Tiltott zóna Fukusima körül

Japán belépési tilalmat vezetett be a Fukusima-1 erőmű körzetébe. A létesítményt üzemeltető vállalat szerint az erőmű stabilizálásához kilenc hónapra lesz szükség. A helyszínen dolgozó szakmeberek munkáját magas sugárzási értékek és a reaktorépületekben összegyűlt, erősen szennyezett víz hátráltatja.

Japán belépési tilalmat vezetett be a március 11-i földrengés és cunami következtében megsérült Fukusima-1 erőmű 20 km-es körzetébe. A térségben lakók számára a hatóságok engedélyezni fogják, hogy maximum két órára hazalátogassanak értéktárgyaik kimenekítésére, ugyanakkor a rendelkezés életbe lépését követően az illegálisan belépőket százezer jenes (kb. 220 ezer forint) pénzbírságra és harminc napos elzárásra büntethetik. Rendőrségi jelentések szerint legalább hatvan család még mindig nem hagyta el a korábban evakuációs zónává nyilvánított területet.

Válságrendezési terv

Az erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalat a napokban publikálta részletes válságrendezési tervét, mely szerint a fukusimai helyzet stabilizálása kilenc hónapot fog igénybe venni. A TEPCO elnöke elmondta, hogy az erőmű 1–3-as reaktorai még idén biztonságba helyezhetők, továbbá bocsánatot kért a baleset okozta bonyodalmakért. A cég a héten megkezdte a fukusimai események károsultjainak előzetes kompenzálását, a következő hetekben körülbelül 50 milliárd jent (109 milliárd forint) fognak kifizetni a kitelepített családoknak és a bezárásra kényszerült vállalkozásoknak. A pénzügyi gondokkal küszködő energia-szolgáltató korábban 2 ezer milliárd jenes hitelfelvételre kényszerült, továbbá 20%-kal csökkentené dolgozói fizetését a katasztrófa okozta többletköltségek fedezésére.

A TEPCO munkásai a héten folytatták a radioaktív víz kiszivattyúzását a reaktorépületekből, hogy megkezdhessék a megsérült hűtőrendszerek helyreállítását. Becslések szerint összesen 70 ezer tonna vizet kell majd eltávolítani a három blokkból, a művelet első szakasza során 2–3 centiméterrel sikerült csökkenteni a víz szintjét. A reaktorok feletti irányítás visszanyerését ugyanakkor jelentősen késleltetheti, hogy az épületekben továbbra is nagyon magas a sugárzás szintje. A héten a vállalat távirányítású robotokkal mérte fel a blokkokon belüli radioaktivitást. A robotok által az 1-es és a 3-as blokk bejáratánál mért 49, illetve 57 millisievert/órás sugárzási szint mellett egy munkás maximum egy órát tölthetne a helyszínen, így továbbra sem tudnak hozzálátni a biztonsági rendszerek javításához.

Csernobili párhuzamok

Takahasi Csiaki japán külügyi államtitkár a Kijevben a csernobili katasztrófa 25. évfordulója alkalmából megrendezett atomenergia-biztonsági konferencián biztosította róla a nemzetközi közösséget, hogy Tokió mindent megtesz a helyzet stabilizálására. Takahasi tájékoztatása szerint annak ellenére, hogy a japán hatóságok korábban a csernobili balesetével azonos szintre, a hétfokú nemzetközi skála legfelsőbbikére minősítették a fukusimai helyzet súlyosságát, a két esemény jelentősen különbözik egymástól. Az államtitkár elmondta, hogy a japán szituáció folyamatosan javulóban van, és egyelőre úgy tűnik, hogy nem kell komoly egészségügyi hatásokkal számolni. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség igazgatója, Amano Jukija emlékeztetett rá, hogy a sugárzás szintje folyamatosan csökkenőben van, az erőműtől távolabb eső nagyvárosokban pedig március 11-e óta nem mértek az egészségügyi határértéket meghaladó mértékű szennyeződést. Takahasi tájékoztatása szerint Japán eddig 130 országtól és 30 nemzetközi szervezettől kapott segítséget a természeti katasztrófa és az atombaleset felszámolására. A konferencia során Viktor Janukovics ukrán elnök kijelentette, hogy országa kész felajánlani – a csernobili események következtében igen gazdag – szakmai, tapasztalati és technológiai tőkéjét a fukusimai válság rendezésére.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter villámlátogatást tett Tokióban, ahol biztosította róla Akihito császárt és Kan Naoto miniszterelnököt, hogy az Egyesült Államok gyors és jelentős segítséget fog nyújtani az újjáépítésben. Az amerikai hadsereg a földrengést követő „barát(ok) hadművelet” (operation tomodacsi) keretein belül jelentős humanitárius segítséget nyújtott Japánnak, mely nagyban javította a katonai szövetségben álló országoknak a tavalyi évben az okinavai kérdést övező viták következtében megromlott viszonyát.

Gazdasági gondok

A tokiói Pénzügyminisztérium jelentése szerint a természeti katasztrófa okozta gazdasági károk és ellátási zavarok miatt az ország exportteljesítménye március folyamán 2,2%-kal esett vissza, a kivitel volumene 16 hónapnyi növekedés után most először csökkent. Elemzések szerint a döntően exportfüggő Japán kivitele a következő hónapokban tovább csökkenhet, veszélybe sodorva az elmúlt években a világválság során megrendült gazdaság talpraállását. Az ellátási láncokban keletkezett fennakadások számos autóipari és elektronikai céget érintenek, köztük tengeren túli vállalatokat is. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) legfrissebb előrejelzése szerint Japán 2011-es GDP-növekedése a katasztrófa hatásai miatt 0,8%-os lehet, szemben a szervezet által korábban várt 1,7%-os bővüléssel. Ugyanakkor a 2012-re vonatkozó prognózisát felfelé korrigálta az OECD, a jelenlegi várakozások szerint az újjáépítés gazdaságélénkítő hatásai következtében jövőre a korábban jósolt 1,3% helyett 2,3%-kal nőhet a szigetország GDP-je. A március 11-i katasztrófában a hivatalos adatok szerint közel 14 ezer ember vesztette életét, míg további 14 ezer főt eltűntként tartanak nyilván.