Vérzivataros év előtt a brit gazdaság

David Cameron brit miniszterelnök az európai kormányfők december 9-i csúcsán elutasította azt az európai uniós szerződést, ami Brüsszelnek nagyobb gazdasági ellenőrzést adott volna. A miniszterelnök döntésének hátterében a brit pénzügyi szektor védelme állt, amely a brit gazdasági össztermék (GDP) tíz százalékát teszi ki. Ugyanakkor felvetődik, hogy a City érdekében vállalt elszigetelődés hogyan hat a gazdaság egészére.

A brit gazdaságról egyre vészjóslóbb adatok jelennek meg. A legfrissebb munkanélküliségi adat 17 éve a legrosszabbat mutatja. Nagy-Britanniában 2,64 millió munkanélküli van (8,3 százalék), ennek jelentős része fiatal – adja hírül a Sky News brit hírtelevízió. Az infláció a Bank of England adatai alapján majdnem eléri az öt százalékot (4,8 százalék), a költségvetési hiány pedig a Bloomberg értesülései szerint idén 8,4 százalék lesz. A költségvetési hiány mértéke különösen aggasztó, mivel Görögországé tavaly 10,5 százalék volt, ami nem sokkal rosszabb a brit adatnál. Ráadásul a brit hiány még jövőre is megmarad az igen magas 7,6 százalékos szinten.

Cameron mindezt figyelembe véve úgy nyilatkozott, hogy 2012. az utóbbi harminc év legnehezebbje lesz. Szerinte a következő év „nehezebb lesz, mint Margaret Thatcher első pár éve volt” – írja a Telegraph című tekintélyes konzervatív napilap. A kijelentés nagy súllyal bír, hiszen Thatcher idején Nagy-Britannia különösen nehéz időszakot élt át. A jövő évi GDP-növekedést nemrég egy százalékra kellett csökkenteni a szeptemberi két százalékhoz képest – számol be a Bloomberg hírügynökség. A helyzetet nehezíti, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tőkéjéhez is valószínűleg hozzá kell majd járulni közel 30 milliárd fonttal.

A rossz gazdasági kilátások nemcsak a gazdaságpolitikusokat aggasztják. Sir David Richards, a brit fegyveres erők főparancsnoka például azt nyilatkozta, hogy Nagy-Britannia számára a legnagyobb stratégiai kockázat nem katonai jellegű, hanem gazdasági – tudósít a BBC. „Semelyik állam sem tudja magát megvédeni, ha csődbe megy.” Az euro-zóna válsága nemcsak a londoni City-t érinti kedvezőtlenül, hanem az egész országot, így a katonai tervezést is – tette hozzá.

Nagy-Britannia számára a legfontosabb külkereskedelmi piac továbbra is az Európai Unió marad. Nem mindegy tehát, hogy a politikai elszigetelődés milyen hatást fog gyakorolni a kereskedelmi kapcsolatokra. A közös piacról való kiszorulás akár a gazdasági növekedést is visszavetheti. Márpedig legfontosabb európai kereskedelmi partnerei – Franciaország és Németország – a brüsszeli vétó óta erősen kritizálják Nagy-Britanniát.

A kritika ráadásul, úgy tűnik, egyre inkább erősödik. A Telegraph beszámolója szerint a francia és brit politikusok egyre többet bírálják egymás országának gazdasági teljesítményét. A britek szerint Franciaország nem érdemli meg a legjobb adósoknak kijáró AAA besorolást. Ezért Franciaország lehet majd a következő állam, aki megtapasztalja az adósságválságot. François Baroin francia gazdasági miniszter szerint ugyanakkor Nagy-Britannia az, amely rendkívül nehéz gazdasági helyzetben van. „A költségvetési hiány a Görögországéhoz hasonló szinten van, az államadósság megegyezik a miénkkel , sokkal magasabbak az inflációs várakozások és a növekedés is jóval elmarad az euro-zóna átlagától” – mondta Baroin. A britek ezt azzal utasították vissza, hogy az államkötvény-kamatok összehasonlítása alapján a brit gazdaság a jobb.

A jelenlegi brit gazdasági mutatók mindenestre nem adnak túl sok okot a bizakodásra. A David Cameron által választott elszigetelődés elemzők szerint akár a brit gazdaság marginalizálódásához is vezethet a közös piacon. Ez azt jelenti, hogy a gazdasági mutatók ennél is tovább romolhatnak.