Egyre több a magyar Sepsiszentgyörgyön

Sepsiszentgyörgyön megnőtt a magyar lakosság aránya, ami a többi nemzetiség arányának csökkenésével magyarázható – tájékoztatta az Új Magyra Sepsiszentgyörgy szociológus végzettségű polgármestere, aki a hét végén elsők között férhetett hozzá a népszámlálás ideiglenes adataihoz.

Antal Árpád elmondta: az – egyelőre nem végleges – eredmények azt mutatják, hogy idén 56 094 személyt vettek számba a városban, de közülük közel 1500 személy tartósan máshol tartózkodik, így a háromszéki megyeszékhely jelenlegi állandó lakossága 54 641 fő. Ebből 41 898 (76,7 százalék) vallotta magát magyarnak, 12 142-en (22,2) románnak és 417-en (0,8) cigánynak – tájékoztatott a polgármester.

Az adatok azt mutatják, hogy a 2002-es népszámláláshoz viszonyítva a háromszéki megyeszékhelyen 1,78 százalékkal nőtt a magyarok aránya. Eközben a román közösség aránya 0,83 százalékkal csökkent, illetve 0,71 százalékkal apadt a cigányok aránya, mivel sok magyar anyanyelvű roma magyarnak vallotta magát. Antal elmondta: a népszámláláskor száznál kevesebb személy vallotta magát székelynek, így arányuk a városban 0,3 százalékos, de ők is a magyaroknál szerepelnek.

A polgármester figyelemre méltó jelenségnek nevezte, hogy miközben csökkent Sepsiszentgyörgy lakossága, megnőtt a környező falvak népessége, ami a városról falura vándorlással magyarázható. Kovászna megyében leginkább Árkos lakossága emelkedett. Antal példaként említette az árkosi „Fészekrakó” közösséget, amelyet a városból kiköltözött több mint húsz magyar család alapított.

Erdély több nagyvárosában még meg sem kezdődött az eredmények összesítése. László Attila kolozsvári alpolgármester elmondta, a kérdezőbiztosok csak tegnap adták le jelentéseiket a városházára.