Antidepresszáns vagy zumba?

A Duisburg-Esseni Egyetem elsőként dolgozott ki komplett sportprogramot a hallgatói számára. A Frankfurter Allgemeine Zeitung beszámolója szerint az egyetemistáknak számítógépes hátteret és személyi edzőt is biztosítanak, akik nemcsak a fitneszklubban irányítják az edzést, de otthon is elvégezhető feladatokat is kidolgoznak nekik. A programok délelőtt tíztől este fél tízig elérhetőek a diákok számára, hétvégén is.

Vizsgadrukkra: antidepresszáns!

Az egyetem vezetése a tanulmányok okozta stresszel való megküzdésben szeretné segíteni a fiatalokat. A nyomás ugyanis nagy, és ez egyre több német egyetemistának okoz problémát. Egy felmérés szerint 2006 és 2010 között 54 százalékkal nőtt azoknak a diákoknak a száma, akik gyógyszeres segítséget vettek igénybe a pszichés problémáik megoldásához. 2010-ben az egyetemista fiúk három, a lányok öt százaléka szedett antidepresszánst.

Bár az ifjúság nagyobb része nehezen mozgósítható, akadnak népszerű sportágak, amelyekre csak várólistáról lehet bekerülni: ilyen a bodyfitness, a zumba és a step-aerobic – olyan edzésformák, amelyek nagyfokú hatékonyságot és/vagy zenés-táncos szórakozást ígérnek.

Már egy 2006-os német felmérés eredményeiből látható volt, hogy az egyetemisták negyedét kínozza fejfájás, alvászavar és hangulatingadozás. Egyharmaduknak rendszeresen fáj a háta, a dereke vagy a nyaka illetve ennyien panaszkodnak idegességre vagy  koncentrációs zavarokra. 

A statisztikai adatokból kiolvasható, hogy a számukra felírt gyógyszerek tíz százaléka antidepresszáns. A munkaviszonyban álló embereknél ez a szám csupán öt százalék – pontosabban ennyi volt 2006-ban.

Kokszoló menedzserek

Időközben egyre többen használnak eredetileg súlyos pszichés betegek számára kifejlesztett gyógyszereket a munka világában is. Elősorban vezető és felelős beosztásban dolgozók: menedzserek, bankárok, tőzsdeügynökök, vállalatvezetők – és orvosok.A „Nature” című magazin, amelynek olvasói általában magasan képzettek, az értelmiség soraiból kerülnek ki, kérdőívben tájékozódott a gyógyszerszedési szokásokról. Minden ötödik, magát egészségesnek tartó ember válaszolt úgy, hogy rendszeresen használ pirulákat azért, hogy növelje a koncentrálóképességét. A válaszolók 70 százaléka nyilatkozta, hogy „igény szerint” nyúl a gyógyszeresdobozhoz. „Húsz évvel ezelőtt talán az emberek tíz százaléka mondta volna ezt” – állítja Götz Mundle, egy feketeerdei klinika főorvosa, ahol a függőségben és lelki kiégésben (burn out) szenvedő páciensek ellátására specializálódtak.

Korábban beszámoltunk róla, hogy egyre több embert kezelnek depresszióval Németországban. Érdekes egybeesés, hogy ezzel a jelenséggel párhuzamosan egyre nő azon intézmények száma is, amelyekben a gyógyszerfüggőket próbálják megszabadítani önpusztító szenvedélyüktól: Hessen tartományban például már 29 terápiás centrum van, amelyek nem a pályaudvarokon lődörgő kemény drogosokat, hanem a munka világából érkező függőket várják.

(Ne) döntsd le a határokat!

Hogy mi vezetett a serkentőszerek mára egyre inkább általánossabbá váló használatához? „Nőtt az emberek elvárása saját magukkal szemben”- mondja a szakember. A receptre felírt gyógyszereket nem azok használják, akik bulizni szeretnének, kilépni a világból, elmenekülni a megoldhatatlan gondok elől. Ezek a (reménybeli) nyakkendős urak és kiskosztümös hölgyek eredményeket akarnak elérni, teljesíteni, megfelelni. „Mindenki át szeretné lépni a határait”, és sokan vannak, akik nem képesek elfogadni, hogy igenis vannak korlátok, amelyeket jobb tiszteletben tartani.