EU-iroda nyílhat Tripoliban

Hamarosan irányító központot nyit az Európai Unió Tripoliban – jelentette be az uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő az EU-külügyminiszterek informális ülése után.

Ahogyan néhány hónappal ezelőtt a felszabadított Bengáziban, így most az ellenzéki tüntetők kezére került Tripoliban is összekötő irodát nyit hamarosan az Európai Unió. Minderről az uniós külügyminiszterek állapodtak meg a lengyelországi Szopotban tartott informális ülésükön.

Bár az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nem tért ki a tüntetők és a még harcoló Kadhafi erők közötti harc aktuális állására, de az ülés utáni sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az Európai Unió már a Kadhafi utáni időkre készül. A humanitárius katasztrófa elkerülése érdekében összehangoltabb segélyezési akciókat sürgetett Catherine Ashton, ezek koordinációját látná el a hamarosan megnyíló tripoli iroda is.

A brit politikus szerint ezen túl a vízellátás, és az egészségügyi hálózat rendbetétele a legsürgetőbb feladat, középtávon pedig a gazdaság talpra állításában kell segédkeznie az Európai Uniónak. A befektetések ösztönzése mellett kiemelt célja az EU-nak, hogy minél előbb térjenek vissza Líbiába az elmúlt hónapokban onnan elmenekült állampolgárok, akik a gazdasági helyreállításban részt vennének.

Catherine Ashton sokadszor is megismételte, hogy az EU nem kívánja megmondani Líbiának, hogy mit, hogyan tegyen, erről csak és kizárólag a líbiai nemzet dönthet. Továbbra is a Líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács a hivatalos tárgyalópartner, így az uniós politikai segítség ügyében a bengázi kormánnyal egyeztet az EU.

Ez alatt egyelőre a demokratikus átmenet, és a szabad választások megszervezését és lebonyolítását, valamint a majdani államszervezet kiépítését kell érteni. A főképviselő konkrétumokat nem említett, de felidézte, hogy a múlt héten folytatott telefonbeszélgetés során megkérdezte Mahmúd Dzsibriltől, a Líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács vezetőjétől, hogy hogyan tudna segíteni ezekben az EU.

Szíria

Catherine Ashton a tájékoztatón emlékeztetett az előző nap, írásos eljárással hozott döntésre, amely szerint az EU teljes embargó alá vonja a szíriai olajipart. Az uniós tagállamok, és az ezekben működő vállalkozások nem vásárolhatnak kőolajat, vagy olajtermékeket Szíriától, nem importálhatnak semmilyen célból, de még ezek szállításában sem vehetnek részt.

A főképviselő azt mondta, a szigorítás célja a Szíriára nehezedő gazdasági nyomás fokozása, és hogy „segítsük a szíriaiakat a legitim céljaik elérésében”. A damaszkuszi rezsim erőszakos cselekedeteit elítéli az EU – fogalmazott Ashton, de egyelőre nem szólította fel Asszád elnököt a lemondásra. Úgy hírlik, továbbra is komoly ellentét húzódik a tagállamok között a szíriai rezsim megítélésében.

Ezt jól példázza az olajembargóról szóló döntés is, amely az EUObserver írása szerint csak november 15-én lépne hatályba. A portál úgy tudja, az importtilalom nemcsak Szíriára, de több tagállamra is negatívan hatna, egyes országok (pl. Olaszország) ugyanis már korábban rendeltek Szíriától olajat, amit ki is fizettek, Damaszkusz viszont még nem szállított le.

Ashton nem kívánt találgatásokba bocsátkozni a szankciók következő körének részleteiről, így azt sem kommentálta, hogy esetleg a befektetési tilalom lenne az újabb nyomás a rezsimre.

Közel-keleti békefolyamat

Kiemelt napirendi pontja volt az ülésnek a közel-keleti békefolyamat. Catherine Ashton az ülés előtt hangsúlyozta, az EU álláspontja egységes az ügyben: jöjjön létre a független palesztin állam, mégpedig az 1967-es határok alapján. Az ENSZ Közgyűlése szeptember 20-án tárgyal a kérdésről, és az EU várakozásai szerint határozatot is hozhat Palesztina megalapításáról.

Hozzátette ugyanakkor, hogy még nincs határozattervezet, ezért a lehetséges uniós válaszreakciókról sem lehet egyelőre beszélni.

Szerbia-Koszovó

Újabb jelentős előrelépés történt a szerbiai-koszovói megbékéléshez vezető úton – jelentette be az ülés után Catherine Ashton. Az uniós főképviselő azt mondta, a felek megállapodtak abban, hogy Szerbia a jövőben elismeri majd a koszovói vámhatóságok által kiadott dokumentumokat, és azok pecsétjeit is. Ezzel egy időben meg is szűnik a mindkét ország által egymással szemben bevezetett importtilalom.