A gazdaságot is romba döntheti a japán földrengés

A japán kormány becslései szerint a március 11-i földrengés és szökőár utáni újjáépítés költségei elérhetik a 25 ezer milliárd jent, így ez lehet minden idők legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája. Az idei évben komoly gazdasági visszaesés jöhet, a japán cégek termeléskiesése a tengeren túlon is gondokat okozhat, az iPad-től a Boeing gépekig számos termék fontos alkatrészeiből ütheti fel a fejét készlethiány. Mindeközben az elmúlt hetekben a korábbiaknál konstruktívabbnak mutatkozó parlamenti pártok ismét nekiestek a kormánynak, újra a miniszterelnök távozását követelik.

A japán gazdasági miniszter keddi bejelentése szerint az országot március 11-én megrázó földrengés és szökőár a korábbi félelmeket és előzetes becsléseket is meghaladó mértékű gazdasági visszaeséssel járhat. Joszano Kaoru egy kormányülést követően úgy nyilatkozott, hogy egyes területeket nagyon komoly következményekkel járhat a természeti katasztrófa, miután az a fogyasztás és az ipari termelés visszaeséséhez vezetett. A tokiói központi bank (Bank of Japan) elnöke korábban „nagyon súlyosnak” nevezte az ország helyzetét.

A kormány március végi jelentése szerint az újjáépítés költségei elérhetik a 25 ezer milliárd jent (kb. 309 milliárd dollár, 59 ezer milliárd forint), mely nagyjából a szigetország GDP-jének 5–6%-ával egyenértékű. Ezen becslés szerint ez lehet minden idők legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája, az újjáépítés költségei a korábbi „csúcstartó”, 1995-ös kobei földrengés két és félszeresére, a 2005-ös Katrina hurrikán négyszeresére rúghatnak. Összehasonlításképpen a több mint kétszázezer áldozatot követelő 2004-es indiai-óceáni cunami 10–14 milliárd dolláros anyagi kárt okozott.

Csökkenő növekedés

Az újjáépítés költségei mellett komoly gondot okoz a katasztrófa okozta termeléskiesés is, a japán cégek csökkenő kibocsájtása jelentősen visszavetheti a szigetország gazdasági kilátásait. A hét folyamán mind a Nemzetközi Valutaalap (IMF), mind pedig a japán kormány korrigálta az ország ezévi gazdasági teljesítményére vonatkozó korábbi előrejelzéseit. Az IMF szerint az év elején várt 1,6% helyett 1,4%-kal bővülhet idén a japán gazdaság, ugyanakkor a szervezet igazgató-helyettese, Sinohara Naojuki arra figyelmeztetett, hogy az ország kilátásai egyelőre „nagyon bizonytalanok”, a kockázati tényezők pedig tovább ronthatnak a helyzeten. Sinohara, aki korábban a szigetország pénzügyminiszter-helyettese volt, kiemelte, hogy amennyiben a fukusimai események okozta energiahiány, illetve az ellátási láncokban keletkezett zavarok két–három hónapon belül nem oldódnak meg, a növekedés jelentősebb visszaesésére kell számítani.

A japán kormány eheti helyzetértékelése szerint a természeti katasztrófa hatásai komolyan visszavethetik egyes kulcsszektorok teljesítményét, elsősorban az ipari termelés és az export volumenét. Tovább komplikálja a helyzetet, hogy a fukusimai baleset jelentős károkat okoz a mezőgazdaság és a halászat területén is. Pénzpiaci elemzők szerint az IMF prognózisában foglaltaknál jóval jelentősebb visszaesésre kell számítani. A Bloomberg 18 közgazdász megkérdezésével végzett elemzése szerint a szigetország GDP-je 3%-kal fog csökkeni a jelenlegi negyedév során, a növekedés pedig várhatóan csak 2011 második felében indul majd be. A JP Morgan tokiói vezető közgazdásza a BBC-nek adott nyilatkozatában 0,8%-os növekedést vár, míg a Societe Generale Reuters által idézett szakértője 1%-os bővüléssel számol az idei évre.

