Magyarság a húszéves Szlovéniában

Húsz évvel ezelőtt született meg az önálló Szlovénia. 1991 nyarán a magyarok egyöntetűen a független Szlovénia mellett álltak ki. A rendszerváltás óta pedig helyzetük elvileg tovább javult. Az önálló Szlovéniában nyert igazán teret a muravidéki magyarság nemzeti alapon történő önszerveződése és politikai érdekérvényesítése is, bár azelőtt is élveztek alkotmányos különjogokat. Az ország alkotmánya őshonos közösségnek tekinti őket, ezzel együtt egy képviselő helyet biztosít számukra a parlamentben.

Göncz László, magyar nemzetiségű parlamenti képviselő szerint, általános válaszként megállapítható, hogy amint a szlovén önállósulási folyamat egésze, úgy annak keretében az őshonos muravidéki magyar közösség utóbbi két évtizede is alapvetően eredményesnek értékelhető. Magyarázza ezt a nemzeti önkormányzati közösségek rendszerének a tökéletesítésével, a kultúra és tájékoztatás terén kiépült szakintézmény-hálózattal, ami a szlovéniai magyarok megmaradását és fejlődését szolgálja. Többen hangsúlyozzák a magyar nemzetiségű értelmiség számának a növekedését, ám ezzel párhuzamosan szomorúan figyelhető meg a közösség lélekszámának jelentős csökkenése.

Mint minden függetlenségét kivívó országnak, Szlovéniának is nagyon fontos volt a nemzetiségi jogok rendezése. Pozsonec Mária, korábbi nemzetiségi parlamenti képviselő, aki jelen volt a rendszerváltás parlamentjében, pozitívan jellemzi az elmúlt húsz évet, hiszen a parlamenti képviselők által, a nemzetiség hallathatja szavát az országban. Problémáik, gondjaik megemlítést nyernek a legmagasabb fórumokon. Egykori képviselőként a parlament által tárgyalt és elfogadott törvényekről beszélt, amelyek mindig kitértek a nemzetiségi életre is, és igyekeztek a nemzetiség javára íródni, mintsem ellenére.

Míg Gönzc László úgy fogalmaz, hogy a formálisan kinyilvánított jogok tényleges megvalósítása terén nem történt minőségi áttörés, addig Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke, csökkenni látja a kisebbségi jogokat, Szlovénia önállósulása óta. „Számos rólunk szóló törvény nem úgy szolgálja a nemzetiség érdekeit, ahogy azt sokan szeretik hangoztatni. Betartásukról pedig már végérvényesen nem esik szó: se elméletben, s még kevésbé a gyakorlatban. Ez inkább a két nemzeti őshonos közösség erőtlenségét, mintsem a mindenkori kormány erőteljes akaratát tükrözi.”

Ennek ellenére a határon túl élő magyar közösségekkel összevetve a muravidéki magyarság építette ki a legteljesebb mértékben a maga kulturális autonómiáját, köszönve a nemzetiségi jogok alkotmányban- illetve törvényekben való megjelenítésének. Törvényileg rendezett a nemzetiségi nyelv helyzete is, bár a gyakorlatban van még javítani való. Ezzel kapcsolatban Blaskó József, MMÖNK Tanácsának korábbi elnöke, úgy látja, hogy sokszor ahelyett, hogy élnének a magyarok az anyanyelv használatáról szóló, alkotmányban biztosított jogukkal, inkább alkalmazkodnak. Emiatt a mindennapi életben már nem lehet úgy érvényesülni a magyar nyelvvel, a magyar szülők nem büszkeséggel eltöltve íratják be gyermeküket magyar nyelv anyanyelvi szinten tanulására.

Azonban az Európai Közösségbe való belépés segítette a szlovéniai magyarokat, nemcsak a határokat, de az életet is nyitottabbá tette az országban. Új távlatokat, lehetőségeket nyitott. Így anyaországgal a rokoni, kulturális kapcsolatok után lassan-lassan szövődnek a gazdasági kapcsolatok is. Ezzel a lehetőséggel kell tudni élni a szlovéniai magyaroknak. Nemzetiségieknek legfontosabb a határ légiessége az anyanemzet felé. Magasan képzett fiatalokra van szükség, akik európai szinten is tudnak szerepelni, akik büszkén vállalják magyarságukat, aktívak a nemzetiség területén. Ez az a mag, amitől függ e csipetnyi magyarság megmaradása. Nemzetiségi politikusoknak erre kell építeni, hogy tíz év múlva derűlátóbbak lehessenek. A kettős állampolgárság intézménye és a nyitott határok ebben csak a segítségükre lehetnek.

Kitekintő / Népújság

Felkapott hírek

Friss hírek