Hernádi ismét a horvátok célkeresztjébe került

Az ősz közeledtével lassan véget ér az uborkaszezon, s egyben az az időszak is, mely viszonylagos nyugalmat hozott a MOL horvátországi mindennapjaiban. Augusztus utolsó napján ugyanis ismét a délszláv állam sajtótermékeinek címlapján találhatta magát Hernádi Zsolt, a magyar olajtársaság elnök-vezérigazgatója.

A Večernji list horvát politikai napilap szerkesztői nem rejtették véka alá véleményüket, szerintük Hernádi Zsolt érinthetetlen, annak ellenére, hogy a magyar hatóságok is nyomoznak a MOL-INA megvesztegetési ügyben. A vizsgálat elindítása pedig már önmagában is elég bizonyíték a horvátoknak, akik szerint a magyar Legfőbb Ügyészség csupán politikai és gazdasági megfontolások miatt utasította el nyár közepén az országukból érkező jogsegélyre vonatkozó kérelmet.

A Hernádiról szóló terjedelmes beszámoló szerzője egyenesen odáig ment, hogy a MOL vezetőjét ironikusan a magyar nemzeti érdekek megtestesítőjeként ábrázolta, de olyan vélemények is napvilágot láttak, melyek szerint a magyar olajtársaság viselkedése már-már a gyarmatosítás korszakát idézi fel.

Kibújt a szög a zsákból

A horvátok valódi félelmét viszont valószínűleg nem önmagában Hernádi Zsolt személyesíti meg. A délszláv országban sokan attól rettegnek, hogy az INA részvényei az októberben feloldásra kerülő zárlatot követően, visszakerülve a tőzsdére könnyedén magyar kezekben köthetnek ki. Ahhoz pedig, hogy a MOL ténylegesen többségi tulajdonos legyen a horvát olajtársaságban, az INA értékpapírjainak kevesebb, mint egy százalékát is elegendő felvásárolnia.

Sokan nem értik a horvát kormányzat viselkedését sem, hiszen Jadranka Kosor kabinetje már tavasszal előkészített egy olyan jogszabályt, mely meggátolná, hogy bármely gazdasági szereplő 49,99 százaléknál nagyobb tulajdonrészt szerezzen a kulcsfontosságú vállalatban. A törvénytervezet azonban nem került a horvát parlament elé, vélhetően azért, mert az uniós csatlakozási tárgyalások hajrájában nem kívánták összerúgni a port Zágráb egyik legfőbb támogatójával, azzal a Budapesttel, mely ekkor egyben az EU soros elnöki tisztét is betöltötte.

Az iménti hipotézist az is alátámasztani látszik, hogy mindössze néhány nappal a magyar uniós elnökség lezárását követően robbant a bomba, s több horvát sajtóorgánum is azzal vádolta meg a MOL vezetőjét, hogy  korábban 10 millió euró kenőpénzt adott át Ivo Sanadernek, az azóta korrupciós botrányok tömkelegébe keveredő egykori horvát kormányfőnek.

Az akkor a sajtóban megjelenő meg nem erősített információk persze hatalmas vihart kavartak a magyar és a horvát közvéleményben egyaránt. Míg Magyarországon a Hernádi Zsolt és a MOL elleni akcióról szóltak a hírek, addig Horvátországban egészen más irányt vettek az események. Az újabb megvesztegetési botrányba keveredő Ivo Sanader ugyanis épp egy nappal korábban jelentette be, hogy ausztriai őrizetéből hajlandó hazatérni, s szembenézni az őt ért vádakkal és vádlóival.

Az ügy magyar vonatkozását tehát tekinthetnénk mellékszálnak is, ezt azonban ma már nem tehetjük meg, hiszen Zágráb egyes politikai és gazdasági szereplői úgy fest, két legyet ütnének egy csapásra, s az egykori horvát kormányfő kiiktatásával egy időben megszabadulnának a horvát piacon jelentős erőket felvonultató magyar olajtársaságtól is.

Mátraházi Tibor