Fogyóban a türelem a görögök miatt

Májusban mutatja be az Európai Bizottság az első értékelő jelentését a Schengen-övezet működéséről – jelentette be a belügyekért felelős EU-biztos az után, hogy tagállamok szakminiszterei iránymutatásokat fogadtak el a határellenőrzés nélküli zóna irányításáról. Az ülésen ismét számon kérték Görögországon a külső uniós határok nem megfelelő őrzését.

Az Európai Bizottság májusban elkészülő jelentése alapján a Schengen-övezet országainak miniszteri szinten is kiterjedt vitát kell folytatniuk júniusban a határellenőrzés nélküli zóna politikai irányításának reformjáról – erről állapodtak meg csütörtöki ülésükön az uniós belügyminiszterek. A tárcavezetők iránymutatásokat fogadtak el, amelyekkel az a céljuk, hogy közösen erősíthető a Schengen-övezet politikai irányítása.

Ezek között a Tanács felkérte a Bizottságot arra, hogy értékelje a zóna működését, fedje fel ezek hiányosságait, a látható irányokat, a közelmúltbéli aggasztó eseményeket, és hogy szerinte ezekre miért került sor. A miniszterek részletesen is meghatározták, hogy miket kell tartalmaznia a jelentésnek, amely alapján folytatják majd a vitát a Tanácsban a Schengen-övezet reformjáról, amelynek bizottsági módozatát egyelőre nem támogatja a tagállamok többsége.

Az iránymutatások alapján a májusi bizottsági értékelésnek ki kell térnie a schengeni joganyag alkalmazására, a belső határellenőrzés visszaállításával kapcsolatos ugyancsak közelmúltbéli gyakorlat elemzésére, az eddigi és a várható bevándorlási trendekre, az eddigi tagállami értékelések eredményére, és a vízumkönnyítésekkel kapcsolatos tervek várható hatásainak elemzésére. Az ülést elnöklő dán belügyminiszter szerint a mostani döntés fontos lépés annak érdekében, hogy egy „jó schengeni együttműködés jöjjön létre”.

A Schengen-övezettel kapcsolatos joganyag ugyan az uniós anyag része, de a zóna működtetése, a tagok teljesítményének a mérése és a tagjelöltek felvétele a tagállamok teljes körű kompetenciájába tartozik, az Európai Bizottságnak ebbe nincs beleszólása, ráadásul a döntéseket egyhangúlag kell meghozniuk. (Hollandia ellenállása miatt ez alapján csúszik Románia és Bulgária schengeni felvétele is.)

Részben a 2010-es francia és olasz határincidens hatására döntött úgy az Európai Bizottság, hogy kiegészítést javasol az addigra már megkezdődött a Schengen-reformra. A 2011 májusában bemutatott bizottsági közleményt szeptemberben két jogszabályi javaslat követte. Egy rendelettervezet alapján felállna egy olyan értékelő mechanizmus, amely Bizottsági irányítással, és az EU határőrizeti ügynökség bevonásával értékelné a schengeni tagországok és tagjelöltek teljesítményét, és tenne javaslatot különböző intézkedésekre.

A Schengen Határellenőrzési Kódex módosítását célzó javaslat pedig leszögezné, hogy milyen feltételekkel állíthatja vissza egy schengeni tagország az ellenőrzést a belső határain.

Egyelőre mindkét jogszabályi javaslattal szemben komoly kifogásai van a tagállamok többségének, amelyek alapvetően vonakodnának attól, hogy a most még teljes mértékben az ő kezükben lévő jogkörök egy részét átruházzák az Európai Bizottságra.

A belügyi EU-biztos leszögezte, hogy a jogszabályi javaslatokról a csütörtöki ülésen nem volt szó, most csak azokról az iránymutatásokról beszéltek, amelyeket a tagállamok addig megpróbálnak követni, és amelyekkel tovább folytatódhat a vita a jogszabályokról. Cecilia Malmström elmondta, a Bizottság évente két átfogó jelentést készít majd a schengeni zóna működéséről.

Görög határellenőrzés

A Schengen-zóna irányításával szorosan összefügg Görögország esete, amelyről néhány tagállam mellett a Bizottság is úgy gondolja, hogy nem megfelelően őrzi a görög-török határt, jelentős veszélyt hozva ezzel az egész Európai Unióra. A szakértők megállapításai szerint észak-afrikai, indiai és pakisztáni illegális bevándorlók tízezrei érkeznek az EU területére ezen a határszakaszon keresztül.

Cecilia Malmström aggasztónak nevezte a helyzetet, az osztrák belügyminiszter viszont nem volt ilyen visszafogott. A német kollégájával tartott közös délelőtti sajtótájékoztatóján Johanna Mikl-Leitner kijelentette, „a görög határ nyitott, mint egy pajtaajtó”. Egyetértettek abban, hogy nem mehet tovább az, hogy „egy tagország nem teljesíti a házi feladatot, aztán büntetlenül távozik” – tette hozzá.

Bécs és Berlin azt javasolta, hogy egy tagállam szomszédainak legyen joguk lezárniuk a határaikat, ha az érintett tagállam nem tudja megfelelően őrizni az EU külső határait. Ezzel kapcsolatban a belügyi EU-biztos szóvivője még napközben azt mondta, mindehhez nem lenne másra szükség, mint elfogadni a tagországok asztalán fekvő két jogszabályi javaslatot, Michele Cercone szerint ugyanis a tervezetek éppen ezt tennék lehetővé. Azt viszont ő is elismerte, hogy több tagállam határozattan ellenzi ezt.

Görögországgal összefüggésben hét tagország (Ausztria, Németország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Nagy-Britannia, Svédország) belügyminisztere az ülés előestéjén találkozott, amikor is megvitatták, hogy mit lehetne tenni az athéni hatóságok teljesítményének javítása érdekében. A Europolitics információi szerint a hét miniszter közös intézkedéseket kért a Frontextől a görög-török határ őrzésének megerősítésére; kérte a görög bevándorlási akcióterv hatékonyabb végrehajtását, és az illegális bevándorlók visszafogadásáról szóló egyezmény megkötését Törökországgal. Az uniós lap úgy tudja, Ankara ezért cserébe uniós vízummentességet kérne Brüsszeltől az állampolgárai számára.