Magyar össztűz a szlovák állampolgársági törvényre

A szlovák-magyar állampolgársági konfliktust illetően eseménydús napokon vagyunk túl. Amióta ugyanis Boldoghy Olivér és Tamás Aladárné értesítést kapott, hogy a magyar állampolgárság felvétele miatt Szlovákia megfosztja őket szlovák állampolgárságuktól, mind a civil szféra, mind a politika aktivizálódott: Rimaszombaton tüntetést szerveztek, Magyarország politikai és szakértői szinten is meg kívánja vitatni az ügyet északi szomszédunkkal, valamint az Unió figyelmét is igyekszünk ráirányítani a problémára.

Navracsics Tibor igazságügyi miniszter a múlt héten levélben tájékoztatta Viviane Reding uniós alapjogi biztost a szlovák állampolgársági törvény problémás mivoltáról, később, a néppárti igazságügyi miniszterek brüsszeli vacsorája után pedig négyszemközt is megbeszélést folytatott Redinggel. Navracsics jó érzékkel nem szlovák-magyar konfliktusként állította be a problémát, hanem a szlovák törvény Alapjogi Chartát sértő rendelkezéseire hegyezte ki üzenetét: a charta biztosítja az uniós polgárok számára az identitás megválasztásának szabadságát, Szlovákia viszont éppen ezért szankcionálja a magyar állampolgárságot (is) választó szlovák állampolgárait.

Navracsics újságíróknak elmondta: „Abban az esetben, ha egy demokrácia megfosztja a saját polgárait az állampolgárságtól, tehát szankciót alkalmaz azokkal a polgáraival szemben, akik az identitásválasztás szabadságával élnek, ez szerintem demokrácia-probléma” Úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottságnak, amely az uniós jog – így azon belül a charta – őrzője, fel kell lépnie, ha azt sérelem éri. Reding ígéretet tett az ügy alapos tanulmányozására, és rövid időn belül írásban fognak válaszolni Navracsics levelére.

Az Európai Parlament e heti munkája során kétszer is szóba került a szlovák állampolgársági törvény. Elsőként akkor, amikor Sergej Kozlík szlovák liberális és Szegedi Csanád jobbikos EP-képviselők szólalkoztak össze a hétfői strasbourgi plenáris ülésen: a szlovák képviselő arra szólította fel a magyarokat, hogy hagyjanak fel a „hisztérikus nacionalista fellépéssel”, és bocsátkozzanak tárgyalásokba a szomszédos országokkal, mire Szegedi Csanád embertelenségnek nevezte a szlovák gyakorlatot, utalva a majdnem 100 éves Tamás Aladárné esetére.

A másik eset a Gál Kinga EP-képviselő vezette Kisebbségügyi Munkacsoport csütörtöki ülése volt, ahol a vendég Boldoghy Olivér komáromi színész volt. A szlovák állampolgárságától megfosztott férfi ismertette állampolgársága elvesztésének körülményeit és az azt követően előállt abszurd helyzetet: Szlovákiában töltött 40 évet követően, szülőföldjén vált idegenné. Igazolványai érvénytelenek, jogosultsága szociális és orvosi ellátásra kérdéses, valamint elvesztette szlovák választási jogát is. Állandó letelepedési engedélyt kell kérvényeznie, ha munkát akar vállalni. „Tulajdonképpen egy nem létező személlyé váltam Európa közepén a 21. században, mégpedig egyetlen alkotmányellenes törvény következtében” – írta az MTI.

Az ülésen felolvasták Tamás Aladárné levelét is: „66 évig dolgoztam Szlovákia felvirágoztatásáért, fizettem az adót, de ezt megelőzően meg kellett tagadnom a nemzetiségemet, hogy boldogulhassak, és árván maradt gyermekeimet felnevelhessem. Most pedig le kell adnom a szlovák okmányaimat, mert ‘elvesztettem’ az állampolgárságomat. Az állampolgárság nem egy tárgy, amit el lehet veszíteni. Ezt az ország Alkotmánya is kimondja. Engem egyszerűen a szlovák állampolgárságomtól megfosztottak” – áll a levélben.

Az ülés témájához első sorban magyar EP-képviselők szóltak hozzá, ám némi reménykedésre ad okot Francois Alfonzi korzikai képviselő kijelentése. A képviselő emlékeztetett: teljesen bevett gyakorlat az Európai Unióban a kettős állampolgárság intézménye, és véleménye szerint sem az Európai Bizottság, sem az Európai Parlament nem ülhet ölbe tett kézzel ebben az ügyben.

Az uniós szintű tárgyalások mellett Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár és a felvidéki magyarok is lépéseket tettek az ügyben. Répás Zsuzsanna Pozsonyba látogatott a héten, ahol Maroš Žilinkával, a szlovák belügyi államtitkárral egyeztetett. A felek ismertették az álláspontjukat, s ahogyan az várható volt, nem tudtak megegyezni. Répás Zsuzsanna szerint a szlovák kormány nem teljesítette ígéretét az állampolgársági ellentörvény módosítására, és leszögezte: Szlovákiában olyan dolgok, intézkedések történtek, amelyek sértik az alapvető emberi jogokat.

Žilinka szerint Szlovákia nem sérti meg az alapvető emberi jogokat, senkit sem diszkriminál, s állampolgársági törvénye összhangban van a vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal. Megjegyezte: számos ország van, amelynek jogrendje szerint egy más állampolgárság felvétele szintén az eredeti állampolgárság automatikus elveszítésével jár, és azt állította: a magyar állampolgársági jogszabály az, amely nem felel meg a nemzetközi normáknak. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy Szlovákiának és Magyarországnak is érdeke a probléma tárgyaláson úton történő megoldása. A szlovák fél a találkozón javasolta, hogy szakértői szinten is történjenek tárgyalások az ügyben – erre várhatóan januárban sor kerül majd.

A politikai szint mellett maguk az érintettek, vagyis a szlovákiai magyarok is igyekeznek felhívni a figyelmet a problémára. Kedden a Magyar Koalíció Pártjának rimaszombati járási vezetése szervezett demonstrációt a városban. Az Új Szó tudósítása szerint mintegy 200-250 szimpatizáns gyűlt össze, hogy „kifejezze tiltakozását a Szlovákiába szorult magyarság nemzeti méltóságának sorozatos megsértése ellen”.

A részvevők egy nyilatkozatot is elfogadtak, melyben követelik a szlovák állampolgárság elvesztéséről rendelkező (egyébként a szlovák alkotmánnyal ellenkező) törvény visszavonását, és az emiatt sérelmet szenvedett szlovákiai magyarok erkölcsi és anyagi kárpótlását.

Örvendetes, hogy egyre több fórumot megragad mind a magyarországi politika, mind a civil szféra, hogy felszólaljon a felvidéki magyarok sérelmei ellen. Bízzunk benne, hogy mindezen igyekvés meghozza gyümölcsét, és Szlovákia hajlandó lesz módosítani jelenlegi állampolgársági törvényén!