Merre tovább Moldávia?

Március 25-én vasárnap Kisinyov, a főváros főútjain meneteltek a Romániához való csatlakozás hívei, amelyet egy számukra jeles alkalom 94-ik évfordulójának emlékéül tettek. Véleménynyilvánításuk természetesen az ellentüntetőket is felcsigázta, akik a független Moldáviáért gyűltek össze ugyanazon a napon. Újra kiéleződhet az ország lakosságát megosztó kérdés a volt szovjet tagköztársaság külpolitikai orientációját és integrációs prioritásait illetően.

„Nagy Románia!”

Skandálták a felvonulók vasárnap Kisinyovban az 1918. március 27-i évfordulóra megemlékezve, amikor is Besszarábia és Románia egyesült. A valamivel több mint 500 (más források szerint akár 1000) unionista román és moldáv zászlókkal felszerelkezve követelte a két ország egyesülését. Különböző hírügynökségek információ szerint a tűntetők között jelentős számú román állampolgár volt, míg más források úgy állapították meg, hogy az unionisták többsége Romániából érkezett.

A menetet annak ellenére megszervezték, hogy a városi tanács kommunista frakciója felszólította a szervezőket a lehetséges ellenintézkedésekre. A párt rendkívűli gyűlés összehívásával és a revizionista és moldáv államiság ellen irányuló felvonulás betiltásával fenyegetőzött, de a tanács többi pártja nem reagált erre a felhívásra, habár ők sem támogatták a menetet.

„Mi nem szabunk meg senkinek sem semmit, jószándékkal hívtunk meg mindenkit a felvonulásra, aki románnak tartja magát. Az unionistáknak is joguk van a létezésre a Moldáviai Köztársaságban, és a számuk csak egyre nő. Ezt a folyamatot nem lehet megállítani” – nyilatkozta még szombat este Vitalija Pavlicsenko, a nemzeti-liberális párt elnöke.

„Moldáviáért!” – „Románia, ne feledd – Moldávia nem a tiéd!”

Több mint 200, történelmi moldáv jelképeket tartó ellentüntető állt ki a volt szovjet tagköztársaság szuverenitásáért, és a „Moldávia patriótái” párt hazafias tagjai még az unionisták menetét is megpróbálták megakadályozni, de a rendőrség nem engedte egymás közelébe a két szemben álló csoportot és elterelték a Románia-pártiakat. Ezen kívűl más incidens nem történt.

Mihail Garbuz, a patrióták elnöke ezt viszont úgy értelmezte, hogy a rendőrség nem védte meg őket, miközben a hazát védelmezték, hanem a hatóság inkább az unionisták mellé állt. A főpatrióta úgy fogalmazott, hogy Moldávia szuverén, független állam, és soha nem fogják engedni a Romániához való csatlakozást.

A beszédek között elhangzott az is, hogy az „EU Moldáviának egy sehova sem vezető út. Moldávia jövője az Eurázsiai Unióban és az Oroszországgal való barátságban van”.

Az ellentüntetők között számos nemzetiség képviselője jelen volt, így moldávok, oroszok, gagaúzok, ukránok és bolgárok is.