Áttörés nélkül zárultak a tárgyalások Észak-Koreával

Befejeződtek az Egyesült Államok és Észak-Korea között tartott tanácskozások, melyek célja a kommunista rendszer nukleáris programjának feladásáról szóló hatoldalú tárgyalások felélesztése volt. Az észak-koreai fél amerikai meghívásra érkezett a kétnapos találkozóra, melyet remélhetőleg további egyeztetések fognak követni. Az tárgyalásokat követő optimista értékeléseket sokan kétségbe vonják, mivel a hangzatos ígéretek és javaslatok régóta a phenjani retorika részét képezik.

Véget értek a kétnapos New York-i tárgyalások az Egyesült Államok és Észak-Korea között. A csütörtökön kezdődött találkozón Amerika észak-koreai különmegbízottja, Stephen Bosworth tárgyalt Kim Kje-gvan észak-koreai külügyminiszter-helyettessel.

A találkozó célja az volt, hogy meggyőzzék az ázsiai országot atomprogramjának feladásáról és felújítsák a hatoldalú (Egyesült Államok, Észak- és Dél-Korea, Japán, Kína és Oroszország) tárgyalásokat az északi rezsim nukleáris leszereléséről. A tanácskozásokat – melyek egy pénteki, háromórás munkaebéddel zárultak – az ENSZ New York-i székházában tartották. Az még nem világos, hogy milyen esetleges megállapodások születtek – számolt be a Reuters.

A találkozó elején mindkét fél reménykedő volt. Az első napot az amerikai fél „komolyak és üzletszerű” megbeszélésként jellemezte, és az észak-koreaiak is pozitívan nyilatkoztak a zárt ajtók mögött folytatott ötórás tárgyalásokról. „A hangulat jó volt, a találkozó pedig konstruktív és érdekes. Általános kérdésekről folytattunk eszmecserét.” – idézte az óvatosan optimista visszajelzéseket a BBC. Amerikai tisztviselők azt hangsúlyozták, hogy a megbeszélések csupán „felderítő jellegűek” voltak, hogy felmérjék, Észak-Korea komolyan gondolja-e a 2008 decemberében megszakadt hatoldalú tárgyalások folytatását.

A jelenlegi párbeszéd üzenete az volt , hogy „az út nyitva áll” a jobb kapcsolatok felé amennyiben a világtól elzárkózó kommunista diktatúra szilárd elkötelezettséget mutat a leszerelési erőfeszítések iránt. „Megismételtük, hogy az út nyitva áll Észak-Korea előtt a tárgyalások folytatása, az Egyesült Államokkal való kapcsolatok javítása és a nagyobb regionális biztonság felé, ha Észak-Korea tettekkel is demonstrálja, hogy elkötelezett és konstruktív partnerként támogatja a hatoldalú tárgyalások folytatását” – mondta Bosworth a találkozót követően. Az Egyesült Államok ugyanis azt szeretné, hogy Észak-Korea teljesítse kötelezettségvállalásait, melyeket egy 2005-ben aláírt hatpontos nyilatkozatban tett arra, hogy energiai és gazdasági segítségért lemond nukleáris programjáról – tájékoztatott Mark Toner, a külügyminisztérium szóvivője, aki elmondta, hogy „konkrét lépéseket kell tenni a nuklearis leszerelésre”.

Az észak-koreai külügyminiszter-helyettes is beszélt az újságírókkal: megköszönte a riporterek két napos munkáját, a tárgyalásokról pedig elismerően nyilatkozott, és azt mondta, „kapcsolatban marad” Bosworth-szel és az amerikai diplomatákkal – írta a The Independent.

Vegyes reakciók

Kim egy sor tárgyaláson vett részt amerikai küldöttekkel az elmúlt két évtizedben. A riporterek kérdésére, hogy mik a kilátások az USA–Észak-Korea kapcsolatokat, illetve a hatoldalú tárgyalásokat tekintve, csak annyit felelt: „Optimista vagyok. Most jött el az idő, amikor a világ összes országának meg kellene békélnie egymással” – idézte a pozitív gondolatait a Mainichi. Ri Gun, az észak-koreai külügyminisztérium észak-amerikai ügyekkel foglalkozó irodájának főigazgatója is osztja Kim és a kommunista vezetés optimizmusát a kétoldalú tanácskozásokról.

Scott Snyder, az Egyesült Államok Külkapcsolatok Tanácsának (Council on Foreign Relations) Korea-szakértője ezzel szemben úgy véli, hogy „amerikai perspektívájából a Kim Kje-gvannal folytatott tárgyalások eredménye egy nyomorúságos kudarc volt” – olvasható a szakértő Asia Unbond című blogjában. „Mindaddig, amíg Phenjan Kim Kje-gvant küldi Amerikába mint a rezsim arcát, kevés okunk van azt feltételezni, hogy a jelenlegi kapcsolatok olyan eredményeket hoznak, amik eltérnek a múltbeliektől.” – idézte Snydert az AFP.

