A görög helyzet fokozódik

Kevesebb, mint egy hét van hátra a sorsdöntő országgyűlési választásokig, a görög pártok javában tárgyalnak a leendő koalíciós kormányról. Minden bizonnyal egyik pártnak sem fog sikerülni a szavazatok abszolút többségét megszereznie, ezért potenciális szövetségek kezdenek kialakulni a kulisszák mögött. A mérsékelt Demokratikus Baloldal lehet a mérleg nyelve. A Szélsőbaloldali Koalíció (SYRIZA) nyeregben érezheti magát, viszont kérdéses, hogy alakul-e kormányképes koalíció, avagy megismétlődik a májusi fiaskó.

Radikalizálódott a görög belpolitika

Hevesen politizálnak a görög pártok, erről tanúskodik az egyik helyi műsorban a tettlegességig fajult politikusi összecsapás. Az Arany Hajnal (Chrysi Avgi) szélsőjobboldali (egyesek szerint neonáci) párt egyik képviselője, Ilias Kasidiaris heves szóváltásba keveredett élő adásban a SYRIZA valamint a Kommunista Párt (KKE) képviselőivel. A szóváltásból a KKE képviselője keveredett ki rosszabbul, ugyanis egymást követően több ütést kapott Kasidiaristól, aki mellesleg az Arany Hajnal szóvivője. Az incidenst követően, ugyan nem nyújtottak be hivatalos panaszt a tettes ellen, a görög rendőrség nyomozást indított, valamint elfogató parancsot adott ki a politikus ellen. Az eset a legrosszabb pillanatkor jött Nikolaos Michaloliakos pártja szempontjából, ugyanis a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az Aranya Hajnal veszített népszerűségéből az elmúlt hónapban. A sikertelen májusi választások során 6 százalékos teljesítményt elérő párt az incidens miatt súlyos gondba kerülhet, a napokban számos városban rendeztek antifasiszta tüntetéseket és a lakosság túlnyomó többsége mélyen elítélte a politikusnő ellen elkövetett erőszakot.

A Chrysi Avgi szavazóbázisának túlnyomó részét elkeseredett, a megszorításokat pártoló szervezetektől elfordult állampolgárok adják, viszont ezen szavazók becsületén folt eshet az esetet követően. Michaloliakos és a szűk köréhez tartozó xenofób radikálisok megrendezettnek titulálták az eseményt, Kasidiarist pedig áldozatként tüntették fel, szerintük a SYRIZA és a KKE politikusai kiprovokálták belőle a lépést. Az igazi meglepetés csak június 11-én következett be, amikor Kasiadiaris a két képviselőt, a TV-csatornát és a műsorvezetőt is beperelte különböző verbális sérelmek és személyi szabadságától való megfosztása miatt.

