, hogy a tagországok az irányelv hatályba lépése előtti két évben végrehajtott megtakarítási intézkedéseket is beleszámolják a hatékonyság növelésébe, tehát csökkentsék ezzel az értékesítési volumenre kiszabandó felső határt (sapka).

Claude Turmes jelezte, nem fogad el 20 százaléknál kevesebbet, és azt sem, hogy ezeket a bizonyos korai intézkedéseket kiemeljék a kivételekre általánosan meghatározandó 20 százalékos limit alól. „Ez gyakorlatilag hatástalanná tenné ezt az intézkedést” – mondta a képviselő.

A Bizottság ezzel egyidejűleg várhatóan egy mellékletet csatol majd az irányelvhez, amelyben vázolja azokat a szükséges pótlólagos intézkedéseket, amelyekre szükség lesz annak érdekében, hogy áthidalják az eredetileg benyújtott javaslatban szereplő és a végleges jogszabályban rögzített energiahatékonysági célszámok közötti különbséget. Turmes szerint ezek között lesz a személygépkocsik és a kisteherautók kibocsátás-csökkentését célzó intézkedés is.

Az energiahatékonysági dosszié jelentéstevőjeként Claude Turmes a jogszabály vitájában végig amellett érvelt, hogy Európa gazdasági problémái nagy részben a növekvő energiaköltségekből fakadnak. Az Eurostat adatait idézve elmondta, az 1999-es 84 milliárdról tavaly 488 milliárd euróra emelkedett az uniós energiaimport mértéke, azaz ennyi pénzt fizet a 27 tagország a külföldről származó energiáért.

„Mutassanak egy olyan modellt, amely jobban kordában tudja tartani az energiaköltségeket, mint az energiahatékonysági szolgáltatásokból fakadó fogyasztáscsökkentés” – jelentette ki a képviselő múlt csütörtökön.