Snyder szkepticizmusát a korábbi amerikai ENSZ-nagykövet, John Bolton is osztja, aki egyenesen „értelmetlennek” nevezte a találkozót az AP hírügynökségnek adott interjújában, mivel nem lát bizonyítékot arra, hogy Észak-Korea kész lenne lemondani nukleáris fegyvereiről. Továbbá Szöul is egyértelművé tette, hogy nem fűz nagy reményeket a hatoldalú tárgyalások folytatásához – informál a kevésbé optimista véleményekről a Reuters.

A pesszimista és bizalmatlan vélekedéseket erősítheti, hogy a Koreai-félsziget északi részéről a tárgyalásokat megelőző napon másféle hírek is szárnyra kaptak: Észak-Korea ENSZ-nagykövete, Szin Szonho azt mondta, hogy az amerikai atomfegyverek korszerűsítése és a rakétavédelmi rendszerek bővítése új nukleáris fegyverkezési versenyhez fog vezetni. Szin kijelentette az észak-koreai Közgyűlés ülésén, hogy „ha a legnagyobb nukleáris fegyverzetű állam – utalva az Egyesült Államokra – le akarja állítani az atomfegyverek terjesztését, akkor jó példát kellene mutatnia.”, mert így „elveszti jogi és erkölcsi indokát, hogy proliferációs kérdésekben beszéljen”. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a nukleáris fegyverek teljes és totális megszüntetése továbbra is a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság következetes politikája marad” – írta a The China Post.

Folytatódhatnak a tárgyalások

Bár egyelőre nincs közlemény jelentős eredményekről vagy jövőbeli találkozókra vonatkozó tervekről, Bosworth azt mondta, „a következő lépés, hogy folytassák a folyamatot”. Tájékoztatása szerint az Obama-kormány konzultálni fog Szöullal és a többi szövetségesével, mielőtt a további megbeszélések mellett döntenek – idézte a Bloomberg. Japánnal várhatóan augusztus közepén egyeztetnek a kérdésről, amikor Joe Biden amerikai alelnök a szigetországba látogat.

Kína és az Egyesült Államok megegyezett egy három lépésből álló folyamatról, hogy folytathassák a hatoldalú együttműködést: az első lépés a két Korea bilaterális kapcsolatainak helyreállítása, a második az Amerika és az északi rendszer közötti tárgyalások folytatása, a harmadik szakaszban pedig a hatoldalú tárgyalások folytatódhatnának – számolt be a tervezetről a Reuters. Diplomaták és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy ez egy igen fáradságos procedúra lesz, mivel nagyfokú a bizalmatlanság a tárgyaló felek között. Charles Kupchan, a washingtoni Georgetown Egyetem nemzetközi kapcsolatok professzora szerint „a mindkét oldalon meglévő bizalomhiány ezen a ponton olyan jelentős, hogy egy nagyobb alku létrejötte nem valószínű” – idézte az AFP.

Az amerikai meghívásra béke javaslattal válaszolt Phenjan

A két Korea július 22-én állapodott meg arról, hogy megpróbálják feléleszteni a hatoldalú fórumot a Koreai-félsziget atomfegyver-mentesítéséről, miután észak-koreai hivatalnokok találkoztak déli kollégáikkal egy Indonéziában tartott biztonsági konferencián – írta a BBC. A találkozót követően Hilary Clinton amerikai külügyminiszter meghívta Kimet a New York-i megbeszélésekre, de megjegyezte, hogy ezek során nem fog „új ösztönzőket”  felajánlani az északi rendszernek.

Diplomaták elmondása szerint Kína (Phenjan legfőbb nemzetközi támogatója) győzte meg az Egyesült Államokat, hogy elengedhetetlen Észak-Korea visszahívása a hatoldalú megbeszélésekhez, mellyel az északi vezetés elvben korábban már egyetértett. Egyes jelentések szerint az északi rezsim az atomsorompó-egyezménybe is hajlandó lenne visszatérni, melyért cserébe energiatámogatást és egy amerikai megnemtámadási ígéretet kérne – írta az AP. Toner – aki pénteken a tárgyalásokhoz is csatlakozott – azt is elmondta, hogy Amerika nem hozott döntést élelmiszersegélyek nyújtásáról, amit az elszegényedett ország elkeseredetten kért a globális élelmiszer-áremelkedés, a műtrágya hiány és a téli fagyokban tönkre ment termés miatt.

A Bosworth és Kim közötti tanácskozás volt az első legfelsőbb szintű kapcsolatfelvétel két ország között az amerikai diplomata 2009. decemberi Phenjanban tett látogatása óta. Az előrelépéseket erősíti, hogy szerdán az északi vezetés sürgette az Egyesült Államokat, hogy írják alá a békeszerződést, ami hivatalosan is lezárná a koreai háborút. A hivatalos észak-koreai hírügynökség, a KCNA a fegyverszüneti megállapodás 58. évfordulóját tartja erre a legmegfelelőbb időpontnak. Az ügynökség megismételte, hogy a békeszerződés megkötése régi igénye az északi kormánynak, mondván, hogy ez segíthet megoldani a nukleáris patthelyzetet is – adta hírül az AP a javaslatról, mely hat évtizedes feszültségeknek vethet véget.