A magyar médiatörvényt is kivesézte az Európa Tanács

A magyar médiarendszer politikai befolyásolását, az újságírók forrásvédelmével kapcsolatos szabályokat, valamint a tartalomszabályozást érintő „homályos meghatározásokat” is aggályosnak látja az Európa Tanács. A szervezet főtitkára szerdán a magyar kormánynak is bemutatta az előzetes jogi szakvéleményt. A kabinet május végéig módosítja a jogszabályokat.

Elsősorban az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján vizsgálta meg az Európa Tanács a magyar médiaszabályozást, az erről készült jogi szakvéleményt személyesen a strasbourgi székhelyű szervezet főtitkára ismertette Budapesten a magyar kormánnyal. A dokumentum leszögezi, hogy a vélemény egyelőre nem végleges, hiszen a kormány még nem küldte el a szervezetnek azokat a módosítási javaslatokat, amelyeket az Alkotmánybíróság tavaly decemberi ítélete nyomán készít a kabinet. Ha ezek megérkeznek Strasbourgba, a szervezet ezek alapján átdolgozza a szakvéleményt, és utána hozza nyilvánosságra azt.

A BruxInfo birtokába került előzetes jogi szakvélemény három ponton tartja aggályosnak a magyar médiarendszert szabályozó két törvényt. „A médiaszabályozással kapcsolatos jogi keret nem garantálja a függetlenséget a politikai befolyástól” – írja az Európa Tanács, felidézve, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságon belül működő Médiatanács a fő tartalomszabályozói testület. A szervezet értékelése szerint „a testület tagjainak és elnökének kinevezési gyakorlata nem átlátható teljes mértékben, és a függetlenségének megőrzése szempontjából sem tesz eleget az Európa Tanács előírásainak.”

A szakértők megjegyzik azt is, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság mindenkori elnöke a vezetője a Médiatanácsnak is, akit a miniszterelnök javaslatára választott meg az Országgyűlés kétharmados többséggel 9 évre, akárcsak a Médiatanács négy tagját. Az Európa Tanács szerint a szervezeteknek azért is kellene függetlennek lenniük, mert „jelentős szerepük van a médiarendszer formálásában és jelentős hatásuk van a szólásszabadságra”.

Aggályosnak tartja az Európa Tanács azt is, hogy a Médiatanács „súlyos büntetéseket” szabhat ki azokra a médiaszolgáltatókra, amelyek megsértik a médiaszabályozást. A büntetések a 680 ezer eurót is elérhetik, és a nyilvántartásból is törölni lehet egyes cégeket. A strasbourgi szervezet szerint itt felvetődik az arányosság kérdése.

Félreértésekre adhat okot az is, hogy a tartalomszabályozás kapcsán „homályos definíciókat fogalmazott meg a magyar jogalkotó” – olvasható az elemzésben. A törvények előírják például, hogy a médiaszolgáltatóknak „átfogóan, tényszerűen, naprakészen, objektívan és kiegyensúlyozottan” kell tudósítaniuk a nyilvános eseményekről. „Ennek részletesebb, világosabb magyarázatára lenne szükség” – vélik a szakértők. Ezeket az ET szerint nagyon szubjektívan is értelmezheti a Médiatanács, amely büntethet is ennek vélt megsértése miatt.

A jogszabályok túlzottan beavatkoznak a nyomtatott és az internetes sajtó működésébe, „kifejezetten tolakodóak” – fogalmaz a strasbourgi szervezet az előzetes véleményében. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye előírja, hogy a lehető legkevesebb beavatkozási lehetőséget kell biztosítani a hatóságoknak a médiaszabályozás tekintetében . A szakértők többször is megjegyzik, hogy minden esetben külön kellene kezelni az audiovizuális és az írott média szabályozását: mind a jogszabályok, mind a felügyelet tekintetében.

Külön fejezetben foglalkozik az Európa Tanács az újságírók forrásvédelmével. Az informátorok védelmét a magyar médiatörvények „erodálták” – írják a szakértők, akik úgy látják, túl általános a törvényben az a megfogalmazás, hogy az újságírók csak akkor tarthatják titokban a forrásaikat, ha azok „közérdekű információkat szolgáltattak a médiának”. Hiányoznak az ezzel kapcsolatos eljárási biztosítékok is, azaz „a magyar médiatörvényeknek lehetőséget kellene adniuk arra, hogy a források felfedésével kapcsolatos döntéseket a bíróságok felülvizsgálhassák”.

Ennek szükségességét már az Alkotmánybíróság is kimondta decemberben.

Budapesten a főtitkár

Az Európa Tanács főtitkára szerdán Budapesten tárgyalt a miniszterelnökkel, valamint a kormány több tagjával. A találkozón Thorbjorn Jagland a médiaszabályozásról készített előzetes véleményt is bemutatta a kabinetnek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter a találkozó után azt mondta, felkérték az Alkotmánybíróságot, hogy részletesen értelmezze a tavaly decemberi határozatát, amellyel alkotmányellenesnek minősítette a médiatörvények egyes rendelkezéseit. Navracsics Tibor tervei szerint ezt követően nyújtja be a kormány a módosító javaslatait a parlamentnek, amely május végéig fogadhatja el azokat.

Navracsics Tibor korábban azt mondta Brüsszelben, hogy ezeket a módosító javaslatokat a kormány el fogja küldeni az Európa Tanácsnak, de nem fogja kérni a szervezettől a teljes médiarendszer felülvizsgálatát, ahogyan azt az Európai Bizottság kérte a kabinettől.

Thorbjorn Jagland tájékoztatta a kormányt azokról a jogi szakvéleményekről is, amelyeket az igazságszolgáltatás függetlenségéről, és az egyházügyi törvényről fogadott el múlt pénteken az Európa Tanács jogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság. A közigazgatási és igazságügyi miniszter azt mondta, a kormány a napokban benyújtotta azokat a törvénymódosításokat, amelyek az előbbi kapcsán „túlnyomórészt választ adnak a Velencei Bizottság észrevételeire”.