Csak kampányeszközök lennének a magyar nyelvű helységnévtáblák?

A Híd sajtóközleményt adott ki az MKP táblaállítási akciójával kapcsolatban. Elmondásuk szerint örömmel veszik tudomásul, hogy egyes civil szervezetek és pártok is élni szeretnének törvényes jogaikkal, de a helynévtáblák önkényes elhelyezése nem törvényes megoldás.

„A Híd örömmel veszi tudomásul, hogy egyes civil szervezetek és politikai pártok ismerik a törvényeket és élni is szeretnének a törvény adta jogaikkal. Tudatosítani kell azonban, hogy a helységnévtáblák önkényes elhelyezése nem a törvényes megoldások közé tartozik” – kezdődik a párt közleménye.

„Az MKP helységnévtábla-állító akcióját ezért csupán kampányfogásnak tartjuk, mivel az érvényben lévő törvények alapján nem jogosultak a táblák elhelyezésére. Az MKP 2011. decemberi sajtóközleményeiben elfogadhatatlannak találta a helységnévtáblák kihelyezéséről szóló kormányrendelet elfogadásának elhalasztását, most azonban, amikor a rendeletet jóváhagyták, nem várta meg a helységnévtáblák törvényes elhelyezését, hanem öncélú „gerilla-akcióba” kezdett” – állítja a Híd. A párt állásfoglalásában kitér arra, hogy „Érsek Árpád (Most-Híd) közlekedésügyi államtitkár ez év januárjában már tárgyalt a Szlovák Útkezelő Vállalat vezérigazgatójával, amelynek hatáskörébe tartozik az első osztályú utak mentén található községek elejét és végét jelző helységnévtáblák elhelyezése”.

„Megegyeztünk a vezérigazgató úrral, hogy új magyar nyelvű helységnévtáblák Diószegen, Ógyallán, Gyerken, Párkányban és Lekenyén lesznek elhelyezve, ruszin és ukrán nyelvűek pedig Oroszvolyán, Alsóodoron, Felsőodoron és Abroncsoson. A többi községben a másod- és harmadosztályú utak tulajdonosai kötelesek elhelyezni a kétnyelvű helységnévtáblákat legkésőbb 2012. július 1-ig,” – idézi a Híd Érsek Árpád nyilatkozatát.

Kitekintő / Bumm.sk

Friss hírek

Újra csökkent az európai alapkamat

Az Európai Központi Bank Kormányzótanácsa csütörtöki ülésén a piaci várakozásoknak megfelelően 25 bázisponttal csökkentette a három irányadó eurókamat szintjét. Az EKB 0,9 százalékos reál GDP-növekedést vár 2025-ben és 1,1 százalékosat 2026-ban.

Read More »