Szinte a teljes lakosság szerint van korrupció

A magyarok 96 százaléka szerint Magyarországon komoly problémát okoz a korrupció – derül ki az Eurobarométer felméréséből, amelyet szerdán mutatott be az Európai Bizottság. A felmérések szerint tavaly az európai lakosság nyolc százalékától kértek valamilyen helyzetben kenőpénzt.

Évente 120 milliárd eurós pluszköltséget jelent az EU-ban a köz- és a magánszektor számára a korrupció – számította ki az Európai Bizottság. Mindezt annak kapcsán, hogy az Eurobarométer 2008 után 2011-ben is felmérte, hogy mi az európai uniós lakosság véleménye a korrupcióról, annak mértékéről, és az életére, valamint az országára gyakorolt hatásáról.

A többletköltségek abból fakadnak, hogy a nem megfelelő piaci működés miatt a Bizottság szerint befektetések maradnak el, akadályok keletkeznek a belső piacon, és a közkiadásokat is negatív hatások érik emiatt. A 120 milliárd eurós „költség” az uniós GDP 1 százalékának megfelelő összeg. Ennek tekintélyes része az, hogy az EU szerint a tagállami közbeszerzések összértékének a negyede vész el a korrupció miatt.

Az Eurobarométer megállapította, hogy az EU-polgárok egyre nagyobb problémának látják a korrupciót az államigazgatás minden szintjén. Az uniós 74 százalékhoz képest Magyarországon a megkérdezettek 96 százaléka tartja a visszaéléseket jelentős problémának. 3 százalékuk nem ért egyet azzal a megállapítással, hogy a korrupció komoly gondokat okoz Magyarországon, 1 százalékuk pedig nem tudott a kérdésre válaszolni.

A lakosság 51 százaléka úgy látja, hogy az elmúlt három évben növekedett a korrupció szintje, ez nagyjából megfelel az európai átlagos gondolkodásnak, uniós átlagban a polgárok 47 százaléka gondolkodik így. A magyarok körülbelül háromnegyede szerint a korrupció az országos (79%), a regionális (75%) és a helyi szinteken (76%) is megvan, sőt, a megkérdezettek 67 százaléka szerint az üzleti életnek is része a tisztességtelen gyakorlat.

Az adatsorból kitűnik, hogy a magyarok közel fele úgy gondolja, hogy az egészségügyben (50%), a vállalkozási engedélyek kiadásakor (50%) és a hatósági felügyelők munkájában (47%) széles körben elterjedt a kenőpénz. Ebben a három kategóriában figyelhető meg a legnagyobb különbség a magyar és az európai átlaggondolkodásban. Az EU 27 ország átlagában ugyanis az egészségügyet „csak” 30, a vállalkozási engedélyek kiadását 33, a hatósági felügyelők munkáját pedig 35 százalékuk látja aggályosnak.

A magyarok ezek mellett korruptnak látják az építési engedélyeztetést, az állami közbeszerzések piacát és a politikát, minden szinten. Az uniós átlagnál viszont optimistábban gondolkoznak a magyar állampolgárok a vámigazgatás, a közoktatás, és a magáncégek működéséről, ahol az EU 27 országának állampolgárai átlagosan nagyobb mértékű korrupciót látnak, mint a magyarok.

Azzal kapcsolatban, hogy miért is van jelen a korrupció az államigazgatásban, a magyar vélemények nagyjából igazodnak az európai uniós átlag álláspontjához: a legfőbb okok között a politika és az üzleti világ túl szoros kapcsolatát, a nem megfelelő korrupcióellenes intézkedéseket, és a közpénzek nem kellően átlátható kezelését említették a megkérdezettek. Jelentősen eltér viszont az álláspont a rossz gazdasági és szociális körülmények, mint a korrupció forrásának szerepéről. A megkérdezett magyarok 35 százaléka szerint ez a felelős a visszaélésekért, uniós átlagban viszont csak 18 százalék látja ezt problémának.

Az Eurobarométer megkérdezte azt is, hogy kihez fordulnának az állampolgárok, ha korrupció érné őket, vagy csak ilyen ügyet észlelnének. A válaszokból kiderül, a magyaroknak csak a 35 százaléka bízik a rendőrségben szemben az EU 27 átlag 42 százalékos bizalmával szemben. Nagy a különbség a szakszervezetek megítélésében: 100 magyarból mindössze három fordulna az érdekképviseletekhez, míg uniós átlagban 7 százalékuk. Jobban bíznak viszont a magyarok az EU intézményekben: 9 százalékuk szerint az EU alkalmas az ilyen ügyek objektív kivizsgálására, az összes uniós országban viszont csak 5 százalékos az EU-intézményekkel szembeni bizalom.

Az Európai Bizottság a jelentés bemutatóján nem is a számok riasztó mivoltát igyekezett hangsúlyozni hanem azt, hogy az Európai Bizottság már számos kezdeményezést jelentett be, amelyek így, vagy úgy, de a korrupció visszaszorítását célozták, a tagállamok viszont adósak ezek megfelelő végrehajtásával, és az ezeken felüli nemzeti intézkedésekkel.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos szerint a korrupció szintje továbbra is aggasztó, „itt az ideje, hogy a tagállamok tegyenek valamit ellene” – mondta a politikus, hozzátéve, hogy ennek leküzdéséhez minden szinten szükség van intézkedésekre, hiszen „a korrupció egy betegség, amit belülről pusztítja az országot, aláássa a demokratikus intézményekbe vetett hitet, gyengíti a politikai vezetés hitelességét és kedvez a szervezett bűnözői csoportoknak.

A svéd származású EU-biztos felidézte, hogy a Bizottság tavaly júniusban fogadta el az antikorrupciós csomagját, amelynek egyik legjelentősebb eleme, hogy az EU felállított egy értékelési és ellenőrzési mechanizmust, amely rendszeresen bemutatja majd, hogy mely tagország, mit tett a korrupció visszaszorítása érdekében. Az első jelentés 2013-ban várható.

Kitekintő / Bruxinfo.eu

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »