Csak akkor születtek nagy dolgok, ha bátrak voltak, akik mertek

A székelység (a csángókkal együtt) a magyarsag legkeletibb része. A honfoglalástol kezdve mint katonaréteg kiváltságokat élvezett es egyfajta kisnemesi es szabadparaszti közösséget alkotott. Ez a székely öntudatot nagyon megerősítette és ez ami mind a mai napig is jellemző rájuk. A határontúli magyarság közül ők követelik leghangosabban az önrendelkezést.

A cél

Gyergyóditróban 2006. június 18-án  megtartott Székely Nemzetgyűlés 12 pontban foglalta össze a székely nep vágyát az önrendelkezésre. Ez a nap a székely önrendelkezési mozgalom születésnapja. Azóta a kb. 700000-es székelyseg  önrendelkezési  mozgalma  állandó témája az erdélyi magyar, magyar es román közéletnek. A gátja ennek a törekvésnek a román nép félelme, hogy ez Erdély elvesztéséhez és a román állam felbomlásához vezet. Kivülről ők bennünket egységesnek és következetesnek tartanak.

A Romănia Liberă ,”Vita a székely autonómiáról” november 21-i cikkében, úgy fogalmazza meg hogy az Erdélyi Magyar Néppárt(Tőkés László), az RMDSZ( Kelemen Hunor) valamint Magyar Polgári Párt( Szász Jenő) a székely autonómia tekintetében egységes álláspontot képvisel. A Kovászna Megyei Tanács határozata arról , hogy jövő év március 21-én népszavazást tartanak autonómiárol ( az egységes Székelyföldről valamint a románok lakta Bodzavidék idetartozásáról) ebbe a folyamatba illeszkedik be.

Az erdélyi magyar pártok hozzáállása

Az Erdélyi Magyar Néppárt

Mindhárom magyar párt támogatja a Székely autonómiát valamint a népszavazást.A különbség köztük  inkább a hozzáállásban van. Az Erdélyi Magyar Néppárt Tőkes László vezetésével a radikálisabb módszer hive. Az Erdélyi Magyar Néppárt szerint  az erdélyi magyarság 1918 óta tért veszít.

A kis lépések politikája szerintuk semmilyen erdélyi magyarság számára fontos területen nem hozott lényeges eredményt (iskola, autonómia). Ezért teljes mellszélleséggel támogatják a  Kovászna Megyei Tanács határozatát. Ugyanakkor Tőkés László reagált a Kovászna megyei alprefektus Ionaşcu felszólítására , hogy Kovászna Megyei Tanács vonja vissza a népszavazás kiírását. A bekecs.ro hírportál november 21-i számában Tőkés György Ervin prefektustól határozottságot várt .

Az MPP

Az MPP hozzáállása hasonló az Erdélyi Magyar Néppárthoz azzal a különbséggel, hogy Szász Jenő a radikális szavazók körében a december 1-i koccintás óta ( Erdély Romániához való csatolásának napja) hiteltellenné vált. Szász Jenő üdvözölte a Kovászna Megyei Tanács határozatát es Marosvásárhelyt javasolta a jövendő Székelyföld központjának. A Krónika november 10-i cikkében Szász Jenő javasolta még azt is hogy kérdezzék meg Maros megye lakosait ki akar Székelyföld része lenni. Akik nemmel szavaznak azok szerinte „kiírják magukat a Székelyföldből”.

Az RMDSZ 

Az RMDSZ szintén támogatja de rövid távon nem látja megvalosithatónak. Jelenleg az RMDSZ többfrontos harcot vív a megmaradásért ezért sok tekintetben radikalizálodott. Ennek tudható be a választási év előtt radikálisabb lépések felkarolása. A Kovászna Megyei Tanács határozata is ebbe illeszkedik be.Tamás Sándor a Megyei tanács elnöke az erdély ma nov. 21-i számában elutasította Ionascu visszavonási kérelmét. 

” A népszavazástól nem kell félni, az emberek véleményét, akaratát megismerni, azt gondolom, mindannyiunk számára fontos. Nem Kovászna megye volt az első, már legalább hat-hét megye kezdeményezett ilyen népszavazást, Konstanca megyében meg is szervezték. Semmi kivetnivalót nem találok abban, hogy megkérdezik az embereket, milyen régióhoz, megyéhez akarnak tartozni. A lényeg: az érvényes jogszabályoknak megfelelően írják ki.” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-s elnök.

A román pártok pártállástól függetlenül elutasítjak az autonómiát és a népszavazást is . Kérdéses így, hogy van-e reális lehetőség a cél elérésére is. A népszavazás is csak abban az esetben ér valamit, ha erő is áll mögötte. Vajon van-e ilyen erő?

A történelmi előzmények

A székely autonómia ,és ezt Romănia Liberă ujság ” Vita a székely autonómiaról” november. 21-i cikkében meg is írta,1867-ben a magyar állam által lett megszüntetve. A székelyseg 1918-ban jobb híján ujra vissza próbált térni az autonómiához. Legközelebb hozzá a sztálinizmus alatt volt amikor Sztálin elvtars legendás mondata ” tetszik az új román alkotmány de a magyar autonómia hiányzik belőle” a Maros Magyar Autonóm tartomány megjelenéséhez vezetett 1952 szeptember 21-én. Ceasescu hatalomra jutása után 1968-ban az új területi átszervezés pont azért jött létre , hogy ez megszünjön. A székelység ma három megyeben a magyar többségü Hargita(Csík szék es Udvarhely), Kovászna(Háromszék) megyében  illetve a 40%-os magyarsággal rendelkező  Maros( Maros szék) megyében él.