Külföldön is népszámlálnak a magyarok

Magyar népszámlálási szakértő is részt vesz a macedóniai népszámlálás megfigyelésében; Rózsa Gábor, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) nyugalmazott főosztályvezető-helyettese egy francia szakértővel közösen követi nyomon az október 15-ig zajló összeírást.

Rózsa Gábor pénteki elutazása előtt az MTI-nek elmondta, hogy a macedóniai számlálóbiztosok munkáját figyelik meg, de instrukciókat nem adhatnak nekik. Tapasztalataikról, illetve az esetleges szabálytalanságokról munkájuk végeztével jelentést írnak a Macedón Statisztikai Hivatal vezetőségének és az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak – tette hozzá.

Francia kollégájával elsősorban azt vizsgálják, hogy a hónap elején kezdődött macedón összeírás mennyire felel meg az általános népszámlálási elveknek. Ide tartozik egyebek mellett az, hogy az összes lakás és minden benne élő ember szerepeljen az összeírásban, ezért annyiszor kell kimenniük a számlálóbiztosoknak, ameddig nem sikerül mindenkiről adatokat gyűjteni. Ha egy lakásban senkit nem találnak otthon, üzenetet hagynak számukra, hogy kereste őket a népszámlálási biztos – jegyezte meg.

Rózsa Gábor az általános elvek között említette továbbá, hogy kiskorúaktól nem szabad adatot kérni, csak felnőttektől, illetve azt, hogy az eszmei időpontot – Macedóniában az idei magyar népszámláláséhoz hasonlóan október 1-je 0 órát – kell figyelembe venni az adatfelvételnél, így például, ha valaki ezen időpont után született vagy halt meg, azt a tényt nem szabad figyelembe venni.

Ugyancsak ide sorolta, hogy legalább egy évig kell az adott helyen életvitelszerűen élnie az illetőnek, ahhoz hogy az adott településen összeírják, vagy ha még nem él ott egy éve, jeleznie kell a szándékot, hogy ott szeretne tartósan letelepedni.

Macedóniában – a többi balkáni országhoz hasonlóan – az elvándorlók és az újonnan betelepülők regisztrálása jelenthet nehézséget az összeírók számára – jelezte a szakértő. A 2002-es népszámlálási tapasztalatok szerint sokan mutattak dokumentumokat külföldön élő hozzátartozóikról, kérve a számlálóbiztosokat: számolják bele őket is a macedóniai lakosok közé, ám mert már nem ott éltek életvitelszerűen, hiába volt Macedóniában földjük vagy házuk, nem volt szabad őket összeírni – ismertette Rózsa Gábor.

Közlése szerint Macedóniában 2002-ben még volt, ahol a nem sokkal korábban lezajlott polgárháború során elaknásított területeken vezető szűk ösvényeken kellett haladniuk a számlálóbiztosoknak, de ma már konszolidáltabbak a viszonyok. Az országban ez év áprilisára tervezték a népszámlálást, de az ismét kialakult politikai feszültségek miatt az összeírást októberre halasztották – mutatott rá.

Rózsa Gábor szólt arról, hogy Macedóniában hivatalosan két-két számlálóbiztosnak kellene járnia a körzeteket, az előző népszámlálásnak megfelelő nemzetiségi arányban, ám ez a legutóbbi összeíráshoz hasonlóan nehézségeket okozhat.

A macedóniai statisztikai hivatal ezen kívül azonban – véleménye szerint – megfelelően készítette elő a népszámlálást, a macedón mellett albán, roma, szerb, török, és vlach nyelven is lehet tájékoztatókat olvasni az összeírásról.