Növekszik a nyomás Fehéroroszországon

Újabb uniós szankciókat fogadhatnak el pénteki ülésükön az uniós tagállamok külügyminiszterei Fehéroroszországgal szemben – közölték uniós források, miután a tagállamok EU-nagykövetei szerda délután megállapodtak az elsősorban gazdasági korlátozások újabb „csomagjáról”. A tárcavezetők a szíriai rezsimre is fokozzák a nyomást, a török külügyminiszter régóta halogatott brüsszeli látogatása pedig arra is alkalmat ad majd, hogy 27-es körben tárgyaljanak a miniszterek Ankara stratégia szerepéről.

Újabb, immáron gazdasági jellegű szankciók bevezetéséről dönthetnek pénteken Fehéroroszország ellen az uniós tagállamok külügyminiszterei – közölték magas rangú uniós források Brüsszelben. Mindezt megerősítette egy másik tanácsi diplomata is, aki szerint a tagországok EU-ba akkreditált nagykövetei szerda délután meg is állapodtak a korlátozások újabb köréről.

Az előkészített csomag – amelyet vélhetőleg elfogadnak pénteken a külügyminiszterek – elsősorban belarusz üzletemberek Európában tárolt vagyonának befagyasztására, és uniós vízumtilalmára tesz javaslatot, amely diplomaták szerint valóban számottevő kárt okozhat a Lukasenko-rezsimnek. Szakértők szerint az újabb szankciós kör négy fehérorosz oligarchát érint majd, köztük Jurij Chizh-t, akinek a szankcionálását a februári miniszteri ülésen a szlovén delegáció akadályozta meg.

Bár a szlovén külügyminiszter februárban hivatalosan azzal indokolta a döntést, hogy az akkori előterjesztés kizárólag Chizh feketelistára tételét tartalmazta, Ljulbljana pedig több üzletembert is szeretett volna szankcionálni, de források rámutattak arra, hogy a szlovén döntés hátterében az állhatott, hogy egy befolyásos szlovén cég komoly üzleti kapcsolatban áll Jurij Chizh egyik vállalkozásával. Mint kiderült, a szerdai nagyköveti javaslat szerint az EU felvenné Chizh-t és néhány cégét a szankciós listára, de az érintett vállalkozást nem.

A februári uniós döntésre Alexandr Lukasenko fehérorosz elnök a minszki uniós és lengyel nagykövet kiutasításával reagált, mire válaszul minden olyan EU-tagállam hazarendelte konzultációra a fehérorosz nagykövetét, amelynek egyáltalán van minszki akkreditált képviselője.

Diplomaták arról tájékoztattak, hogy a miniszterek pénteken azt is megvitatják majd, hogy hogyan tovább, „ mi legyen a nagykövetekkel?”, akik még mindig otthon vannak, itt úgy tudjuk az lesz az elsődleges szempont, hogy a fehérorosz elnök hogyan reagál a pénteki uniós döntésre.

Egy magas rangú uniós forrás arra emlékeztetett arra, hogy a fehérorosz szankcióknak egyetlen céljuk van: elérni, hogy a minszki rezsim szabadon bocsássa azokat a politikai foglyokat, akiket a 2010 decemberi elnökválasztást követő tüntetéseken és azóta tartóztatott le. Szerint a korlátozások bevezetésekor fokozatosan kell előrelépni: „előbb azokat az üzletembereket célozzuk meg, akik belföldön működnek, és támogatják a belarusz rendszert, később majd másokkal is foglalkozunk, de fokozatosan kell haladnunk, hogy minél hatékonyabbak legyünk”.

Jelenleg 227 fehérorosz rendszerhű állampolgár vagyonát zárolják európai bankok, ők beutazási engedélyt sem kaphatnak az Európai Unió területére. Elsősorban olyan politikusokról, valamint rendőrségi és belügyi dolgozókról van szó, akiknek közük van a két évvel ezelőtti elnökválasztást követő ellenzéki megmozdulások leveréséhez, és az ehhez kapcsolódó letartóztatásokhoz.

Szíria

Súlyos érdekkülönbségek figyelhetők meg az uniós tagállamok között Szíria kapcsán is, amely szintén a pénteki külügyminiszteri ülés napirendjén lesz. Bár az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét is aggodalommal töltik el a napról-napra az arab országból érkező hírek, az uniós tárcavezetők vélhetőleg tovább szigorítják a már érvényben lévő szankciókat.

Az Európai Unió – mint diplomaták rámutattak – a szíriai ellenzék tekintetében nincs olyan könnyű helyzetben, mint volt a líbiai ellenzéki csoportok kapcsán. Míg Líbiában nem volt számottevő ellenálló csoport a bengázi Líbiai Nemzeti Tanács mellett, Szíriában több ilyen tömörülés is van. Az EU célja most az, hogy a Szíriai Nemzeti Tanácsot elismerjék a külügyminiszterek, mint „a szíriai nép egyik képviselője”. Uniós források szerint elsősorban Franciaország szeretné „a szíriai nép képviselője” titulust, ez azonban nem élvez támogatást a tárcavezetők körében.

A miniszteri ülésen kiemelt téma lesz az EU diplomáciai jelenléte Szíriában. Eddig hat uniós tagállam hívta vissza a damaszkuszi nagykövetét. Egy tanácsi diplomata jelezte, Szíriából nem lehet „úgy csoportosan kivonulni, ahogyan Fehéroroszországból”, komolyabb tagországi érdekek vannak ugyanis Damaszkuszban.