Kitekintő.hu Ha nyitott vagy a világra.
Július 18-án a késő esti órákban igen jelentős rendőri felügyelet mellett tért haza Ivo Sanader, Horvátország egykori kormányfője, akit többek között azzal gyanúsítanak a délszláv ország hatóságai, hogy tízmillió eurónyi kenőpénz fejében segítette hozzá a MOL-t jelenlegi pozíciójához a horvát piacon.
Jadranka Kosor miniszterelnök asszony elődjének hazatérése minden bizonnyal felbolygatja majd a horvát közéletet, mely már így is az év végére tervezett országgyűlési választások lázában ég. Ezért is különleges jelentőséggel bír a korrupciós botrányok tömkelegébe keveredő Sanader horvátországi felbukkanása, hiszen a horvát kabinet egykori vezetője korábban mindent megtett annak érdekében, hogy elkerülje hazája igazságszolgáltatását.
Ivo Sanadert tavaly decemberben nemzetközi elfogatóparancs alapján vették őrizetbe az osztrák hatóságok, majd idén tavasszal döntés született a politikus kiadatásáról is, melyet azonban az egykori kormányfő jogi képviselői megfellebbeztek arra hivatkozva, hogy ügyfelük nem kapna tisztességes eljárást a zágrábi igazságügyi szervektől.
Május közepén a horvát sajtónak nyilatkozó nemzetközi jogi szakértők többsége azt sem zárta ki, hogy akár egy évig is elhúzódhat az ügy, s Sanader addig biztosan elkerülhette volna azt, hogy valamely horvát bíróságon találja magát a vádlottak padján. Éppen ezért óriási meglepetést okozott, mikor alig egy hónappal később az egykori kormányfő ügyvédei bejelentették, hogy Sanader mégis kész hazatérni, s mielőbb tisztázni kívánja magát az ellene felhozott vádakkal szemben.
A legfrissebb szál
Ivo Sanadert és ténykedését összesen hat szálon vizsgálják a horvát hatóságok, ezek közül pedig a Magyarországon is leginkább ismert MOL-INA ügylet nevezhető a legfrissebbnek. A legújabb vádpont érdekességét a magyar vonal mellett csak tovább növeli, hogy annak kirobbanása alig fél nappal követte Sanader hazatérési szándékának kijelentését.
Az eset által keltett hullámok azonban nem álltak meg a déli határon, s valóságos szökőárként érkeztek meg Budapestre is, melyben nem kis szerepet játszottak azok a magyar újságírók, akik a horvát sajtó meg nem erősített információit itthon már kész tényként közölték. Ennek rövidtávú következménye pedig nem lehetett más, mint a MOL papírjainak jelentős értékvesztése.
A botrány kirobbanását követően csak idő kérdése volt, hogy egyes horvát politikai erők a MOL és az INA között fennálló kapcsolatok felülvizsgálását követeljék, s nem mellesleg ezzel a lépéssel próbálják meg kivívni a nemzeti érzelmű szavazók jövőbeni támogatását. Ha azonban a MOL valóban elveszítené az INA-ban lévő vezető pozícióját az már nem kis mértékben sértené Magyarország gazdasági érdekeit, éppen ezért Orbán Viktor is kizárta annak lehetőségét, hogy a két társaság között fennálló szerződéseket a közeljövőben módosítsák.
Politikai vagy gazdasági okok állnak a háttérben?
Az utóbbi napok történései előbbit látszanak alátámasztani, hiszen a magyar Legfőbb Ügyészség megtagadta a horvát társszervek jogsegélyre vonatkozó kérelmét, melyet nem tehetett volna meg nyomós ok nélkül. Nemzetközi jogi szakértők véleménye szerint ilyen indok lehet, ha politikai érdekek merülhetnek fel a háttérben.
A politikai érdekekhez fűződő vonalat az is erősítheti, hogy a horvát sajtó értesülései szerint az Ivo Sanader elleni per előreláthatólag októberben kezdődik, vagyis éppen az országgyűlési választásokat megelőző kampány legviharosabb időszakában.
Ugyanakkor a MOL elleni támadásokat is figyelembe véve a politikai és gazdasági okok összességéről is beszélhetünk. Sőt az ügy hatása a magyar olajtársaság részvényeinek árfolyamára, illetve annak sorozatos zuhanására, még egy a háttérben megbújó nemzetközi szereplő manipulációs törekvéseit sem engedik végleg kizárni.
Az ügy nemzetközi szálai negatív hatással lehetnek Budapest és Zágráb mindezidáig kitűnő kapcsolatára is, s bár az elemzők többsége bízik ennek elkerülésében, Magyarországon mégis sokakban visszatetszést keltett, hogy a botrány közvetlen hazánk uniós elnökségét követően pattant ki. Egy olyan féléves periódus után, melynek célkitűzései között az első sorban szerepelt Horvátország integrációs törekvéseinek mielőbbi előmozdítása.
Mátraházi Tibor
Mátraházi Tibor