A görög társadalom polarizálódása nagyon jól érzékelhető, ugyanúgy tüntetnek a szélsőjobb megerősödése ellen, mint ahogy a neoliberális tőkefelhalmozók, az úgynevezett „bankár rétegek” ellen. A politikai környezet Görögországban jelenleg leginkább egy tradicionálisan baloldali közegnek kedvez, ahol az állam szociális szerepének a megerősödését kívánják elérni a lakosok. Nem meglepő, hogy a görög pártok összessége ideológiai szempontból markánsan balra tolódott, már a megszorításokat támogató Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és az Új Demokrácia is engedményeket tett a lakosság irányába. Jelentős változások történtek 2011-hez képest a görög politikai retorikában. Már az olyan megrögzötten megszorításpárti politikusok, mint Antonis Samaras is belátták, hogy egyszerűen nem lehet az európai „ostor és mézesmadzag” módszerekkel meggyőzni a lakosságot. A görög lakosság már annyira belefáradt a felelősségvállalásba, hogy inkább nyitnak egy kevésbé reális szociális program felé (mint amilyen a SYRIZA programja) mintsem hogy tovább kövessék a beláthatatlanul hosszú volt politikai irányvonalat. Az Új Demokrácia és a PASZOK is ráeszmélt, hogy esélytelen lesz meggyőzniük a kisebb, megszorításokat ellenző pártokat, ha nem tesznek engedményeket. A mérleg nyelvét minden bizonnyal Fotis Kouvelis pártja, a Demokratikus Baloldal fogja jelenteni. Kouvelis, rutinos politikus révén mind a PASOK, mind a SYRIZA irányába nyitott, a napokban bemutatta pártja hét feltételből álló koalíciósprogramját. A Demokratikus Baloldal vezetője szerint június 17-e után biztosan nem ismétlődik meg a meddő tárgyalások fiaskója és Görögországnak új kormánya lesz. Kouvelis csak abban a kormányban venne részt, amely megtisztítaná a politikai rendszert, 2017-ig felmondaná az EU-IMF memorandumot, a mezőgazdaságban reformokat hajtana végre, beindítaná és felügyelné a görög gazdaság növekedését, biztosítaná a görög lakosok biztonságát és fellépne az illegális migrációval szemben. Programpontjai alapján a SYRIZA-nál mérsékeltebb, ugyanakkor az átlagos görög polgárokat megszólító feltételekhez kötné támogatását. Kouvelis és a SYRIZA vezetője, Alexis Tsipras már az első választást követően közel állt a koalíciókötéshez, viszont a választási rendszer nem arányossági elveken működő jellege miatt az Új Demokráciát is be kellett volna vonni a kormányzásba.

Baloldali helyezkedés

A PASZOK vezetője, Evangelos Venizelos volt pénzügyminiszter is megérezte, hogy lassan elúszik pártja 40 éve tartó stabilitása. A baloldali politikus gyors pálforduláson esett át és az elmúlt hónapokban egyre jobban átállt a populizmus oldalára, eltávolodva a 2008 óta ismert, megszorításokat támogató elvektől. A PASZOK helyzete tűnik a legrosszabbnak a nagyobb esélyekkel induló pártok közül, a lakosság nagy része a Papandreu kormány hagyatékaként értelmezi az EU-IMF „spanyolcsizmát”, viszont az Új Demokráciával ellentétben nem tudták megőrizni egyeduralmi pozíciójukat a politikai palettán. A görög állampolgárok nagyobb része magát baloldalinak, vagy balközépnek mondja, így a baloldalnak volt nagyobb esélye, hogy fragmentálódjon. A PASZOK megérezte, hogy hagyományos szavazóbázisa rossz néven veszi a túlzott közeledést az Új Demokrácia irányába, gyorsan retorikát váltott és nyolc feltételből álló koalícióprogramot ismertetett. A markáns megszorításpárti logikával ellentétben Venizelos már a memorandum újratárgyalását követeli, továbbá a hároméves költségvetési időszak kiterjesztését 2017-ig, strukturális és adóreformokat, az államadósság csökkentését garantáló biztosítékokat és munkahelyteremtésre épülő gazdasági programot.

A PASZOK balra történő eltolódását is figyelembe véve kevés esélyt látok arra, hogy visszaszerezné a SYRIZA-hoz pártolt szavazóbázisát, viszont hagy magának kiskaput az együttműködésre Tsiprasékkal a SYRIZA győzelme esetén. A görög törvények értelmében két héttel a választások előtt már nem lehet közvélemény-kutatási eredményeket közölni és ebből adódóan nehéz megjósolni, ki fogja megkaparintani az első hellyel járó plusz 50 képviselői pozíciót. A SYRIZA esélyei a legmarkánsabbak, számos párt hajlandó együttműködni Tsiprassal, annak ellenére, hogy populizmusa a klasszikus szocialista ideológiát éleszti fel. Az Új Demokrácia csak akkor kerülhet hatalomra, ha megszerzi az első helyet, valamint ezzel egyidejűleg a PASZOK is jelentős szeletet tud hasítani a SYRIZA-ból. A kommunistákat vezető Aleka Papariga nagy valószínűséggel kitart örök taktikája mellett, vagyis egyik oldallal sem lép kooperációba, ahogy az Arany Hajnal is kimarad a potenciális szövetségek köréből. Meglepetés lenne, ha egy vagy több új, a májusi fordulót nem abszolváló párt tudná átlépni a 3 százalékos választási küszöbhatárt.

