A „szavazás lázában” égett Athén

A tervezett megszorítások ellen több tízezren tüntettek vasárnap Athénban, ahol a hónapok óta tartó megmozdulások közül ez volt a legnagyobb. A szakértői kormányt vezető Papademosz előző nap tévényilatkozatban figyelmeztette a tiltakozókat, hogy a mentőprogram nélkül Görögország káoszba süllyed. Habár a város több utcája is romokban hever, a parlament elfogadta a takarékossági intézkedéseket.

Erőszakos tiltakozások közepette fogadta el a görög parlament vasárnap éjjel az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által szorgalmazott megszorító intézkedéseket, amelyeket pénteken a kormány, szombaton a ház költségvetési bizottsága már jóváhagyott. A megszorító csomag elfogadása alapfeltétele volt annak, hogy Athén megkapja a második, 130 milliárd eurós mentőcsomagot és hogy a magánhitelezők leírják a velük szemben fennálló adósságok egy részét, amely létkérdés a görög csőd elkerülése és az euróövezeti tagság fenntartása szempontjából.

Bár korábbi hírek szerint a kormánykoalíció széthúzása veszélyeztette a voksolás sikerességét, a 300 fős parlamentből 199 igen szavazattal akadály nélkül átment a törvényjavaslat, amely előre borítékolható is volt. A szocialista Pasok és a konzervatív új Demokrácia pártja egyaránt kizárta frakciójából azokat a képviselőket, akik nem szavazták meg a Papademosz vezette szakértői kormány által beterjesztettt megszorító csomagot.

A parlamenti tárgyalás ideje alatt mondhatni a szavazás lázában égett Athén, ahol több épületet is felgyújtottak a tüntetők. Az AP jeletnése szerint több tucat rendőr és legalább 37 tiltakozó sebesült meg az összecsapásokban, 23 lázongót tartóztattak le és további 25-öt tartanak fogva. A több tízezer főt megmozgató tiltakozások átterjedtek több városra is, sőt, Korfu és Kréta szigetét is érintették, írja a Reuters.

A vandalizmusnak, az erőszaknak és a pusztításnak nincs helye egy demokratikus országban és nem tolerálható, nyilatkozta Papademosz egy beszédében a parlamenti szavazás előtt. A takarékossági programról szóló voksolás megnyitja az utat a kölcsönről szóló megállapodáshoz, amely megteremti a reform és a gazdasági stabilitás helyreállításának lehetőségét, tette hozzá a szakértői kormány vezetője.

A kölcsönért azonban nagy árat fizetnek a görögök: a minimálbér 20 százalékos csökkentése, még idén 15 ezer közalkalmazott elbocsátása, a bérek befagyasztása, az egészségügyi és regionális kiadások visszavágása a feltétele annak, hogy Athén megkapja azt a mentőövet, amivel legalábbis egy időre, megmenekül a rendezetlen csődtől. Továbbá az unió és az IMF 325 millió eurós megtakarítást tart szükségesnek a jóváhagyáshoz, ugyanis ennyi kell még ahhoz, hogy az idei államháztartási hiánycél tartható legyen.

A görög parlament eredményes szavaszását követően az euróövezeti pénzügyminiszterek szerdán dönthetnek a Görögországnak szánt újabb intézkedéscsomagról. Előbb azonban még konszenzusra kell jutni a magánhitelezőkkel is, de itt még nincs előzetes megállapodás, csupán hetek óta tartó homályos utalások arra, hogy közelednek a felek álláspontjai.

Ismét pengeélen táncoltak

Az elmúlt héten szinte minden nap azt várták a piaci szereplők, hogy a görög vezetők megállapodjanak a megszorító intézkedésekben. A kormányt támogató három párt, a szocialista Pasok, a konzervatív Új Demokrácia és a szélsőjobboldali Laos tragikomédiára hasonlító tárgyalásának igazán kritikus pontja a nyugdíjak kérdése volt.

Szamarasz, az Új Demokrácia párt vezetője korábban azt nyilatkozta, az EU-IMF-ECB trojka olyan lépéseket követel, amelyek tovább növelnék a recessziót, és amit már nem tud elviselni Görögország. Harcolok ezek ellen – szögezte le a BBC tudósítása szerint. A megszorításokkal szembeni politikai ellenállás jeleként több képviselő is lemondott, ugyanakkor a EUobserver emlékeztet rá, a huza-vona fő oka, hogy az áprilisi előre hozott választások előtt a görög pártok többsége nem szerette volna nevét adni a népszerűtlen intézkedésekhez.

A görög tárgyalások vontatottsága miatt azonban a nemzetközi intézményeknél is kezdett elfogyni a cérna: Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök, az eurócsoport vezetője a korábbi tabu ellenére már azt sem zárta ki, hogy Görögország csődbe jut és ezt túléli a zóna.

Athénnak március közepéig mindenképpen szüksége van a mentőcsomag következő részletére, ugyanis ekkor kellene visszafizetnie 15 milliárd eurónyi lejáró tartozást. Nem titok, hogy az uniós vezetők politikai garanciát akarnak arra vonatkozóan, hogy a második mentőövhöz kötődő programot az eddigieknél hatékonyabban hajtja végre a görög vezetés. Ennek nyomán próbálkozott Németország azzal, hogy elérje Görögország valamilyen formájú külső gazdasági felügyelet alá helyezését, amit például a skandináv vezetőkkel ellentétben a legtöbben elutasítottak. Juncker ugyanakkor jelezte, hogy az Európai Bizottság tegyen javaslatot a görög program végrehajtásának szigorúbb nyomon követésére.

Matus Dóra

Friss hírek

A világszerte népszerű lager Olaszországból (x)

Olaszország hazai gyártású sörei közül az egyik legismertebb a Peroni, amely szerte a világon kedvelt márka. A Forma-1 futamok iránt rajongók is ismerhetik, ugyanis az Aston Martin egyik fő támogatója. A cikkben annak járunk utána, hogy mit érdemes tudni erről a sörről.

Read More »