Kína: fizetésképtelen cégek, szabályozatlan munkavállalás

Bár a világ szeme most leginkább a gazdasági válsággal küzdő Európára szegeződik, ez koránt sem jelenti azt, hogy máshol nincsenek problémák. Az inflációval vívott harc keretében Kínában bevezetett új szabályok ugyanis ellehetetlenítettek egyes cégeket, míg mások a külföldi munkavállalók és vállalatok helyzetét keserítik meg. Korábban megjelent cikkeinkben már bemutattuk, hogy a világ második legnagyobb gazdaságának munkaerőpiaca jelentős átalakuláson megy át, de vajon hová vezetnek a fejlemények?

Infláció vs. Kína: a győzelem ára

2010 októbere óta a világ második legnagyobb gazdaságának kormánya felvette a kesztyűt a veszélyes magasságokba emelkedő inflációval szemben. Hadjáratának keretében az elmúlt egy év során mintegy ötször emelték a kamatlábakat és kilencszer a kötelező banki tartalékráta mértékét. A jelenleg csökkenő értéket mutató inflációs ráta azt mutatja, a kemény fellépés meghozta az eredményét, annak ellenére, hogy komoly áldozatokat követelt, melyek között részben a gazdasági fejlődés sebességének visszaesése is fellelhető. A banki tartalékráta növelése a kiadott kölcsönök arányának csökkenéséhez vezetett, melyek egyes cégek fizetésképtelenné válását eredményezték. Az elmúlt hetek során a keleten található  Vencsou (Wenzhou) városából például több tucat vállalkozó, és ezzel együtt vállalkozás „menekült el” a bérek kifizetése nélkül – írja az Economist. A leginkább kiszolgáltatott helyzetben a fizikai munkából élő réteg képviselői, és azon belül is az ország vidéki területeiről bevándorló dolgozók vannak.

De a banki megszorítások által kiváltott nehézségek nem csak a magánszférában vannak jelen. Súlyos a helyzet az állami közlekedési (vasút- és közútépítési), valamint építkezési területen is. A 2008-ban központilag indított vasútépítési program egyik eredeti célja az volt, hogy mozgásban tartsa a gazdaságot és magasan a foglalkoztatást a világgazdasági problémák idején is. Ám az akcióra szánt több mint 600 milliárd dolláros (21,6 billió forint) keret kiürülni látszik, a helyzet javulásáról azonban még nem beszélhetünk. Egy magasrangú hivatalnok elmondása szerint július óta több mint 2000 petíciót nyújtottak be a dolgozók a China Railway Engeneering Co., Kína egyik legnagyobb vasútépítéssel foglalkozó társasága felé, elmaradt béreiket követelve. Helyzetüket nehezíti, hogy a sanghaji vonatbaleset után a kormány kihátrált a gyorsvasút-nyomvonal jelentős mértékű bővítésének tervéből. Ezzel párhuzamosan sztrájkba léptek a szektor dolgozói, mely több ezer kilométeren keresztül nehézségeket okozott a vasúti közlekedésben. A körülmények azonban várhatóan csak romlani fognak, tekintettel arra, hogy az év vége közeledtével a cégek hajlamosabbak a leépítésekre.

A külföldiek helyzete sem problémamentes

A problémák azonban nem kerülik el a külföldi cégeket és munkavállalókat sem. Az országban frissen bevezetett szabályozás, melynek célja a nem hazai elemek szociális támogatási rendszerbe való beintegrálása, oly mértékben bonyolult, hogy egyes képviselők elmondása szerint a vállalatok még annak megállapítására sem képesek, hogy pontosan mennyit vagy hogyan is kell az állami kasszába fizetniük – számol be a Guardian. A sietősen kialakított rendszer problémái több mint 230 000 külföldi munkavállalóra vannak hatással.

Elméletben a kezdeményezés dicséretre méltónak is mondható, hiszen ennek értelmében a nem kínai dolgozók is jogosultak lennének az olyan jellegű szociális juttatásokra, mint például a nyugdíj, az alapvető orvosi ellátás, munkanélküli segély, gyes vagy balesetbiztosítás. Mindez a bér egy bizonyos százalékának, illetve egy vállalati hozzájárulás befizetésének fejében. Például egy Pekingben dolgozó külföldi után a cégnek akár a munkatárs bérének 32 százalékát is be kell fizetnie, míg Sanghajban 37 százalékát. Emellett a munkavállalók is hozzájárulnak a költségekhez: átutalják bérük 10-11 százalékát.

A valóságban azonban fontos kérdések merülnek fel az alkalmazás egyes területeit illetően. „Sokan aggódnak a juttatásokhoz való tényleges hozzájutás miatt, annak ellenére, hogy rendszeresen fizetik a hozzájárulást. Abban az esetben, ha egy külföldi elveszíti a munkaviszonyát, azzal együtt az országban való tartózkodási joga is lejár. Egyelőre tisztázatlan, hogy ilyen helyzetekben például hogyan részesülhet a munkanélküli segélyből, vagy később a nyugdíjból.” – nyilatkozta Dirk Moens az EU Kereskedelmi Kamarájának főtitkára. „Ezen felül nem szabad megfeledkezni a költségekről sem, melyek egy évben meghaladhatják akár a 6000 fontot (2,16 millió forint). Ez az összeg, főleg kis vállalatok esetében cseppet sem elhanyagolható” – tette hozzá Nick Thomas a Brit Kereskedelmi Kamara képviseletében.

Összefoglalva elmondható tehát, hogy az új szabályozás jelentős hiányosságokkal bír, melyek hátterében főként a felületes kidolgozottság áll. A vállalatok és a dolgozók részéről is megvan az együttműködési hajlam, de egy egyszerűbben átlátható, sokkal inkább egyértelmű helyzetre van szükség. Hszu Jan-csun (Xu Yanjun), az Emberi Erőforrás Minisztérium egyik vezető hivatalnoka elismerte, hogy valóbban „nehézséget okozott egyes helyi önkormányzatoknak az új szabályok egyértelmű alkalmazása, de idővel a helyzet gördülékenyebbé válik majd”. Ezzel egy időben arra kérte a kételkedőket, „bízzanak Kínában”, és hogy legyenek türelemmel, ami a frissen felvetődött problémák megoldását illeti.