És a lakosságot valaki megkérdezi?

Érdemes figyelmet fordítani arra, hogy az egyes társadalmi rétegek miként viszonyulnak a pártok ígéreteihez. A 2012-es év jelentős változásokat hozott a görög emberek életvitelében, több ezer fiatal volt kénytelen elhagyni városi albérletét és visszatérni vidéken élő szüleihez a magas lakhatási költségek miatt. A fiatalok egyre nagyobb számban fordítanak hátat a neves főiskoláknak és egyetemeknek és ehelyett szakképző iskolákba jelentkeznek. Az 1904-ben alapított American Farm School például megháromszorozta hallgatóinak számát, az intézetben többek között mezőgazdaságot, méhészetet, sajtkészítést is tanítanak. A megkérdezett lakosok szerint a nagyvárosokban szinte lehetetlen kvalitásos munkát találni, ezért inkább vidékre költöznek, ahol háztáji gazdálkodásba foghatnak a saját földjükön. A mezőgazdaság nagy lehetőségeket tartogathat a görög lakosoknak, a 2000-es évek elején drasztikusan lecsökkent az ott dolgozók száma – ennek megfelelően 2008-tól 2010-ig a válság miatt 38 ezren találtak munkát ebben a szektorban.

Nikosz Dimu, neves görög író szerint a görög lakosság teljes bizonytalanságban és félelemben él, szerinte a görögök nem tudják túltenni magukat az irreális életszínvonal elvesztésén és ezért különböző konspirációs teóriákat fejlesztenek ki. A görög lakosok keresik az optimizmust, a bátorítást, még abban az esetben is, ha az irreális alapokon nyugszik – ezzel magyarázza Dimu, hogy Alexis Tsipras mivel tudta megnyerni az emberek szimpátiáját. A legnagyobb bizonytalanság a nemzetbiztonsági szférát övezi, az Új Demokrácián kívül mindegyik párt drasztikusan csökkentené a katonai kiadásokat és ez bizalmatlansággal tölti el a lakosság nem elhanyagolható részét, amely közvetlenül, avagy közvetetten kötődik a biztonsági erőkhöz.

A görög társadalomnak a munkanélküliség magas szintjén (21,9 százalék) túl számos egyéb problémával is szembe kell néznie, többek között ilyen a bűncselekmények drasztikus elszaporodása. A 30 évnél fiatalabbak körében jelentősen megnőtt a vagyon- vagy más személyek ellen elkövetett bűncselekmények száma, a napokban egy albán bevándorlót lőttek agyon, miután betört egy lakásba. A Balkánon eddig Bulgária után Görögország volt a legtoleránsabb a külföldiekkel szemben, ezt többek között a jelentős forgalmat lebonyolító turizmus számlájára is lehetett írni, viszont a bűnesetek gyakoribbá válása miatt a görögök egyre nagyobb ellenszenvvel kezdtek rájuk tekinteni. A legnagyobb ellenszenvet az albánok, törökök, arabok és a színes bőrű bevándorlók váltják ki, és emiatt gyakran atrocitásoknak vannak kitéve. A turisták továbbra is meleg fogadtatásban részesülnek, ez alól kivételt a német nyaralók jelentenek, akiket egyes helyi vélemények szerint ferde szemmel néznek a görögök.

Hogy ki nyeri a választásokat? A görög szélsőbaloldal történelmi esélyt kaphat a görög választokon. Egy ilyen rendkívüli időszakban azonban az óriási felelősség megsemmisítően is hathat egy SYRIZA-hoz hasonló pártra, amely olvasztótégelyként egyesíti a marxistáktól kezdve a mérsékelt liberálisokkal bezárólag a baloldal egy jelentős hányadát.