Carter: visszatartják az észak-koreai segélyeket

Jimmy Carter volt amerikai elnök Észak-Koreában járt, hogy elősegítse a Phenjan nukleáris programjával kapcsolatos tárgyalások folytatását, valamint felmérje az elszigetelt országot sújtó élelmiszerhiány mértéket. Carter azzal vádolja az Egyesült Államokat és Dél-Koreát, hogy az észak-koreai élelmiszersegélyek felfüggesztésével emberi jogi vétséget követnek el. Az amerikai kormány tagadja ezt, Washington szerint csakis az észak-koreai kormány tehető felelőssé a lakosság súlyos helyzetéért.

Amerikai tisztviselők cáfolják Jimmy Carter volt elnök azon vádjait, melyek szerint az Egyesült Államok visszatartja az Észak-Koreába tartó élelmiszersegélyeket. Az amerikai Külügyminisztérium szerint kizárólag az észak-koreai kormányt terheli felelősség állampolgárainak helyzetéért. Jimmy Carter elmondása szerint az ember egyik legalapvetőbb joga, hogy hozzájusson mindennapi betevőjéhez, de az USA, Dél-Korea és egyéb országok megsértik ezt, mivel szándékosan visszatartják az élelmiszersegélyeket az észak-koreai lakosságtól.

Jimmy Carter április végén háromnapos látogatást tett Phenjanban, hogy elősegítse az ország atomprogramjával kapcsolatos tárgyalások folytatását, valamint hogy felmérje az Észak-Koreát  sújtó élelmiszerhiány súlyosságát. A küldöttek között volt még a volt ír és finn elnök, valamint az Egészségügyi Világszervezet egy korábbi vezetője is. Az „Öregek” Phenjanon kívül Pekingbe és Szöülba is ellátogattak, hogy jelentést készítsenek a kommunista állam helyzetéről mindazon országoknak, amelyek részt vesznek az észak-korai tárgyalásokban.

Élelmiszerhiány

Jimmy Carter Szöulban aggodalmát fejezte ki az északi szomszéd élelmiszer-ellátottságával kapcsolatban. Az ENSZ élelmezési ügynökségének tájékoztatása szerint több mint hatmillió ember – a lakosság negyede – szorul azonnali segélyezésre Észak-Koreában. Dél-Korea és az Egyesült Államok az elmúlt pár év során felfüggesztette a kommunista országba tartó élelmiszer-szállítmányokat az egyre rosszabb politikai viszonyok, valamint a segélyek pontos elosztásának és felhasználásának ellenőrizhetetlensége miatt. A Samaritan’s Purse amerikai székhelyű jótékonysági szervezet még februárban arra figyelmeztetett, hogy az ország készletei egyes helyeken csupán júniusig elegendőek. Észak-Korea az 1990-es évek éhínségei óta külföldi segélyektől függ.

Észak-Korea idén bejelentette, hogy a kemény tél miatt súlyos élelmiszerhiánnyal küzd, melyet követően az ENSZ tervezetet készített egy sürgős segélyezési program kivitelezésére. Az ENSZ Világélelmezési Programjának tájékoztatása szerint 3,5 millió alultáplált embert lesznek képesek élelmiszerrel ellátni, és a legszigorúbb ellenőrzéseket fogják alkalmazni, hogy a segély valóban oda érkezzen, ahol arra a legnagyobb szükség van.

Amerikai és dél-koreai tisztviselők az északi autokrata kormányt vádolták a krónikus élelmiszerhiány miatt. Washington azzal válaszolt Jimmy Carter vádjaira, hogy Észak-Korea volt az, aki felfüggesztette a támogatási programot 2009-ben, kérve, hogy a segélyszervezetek távozzanak az országból, de hagyják maguk mögött a 20 ezer tonna amerikai élelmet. Az amerikai külügyi szóvivő, Darragh Paradiso kedden azt nyilatkozta, hogy országának Észak-Korea felé folytatott politikája összhangban van azzal a célkitűzéssel, hogy az USA minden rászoruló országnak  humanitárius segélyeket biztosítson. Hozzátette, hogy az az Egyesült Államok továbbra is „aggodalmát fejezi ki az észak-koreai nép jóléte iránt”.

Nukleáris program

Az élelmiszer helyzeten kívül a nukleáris program is szóba került. A küldöttek háromnapos látogatásuk során Kim Dzsongil helyettesével, Kim Dozsongnammal értekeztek, aki a kommunista vezető azon üzenetét közvetítette, miszerint Észak-Korea készen áll tárgyalni Dél-Koreával vagy az Egyesült Államokkal, bármikor és bármilyen témában, mindenféle előfeltétel nélkül. Carter hozzátette, hogy bár a kommunista állam mély sajnálatát fejezte ki a tavaly elsüllyesztett dél-koreai hadihajó és a novemberben bekövetkezett bombázások kapcsán, azonban bocsánatot nem kért a történtekért.

A szélesebb körű, hatoldalú tárgyalások, amelyeken az USA, Dél-Korea, Kína, Oroszország és Japán is részt vett, több mint két éve megszakadtak. Kína szorgalmazza a tárgyalások folytatását, azonban mind az USA, mind pedig Dél-Korea szerint először a félszigeti országok között kellene rendbe hozni a viszonyokat. Erre azonban addig csekély az esély, ameddig észak nem kér bocsánatot az elmúlt év eseményeiért.

Nyitrai Emese Judit

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás