Horvátország Európát választotta

Horvátországban óriási várakozások előzték meg az uniós tagságról döntő referendumot, mely végül a vártnál is jobb eredményt hozva biztosította a délszláv állam csatlakozásának lehetőségét. A nyugat-balkáni térség jelenlegi politikai és gazdasági helyzetét figyelembe véve sokkal több forgott kockán, mint azt sokan gondolnák. A horvát választópolgárok nem csupán saját jövőjükről, hanem az egész régió, sőt némi túlzással egész Európa sorsáról határoztak.

A népszavazás eredményének köszönhetően Brüsszelben is fellélegezhettek az illetékesek. Az éppen húsz éve függetlenné váló délszláv ország a legfőbb bizonyítéka annak, hogy Európa a gazdasági válság okozta sokk ellenére megőrizte vonzóképességét a régióban.

Az urnáknál megjelenő horvát választópolgárok 66,2 százaléka kiállt az integráció mellett, s az igenlő voksok aránya még a leggyengébb eredményeket hozó dalmáciai régiókban is jóval meghaladta az 50 százalékot. Ebben a tekintetben a délszláv állam még a vártnál is jobban vizsgázott, a részvételi arány viszont jóval elmaradt az utóbbi hetek jóslataitól.

A referendumot megelőző utolsó közvélemény-kutatások 60-61 százalékos támogatottsággal és 60-80 százalék közötti szavazási hajlandósággal számoltak. Ehhez képest az urnákhoz járult 1.942.604 választó nem egész 44 százaléka az erre jogosult összes horvát polgárnak.

Mindenkit mozgósítottak

Az utóbbi hetekben, hónapokban már egyértelművé vált, hogy az ország európai integrációja mellé nem csupán annak politikai élvonala, hanem vallási elöljárói, gazdasági szakértői és a délszláv államban jelentős súlyt képező veterán szervezetek képviselői is felsorakoztak.

Sokakat megdöbbentve a voksolást megelőző napon csatlakozott hozzájuk a Hágában 24 évi börtönbüntetésre ítélt Ante Gotovina is, aki mindenkit arra kért, hogy menjen el szavazni. A háborús bűnökkel vádolt, de hazájában hősként tisztelt tábornok maga is lehetőséget kért a voksolásra, ezzel mutatva követendő példát a benne hívő embereknek.

Mátraházi Tibor