Nem kötik gúzsba Londont

Közös nevezőre jutottak kedden az uniós tagállamok pénzügyminiszterei a banki tőkemegfelelési követelmények új, eddiginél szigorúbb szabályairól. Az illetékes EU-biztos reméli, hogy a Parlament fellépése kedvezőbb irányban változtat majd a szabályozáson.

Nagyobb fanfárok nélkül kedden politikai megállapodással zárult a tagállamok közötti vita a banki tőkemegfelelési szabályok módosításáról. A pénzügyi szektor válságot követő újraszabályozásának jegyében elfogadott új rendelkezésektől azt várja az Európai Unió, hogy egységes és az eddiginél szigorúbb saját tőke tartalékolási és likviditási előírásokkal óvatosabb magatartásra és működésre ösztönzi majd a bankokat és ezáltal közvetve növelni fogja az egész pénzügyi rendszer stabilitását.

A pénzügyminiszteri tanácsban két héttel ezelőtt már létrejött a jogszabályok elfogadásához szükséges minősített szavazati többség, ám a pénzügyi kérdésekben mindig meghatározó és a tőkekövetelmények alkalmazásában nagyobb rugalmasságot igénylő Nagy-Britannia akkor még nem volt kész az alkura. George Osborne brit pénzügyminiszter ugyanakkor kedden már nem állt a konszenzus útjába, miután uniós partnerei kellő mértékben figyelembe vették London speciális aggodalmait.

A tanácsi kompromisszum, ami az Európai Parlamenttel folytatandó tárgyalásokon a tagállamok közös álláspontja lesz Osborne szerint most elegendő mozgásteret adhat a briteknek, hogy szükséges esetben a közös előírásoknál szigorúbb tőkekövetelményeket írjanak elő bankjaiknak és pénzintézeteiknek, ezáltal biztosítva a pénzügyi rendszer stabilitását. „A mai kompromisszum egy egyensúly a belső piac szempontjainak védelme és a tagállamok arra való joga között, hogy szigorúbb szabályokat léptessenek hatályba saját bankjaikkal szemben bizonyos határokon belül” – jelentette ki Magrethe Vestager dán gazdasági miniszter a megállapodást követően.

Nem mindenki örült azonban egyformán a kompromisszumnak. Michel Barnier, az Európai Bizottság belső piacért felelős tagja úgy vélte, hogy az EU talán túl messzire ment a nemzeti rugalmasság elfogadásában és az egyensúly eltolódott ebbe az irányba. Ennek akár következményei is lehetnek – tette hozzá Barnier, aki nem titkolta, hogy most a Parlamenttel folytatandó egyeztetésektől reméli a megbomlott egyensúly helyreállítását. Barnierhez hasonlóan az Európai Központi Bank alelnöke és az Európai Bankhatóság (EBA) elnöke is fenntartásokat fogalmazott meg az elért kompromisszummal szemben.