Félmilliárd euró Csernobilra

Ukrajna 550 millió eurós támogatást kapott a csernobili atomerőmű hosszútávon való biztonságossá tételére, ugyanakkor nagyjából 200 millió továbbra is hiányzik a 4-es reaktor oszladozó szarkofágának lecserélésére létrehozott alap költségvetéséből. Az ENSZ erősítené az atomipari együttműködést és a biztonsági szabályozások összehangolását, míg az Európai Unió közösségi szintű előírásokat készül bevezetni a szektorban.

Ukrajna 550 millió eurós támogatást kapott a csernobili atomerőmű hosszútávon való biztonságossá tételére a Kijevben az 1986-os katasztrófa 25. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián. Az ukrán kormány a találkozót megelőzően a több mint 1,5 milliárd eurós projekt költségvetéséből hiányzó teljes, 740 millió eurós összeget szerette volna összegyűjteni. Viktor Janukovics ukrán elnök köszönetet mondott a nemzetközi közösségnek a segítségért, továbbá kijelentette, hogy a fenti számot „előzetesnek” tekinti, és reményei szerint a közeljövőben a maradék nagyjából 200 millió euróra is sikerül majd finanszírozókat találni.

A konferencián 120 millió eurós támogatást nyújtó Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által adminisztrált nemzetközi gyűjtésből a csernobili erőmű új szarkofágjának, illetve egy, a katasztrófa során keletkezett nukleáris hulladékokat tároló létesítménynek a megépítését fogják finanszírozni. Az ügy azért válik egyre sürgetőbbé, mert a felrobbant 4-es reaktor köré emelt szarkofág élettartamának vége felé közelít. Az anno a helyzet súlyossága és az idő rövidsége miatt sietve összerakott betontömb nem bírja az időjárás viszontagságait, így folyamatos karbantartásra szorul. A reaktor biztonságossá tétele érdekében egy hatalmas, 105 méter magas és 150 méter hosszú, 29 ezer tonnás boltíves védőburokkal fogják befedni a blokkot. Az eredeti tervek szerint az új szarkofágnak 2005-re kellett volna elkészülnie, de a különböző finanszírozási és technikai problémák következtében a beruházás csak tavaly ősszel indult meg, az építmény felállítása 2015-ig is elhúzódhat. Az új védőburok, illetve az azzal párhuzamosan megépítendő hulladéktároló a tervezők szerint legalább százéves élettartammal fog rendelkezni.

A második legbőkezűbb adakozó az Európai Unió volt, Brüsszel 110 millió eurót ajánlott fel. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso kiemelte, hogy az Unió jelentős részt vállal a csernobili erőmű biztonságosságának garantálásában, az anyagi támogatás mellett Brüsszel a nemzetközi közösség mobilizálásában is kulcsszerepet játszott. Barroso abbéli reményének adott hangot, hogy a finanszírozás döntő részének összeállásával végleg megoldódik a Csernobil-kérdés, továbbá arról is beszámolt, hogy a jövőben az atomiparra vonatkozó biztonsági előírásokról közösségi szintű szabályozást fognak elfogadni. Magyarország kétmillió euróval járult hozzá a projekt költségeihez. Schmitt Pál államfő a kijevi konferencián elmondta, Budapest támogatja „szomszédját és jó barátját” a csernobili katasztrófa végleges felszámolásában, valamint hozzátette, hogy a nukleáris biztonság a magyar EU-elnökség számára is kiemelt fontosságú témának számít, így még júniusig szeretnének tető alá hozni egy, az elhasznált fűtőanyagok biztonságos elszállítására és tárolására vonatkozó közösségi rendelkezést. A konferencián összesen 28 ország tett felajánlást.

Ban Kimun ENSZ-főtitkár a konferencián kijelentette, hogy a csernobili katasztrófa, illetve a több mint egy hónapja tartó fukusimai válsághelyzet fényében a nukleáris biztonság kérdésének világszintű újragondolása vált szükségessé. Ban a csernobili erőműben tett szerdai látogatását követően kiemelte, hogy mivel az atomipari balesetek határokon átívelő következményekkel járnak, a szektor biztonságának garantálására szorosabb nemzetközi együttműködésre és szabályozásra van szükség. Amano Jukija, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) igazgatója ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy habár a japán események következtében jelentősen visszaesett az atomszektor társadalmi támogatottsága, az áramigények világszintű növekedése, valamint a klímaváltozás elleni küzdelem következtében a nukleáris energiatermelés továbbra is kiemelten fontos terület kell, hogy maradjon. Az „első a biztonság” szlogenjét hangoztató Amano emlékeztetett rá, hogy a csernobili katasztrófát követően jelentős fejlesztéseket eszközöltek az atomiparban, így reményei szerint a fukusimai események is hasonló önvizsgálathoz vezethetnek, mely folyamatban az IAEA kiemelt szerepet kíván vállalni.