A japán gazdaság helyzete már a földrengést megelőzően sem volt rózsás. Az 1980as–1990-es évek fordulójának buborék-robbanásait követő két „elveszett évtized” folyamán a szigetország GDP-je igencsak gyenge ütemben növekedett, sőt a gazdasági világválság következtében jelentős csökkenésen ment keresztül: a japán össztermék 2008-ban 1,2%-kal, 2009-ben pedig 5,2%-kal zsugorodott. Habár 2010-ben az export növekedésének köszönhetően Japán valamelyest erőre kapott, a tavalyi, 3,9%-os GDP-bővülés ellenére a gazdasági talpraállás elemzők szerint már a természeti katasztrófát megelőző időszakban is igen „törékeny” volt. Mindeközben – a sikertelen gazdaságélénkítő-csomagok, illetve az emelkedő szociális kiadások következtében – a japán államadósság exponenciálisan növekedett, manapság a GDP kétszeresére tehető. Habár egy, a PIGS-államokéhoz hasonló válság nem fenyegeti a szigetországot, köszönhetően egyrészt az állampapírok alacsony kamatainak, másrészt annak, hogy ezek kb. 95%-a belföldi befektetők kezében van, a jelenlegi fiskális pálya, ahogy arra korábban Joszano is rámutatott, irreális és tarthatatlan.

Költségvetési krízis

A legfőbb kérdés, hogy a japán kormány miből és hogyan lesz majd képes fedezni a hatalmas pusztítás okozta károk helyreállításának költségeit, különösképp az ország ezévi költségvetésének elfogadását övező belpolitikai csatározások, illetve hatalmas adósságállomány fényében. Habár a már a természeti katasztrófát megelőzően is rekordméretű, 92,4 ezer milliárd jenes  2011-es költségvetést a parlament alsóháza március elsején elfogadta, így az 29-én életbe is lépett, a kormány a központi költekezés jelentős, több mint 44 ezer milliárd jenes részét kötvénykibocsájtással kívánja fedezni, melyhez azonban az ellenzéki többségű felsőház hozzájárulása szükséges. A felsőház ugyanakkor korábban leszavazta büdzsét, a kormány és az ellenzéki pártok pedig mindeddig nem jutottak megállapodásra a kötvénykibocsájtással kapcsolatos rendelkezéseket illetően, így ha a helyzet nem változik, az államkassza pár hónapon belül kiürülhet.

Ennek ellenére a kabinet még e hónap folyamán pótköltségvetést fog benyújtani az újjáépítési munkák fedezésére. A Reuters értesülései szerint a négyezer milliárd jenes büdzsé-kiegészítést a kormány az állami kiadások visszavágásával fogja finanszírozni, a tervezet szerint kétezer-ötszáz milliárd jent vonnak el a nyugdíjalapoktól, jelentősen emelik az autópályadíjakat, illetve 20%-kal csökkentik a nemzetközi segélyprogramokra szánt pénzügyi keretet. A kiadási oldalon egy–másfél ezer milliárd jenbe fognak kerülni az infrastruktúra helyreállítására irányuló közmunkák, a középületek (pl. iskolák, óvodák) újjáépítésére négyszázmilliárd jent szánnak. A kitelepítettek elszállásolására ötszáz milliárd jent költenek, a hátramaradt hulladék elszállítása háromszáz milliárd jenbe fog kerülni, míg további másfél ezer milliárd jen az egyéb kiadások, többek között munkahelyteremtés finanszírozására lesz felhasználva. A kormány a június végéig tartó parlamenti ülésszak folyamán további költségvetés-kiegészítéseket tervez benyújtani, azonban ezek konkrétumairól még nem sokat tudni. Sajtóértesülések szerint a helyreállításra szánt idei költségvetési keret elérheti a tízezer milliárd jent.

A természeti katasztrófa és a költségvetési viták következtében a kormány több fontos intézkedése is veszélybe került. A szökőár valószínűleg a kabinet ezévi programjának mindhárom sarkalatos pontját elsodorja, így elmaradhat a családi pótlék összegének növelése, valamint az adóreform is, melynek keretein belül a kormány a jelenleg 5%-os áfa fokozatos emelését, illetve a 40%-os társasági adó 35%-ra való mérséklését tervezte. A kormány által felállított újjáépítési bizottság tájékoztatása szerint válságadók bevezetését fontolgatják, ezzel párhuzamosan pedig csökkentenék a pusztítás által érintett régiókra vonatkozó közterheket.

Az események könnyen alááshatják – az egyébként igencsak protekcionista – japán piac megnyitásának lehetőségét is, miután Kan Naoto miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány egyelőre elhalasztja a Csendes-óceáni Partnerséghez (Trans-Pacific Partnership – TPP) való csatlakozást illető döntését. A kiterjedt szabadkereskedelmi övezet létrehozására irányuló TPP-ben való részvétel kérdése már korábban is komoly vitákat váltott ki Japánban, elsősorban a mezőgazdasági termelők körében, ugyanakkor a belpiacok megnyitása és a verseny élénkítése a legtöbb elemző szerint a szigetország gazdasági hasznára válna.

Belpolitikai megosztottság

Habár az első pótköltségvetés végrehajtásához –, miután az nem tartalmaz kölcsönfelvételt, – elég az alsóház támogatása, az kétséges, hogy a további büdzsé-toldások kivitelezhetők-e az ellenzék beleegyezése nélkül. A helyzet megoldására Kan Naoto miniszterelnök nagykoalíciós ajánlatot tett politikai ellenfeleinek, ugyanakkor azt a legnagyobb ellenzéki erő, a 2009-es vereségét megelőzően 54 éven át kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP), valamint a harmadik legnépesebb frakcióval rendelkező Új Komeito is elutasította. Kan helyzetét tovább nehezíti, hogy a kormányzó Japán Demokrata Párt (DPJ) igen gyengén szerepelt a hétvégén megrendezett helyhatósági választásokon: Tokió, Hokkaido és Mie prefektúrában, illetve Hirosima városában is az LDP által támogatott jelöltek nyertek.

Ugyan a katasztrófát követő hetekben elcsitultak a – folyamatos támadások alatt álló – kormányfő lemondását követelő hangok, a DPJ újabb választási verségét követően újraindult a Kan-kabinet elleni csörte. Az LDP vezére, Tanigaki Szadakazu egy csütörtöki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy eljött az ideje Kan lemondásának. Tanigaki korábban azt mondta, hogy amennyiben a helyzet nem változik, „a kormány megdöntése elkerülhetetlenné fog válni”. Az ellenzéki kórushoz a héten csatlakozott Kan fő párton belüli ellenlábasa, a DPJ korrupciós botrányai miatt jelenleg is rendőrségi eljárás alatt álló erős embere, Ozava Ichiro is. A befolyása miatt árnyéksógunnak is nevezett, korábban az LDP-ben is magas tisztségeket betöltött politikus alkalmatlannak és felelőtlennek nevezte a Kan-kabinetnek a katasztrófára adott reakcióit, míg a hétvégi választási vereségeket a lakosság „kormányellenes figyelmeztetéseként” értékelte.

Kan a közvélemény irányából sem számíthat sok jóra: az ország legnagyobb példányszámú napilapja, a Jomiuri által április 5-én végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság mindössze egynegyede érzi úgy, hogy a kormányfő bizonyította vezetői képességeit a katasztrófa során, míg a megkérdezettek 61%-a elégedetlen volt a kabinet válságkezelésével. Ugyanakkor a felmérés szerint az ellenzék sem túl népszerű a szigetországban: a DPJ és az LDP egyaránt 20%-os támogatottságot tudhat maga mögött, míg a megkérdezettek fele egyik pártra sem szavazna. Az ország belpolitikai viszonyait jól jellemzi, hogy Kan Koizumi Dzsun’icsiro 2006. szeptemberi visszavonulása óta Japán ötödik miniszterelnöke, tavaly júniusban, az okinavai báziskérdés miatt lemondani kényszerült Hatojama Jukiótól vette át a posztot.

Jegybanki beavatkozás

A Bank of Japan (BoJ) –, melynek függetlenségét a közelmúltban mind politikai, mind pedig gazdasági körök irányából jelentős támadások érték, – a természeti csapás negatív hatásait ellensúlyozandó az elmúlt bő egy hónap során hatalmas pénzösszegeket pumpált a gazdaságba. A jegybank március 14-én tizenötezer milliárd jent öntött a pénzpiacokra, valamint ötezerről tízezer milliárd jenesre növelte eszközvásárlási programját. Ezt követően a jen árfolyamának elszaladása miatt kellett beavatkozni, a fizetőeszköz meredek erősödésének hátterében a Financial Times szerint olyan spekulánsok álltak, akik arra számítottak, hogy a japán biztosítók és más nagyvállalatok tőke-hazatelepítésre kényszerülnek majd a kárigények és újjáépítési költségek fedezésére. Az árfolyam helyrerázására a G7-ek központi bankjai egy összehangolt felvásárlási akció keretein belül tízmilliárd dolláros nagyságrendben adtak el jent.

A helyreállítást támogatandó a BoJ a múlt héten egy ezermilliárd jenes, egyéves hitelprogramot indított el, melynek keretein belül az intézet 0,1%-os kamattal nyújt kölcsönöket a lerombolt régiók bankjainak. Az intézkedés értelmében közel kétszáz pénzintézet juthat tőkéhez kedvezményes feltételek mellett, mely a BoJ reményei szerint nagyban hozzájárulhat az érintett területek gyors újjáépítéséhez – habár egyes elemzők attól tartanak, hogy a „könnyű pénzek” következtében jelentősen fellazulhat a hitelezés, így növekedhet a rossz kölcsönök száma.

A központi bank ugyanakkor mindezidáig elzárkózott a DPJ egyes tagjainak azon javaslatától, hogy államkötvényeket vásároljon, azaz gyakorlatilag pénznyomtatással fedezze a központi költekezést. A BoJ ilyen jellegű beavatkozása törvényileg tiltva van Japánban –, habár a jegybank másodkézből vásárol államkötvényeket –, azonban a kormánypárt képviselőinek egy csoportja úgy véli, hogy mivel ugyanezen technika az 1930-as években már egyszer bevált, a jelen helyzetben is működhet. Sirakava Maszaaki, a bank elnöke ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy az államadósság pénznyomtatással való finanszírozása egyrészt jelentős inflációhoz vezetne, másrészt nagyban csökkentené a Japán iránti üzleti bizalmat. A beterjesztést Joszano Kaoru gazdasági- és Noda Josihiko pénzügyminiszter is elvetette.

Termelési gondok

Tovább tetézi Japán gondjait, hogy a rossz költségvetési helyzet mellett, illetve a jegybanki intervenciók ellenére a szigetország vállalatainak jelentős termeléskieséssel kell szembenézniük a katasztrófa következtében. Március 11-e óta számos autógyárban szünetelt a termelés, miután a földrengés és szökőár által érintett Tohoku régióban több fontos alkatrészgyártó üzem is megsérült, míg máshol a fukusimai válsághelyzet okozta áramellátási zavarok miatt állt a munka. A Toyota a héten tájékoztatta márkakereskedőit, hogy a következő hónapokban készlethiányok várhatóak a termelési gondok miatt. A cég április 18-a és 27-e között tervezi újraindítani leállított szigetországi gyárait, azonban egyelőre így is csak a normális kapacitásuk felével működnek majd az üzemek. A Toyota több száz beszállítóját érte kár a földrengés következtében, mely már csak azért is különösen nehezen érinti a céget, mert két slágertermékét, a Priust és a Yarist is belföldön gyártják – sajtóhírek szerint egyes amerikai márkakereskedésekből már el is fogytak a Priusok. Március folyamán a Honda, a Mazda és a Suzuki is leállásokra kényszerült, a vállalatok várhatóan április folyamán újraindítják a termelést, ugyanakkor – a Toyotához hasonlóan – egyelőre csak csökkentett kapacitással. Jó hír viszont, hogy a múlt hét folyamán újra megnyitották a kereskedelmi forgalom előtt Szendai városának kikötőjét, mely március 11-e óta csak segélyszállítmányokat fogadott.

Komoly ellátási zavarok keletkeztek egyes high-tech termékek előállítását illetően is. A Hitachi és a Kureha cégek Ibaraki és Fukusima prefektúrában található, a lítium-ion akkumulátorok egyes elengedhetetlen alkatrészeit előállító gyárai jelentős károkat szenvedtek. A Mitsubishi-cégcsoport egyik tagjának a chipgyártáshoz anyagokat szolgáltató üzemét kellett bezárnia, míg a Hitachi egy másik, LCD-kijelzők alkatrészeit előállító egysége is hosszabb szünetre kényszerült, aasonló gondok akadtak továbbá a Canonnál is. Egy, a fukusimai erőműtől mindössze 40 km-re található gyár adja a számítógép-memóriák előállításához elengedhetetlen ún. szilícium szeletek világtermelésének 20%-át. Az erőműben lévő válsághelyzet következtében valószínűtlen, hogy az üzem a közeljövőben újraindul. A high-tech alkatrészeket érintő termelés-visszaesés nemcsak a japán cégek számára okoz komoly gondokat, az alacsony mértékű raktárkészletek miatt számos tengerentúli vállalatnak is ellátási zavarokkal kell szembenéznie. A gyárleállások miatt az Apple iPad-től a Boeing 787-esig számos termék fontos alkatrészeit illetően hiány léphet fel.

A helyi kereskedelmi- és iparkamarák tájékoztatása szerint a tohokui katasztrófa az ország egyéb régióiban tevékenykedő kis- és középvállakozások számára is jelentős károkat okozott. A kamarák felmérései alapján az események közvetve vagy közvetlenül Nagojában a kkv-k 78,7%-át, Oszakában 75,6%-át, Kiotóban 72%-át, míg Szapporóban 58,8%-át érintettek, vagy a beszállítóikat ért károk, vagy pedig az energiaellátási zavarok következtében. A kkv-k megsegítésére a kormány egy 500 milliárd jenes hitelprogram beindítását tervezi, melynek keretein belül a katasztrófa által érintett vállalatok tízmillió jenes, hároméves futamidejű, kedvezményes kondíciójú kölcsönökhöz juthatnak. A Reuters 400 nagyvállalat megkérdezésével elkészült felmérése szerint az ország cégeinek legalább 60%-át érintette negatívan a természeti csapás. A vállalatokat ráadásul nemcsak ellátási gondok, hanem munkaerőhiány is gyötri, miután az elmúlt hónapban többezer vendégmunkás menekült haza, döntő többségük Kínába.

A katasztrófa a mezőgazdaságot is elsodorta. A Mijagi prefektúrában keletkezett, kétezer milliárd jenre tehető kár nagy része a halászati és mezőgazdasági szektort érintette, Ivate prefektúrában 35,5 milliárd jenre tehető a két ágazatban esett kár értéke. Összesen kb. 18 és fél ezer halászhajó ment tönkre a természeti csapás következtében, Tokió híres halpiacának, a Cujukinak forgalma 60%-kal esett vissza. Valószínűleg a közeljövőben a károk tovább nőhetnek, mivel a fukusimai erőműből kiszabadult, illetve a Tokyo Electric Power munkásai által a tengerbe öntött radioaktív anyagok hosszabb távon is ellehetetleníthetik a mezőgazdasági termelést a létesítmény környékén. A sugárzástól való félelem következtében korábban számos ország vezetett be importtilalmat a Japánból származó élelmiszerekre, habár a szigetországi kormánytisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a kivitelre szánt termékek veszélytelenek. A kabinet az első pótköltségvetésből 218 milliárd jent fog a halászati ágazat helyreállítására fordítani.

Veszteségek a biztosítási- és energiaszektorban

A katasztrófa-modellezéssel foglalkozó RMS cég eheti elemzése szerint a természeti csapás legalább 34 milliárd dolláros veszteségeket okoz majd a biztosítóvállalatoknak. Az RMS adatai alapján az ingatlanbiztosítók kifizetései 18–26 milliárd, míg az életbiztosítókéi 3–8 milliárd dollárra rúgnak. A szintén katasztrófa-modellező AIR Worldwide 20–30, míg az Eqecat 12–25 milliárd dollárra teszi a biztosítóvállalatokat terhelő költségeket. A Nikkei gazdasági lap információi alapján a viszontbiztosító cégek kb. 332 milliárd jenes veszteséggel számolhatnak, a három leginkább érintett vállalat a Munich Re, a Swiss Re és a Hannover Re.

Nagy veszteségekkel lehet számolni az energiaiparban is, mely leginkább a fukusimai erőművet üzemeltető Tokyo Electric Power (TEPCO) vállalatot érinti. A cég a napokban kétezer milliárd jenes hiteleket volt kénytelen felvenni a fukusimai kitelepítettek kompenzálására, mivel a japán törvények értelmében az atombalesetek esetén az üzemeltetőt terheli a teljes kártérítési felelősség. A TEPCO-nak emellett egyrészt az erőmű helyzetének stabilizálása, másrészt a kieső áramtermelési kapacitás kiváltása is komoly többletköltségeket okoz. Az Ázsia legnagyobb, egyáltal a világ negyedik legjelentősebb energiatermelőjének számító cég részvényei március 11-e óta 80%-ot zuhantak, a pénzügyi gondok olyan súlyosak, hogy minden bizonnyal állami beavatkozásra lesz szükség a csőd elkerülésére. A kormány korábbi tájékoztatása szerint Japán tulajdonrészt fog vásárolni a TEPCO-ban, ugyanakkor teljes államosításra nem fog sor kerülni. A Jomiuri értesülései szerint a TEPCO-nak 2–3,8 ezer milliárd jen veszteséget okozhat a fukusimai baleset, a kormányzat tervei szerint ezt a vállalat 15 éven keresztül törlesztené.

A fukusimai gondokkal párhuzamosan a Bloomberg értesülései szerint a természeti csapást követő három hétben 59%-kal, 53-ról 84-re nőtt a Japánba történő olajszállításra kibérelt tankerhajók száma. A Credit Agricole számításai alapján az országnak naponta 250 ezer hordó olajra, vagy 22 ezer tonna cseppfolyós földgázra van szüksége az atomerőművekben esett károk okozta kb. 8600 megawattos energiatermelés helyettesítésére. Ennek következtében májusra tíz japán áramszolgáltató vállalat is áremelést jelentett be.

A fejleményekre a tokiói tőzsde is hatalmas zuhanásba kezdett. Habár a földrengést követő napokban tapasztalt eladási láz már alábbhagyott, a Nikkei-index március 10-e óta 8,4%-kal csökkent. A TEPCO papírjainak esése mellett a Toyota és a Honda részvényárfolyamai is jelentősen süllyedtek, miután az SMBC Nikko Securuties elemzése szerint a két cég idei profitja mindössze a korábbi előrejelzések egyharmadát éri majd el.

Nyári kilábalás?

A borús kilátások ellenére sokan úgy vélik, hogy a japán gazdaság hamarosan kilábalhat a válságból. Sirakava Maszaaki jegybankelnök csütörtöki nyilatkozatában úgy vélte, hogy Japán GDP-je 2011 harmadik negyedévétől újra növekedésnek indul, míg az IMF elemzése szerint a szigetország jövőre 2,1%-os gazdasági bővülést produkálhat. A központi bank és az IMF abban is egyetért, hogy Tokió nem szorul majd külső segítségre az újjáépítés finanszírozásához, mivel a magas államadósság ellenére a BoJ és a japán pénzintézetek, valamint egyes állami cégek jelentős tartalékokkal rendelkeznek. Egyes elemzők külön kiemelték, hogy az állami kézben lévő japán postavállalatnak –, melynek privatizációs tervei az elmúlt években komoly belpolitikai csatározásokat hoztak, – komoly szerep juthat a helyreállításban, hiszen a világ egyik legnagyobb bankjával rendelkező céget az LDP korábban gyakran használta a hivatalos költségvetés melletti másodlagos, „árnyékbüdzsé” végrehajtására is.

Warren Buffett amerikai multimilliárdos befektetési guru a földrengést követő hetekben hatalmas vásárlási lehetőségnek nevezte a katasztrófát, és abbéli meggyőződésének adott hangot, hogy a japán gazdaság idővel helyre fog állni. Ugyanakkor sok befektető nem ért egyet vele, ennek jele az is, hogy nemcsak a kínai vendégmunkások, hanem nyugati pénzemberek is nagy számban hagyták el Japánt az elmúlt egy hónap során – sajtóhírek szerint döntő többségük Hongkongba helyezte át székhelyét, az ottani hatóságok nagy örömére.

Habár tény, hogy az újjáépítés jelentette keresletnövekedés az elkövetkezendő néhány évben lendületet adhat Japánnak, az is biztos, hogy a katasztrófa hatásai még hosszú ideig érzékenyen fogják érinteni az ország exportiparát. Amennyiben a következő hónapokban nem sikerül stabilizálni a fukusimai helyzetet, illetve megfelelő és rentábilis módon kiváltani a kiesett áramtermelési kapacitásokat, az tovább ronthatja az ipari cégek már így is jelentősen megtépázott idei eredményeit.

A tohokui földrengés ismét rávilágított a japán belpolitika áldatlan állapotaira is. Minden jel arra mutat, hogy a már jó ideje a mind ellenzéki, mind pedig párton belüli támadások kereszttüzében álló Kan Naoto miniszterelnök napjai meg vannak számlálva, ugyanakkor jelenleg nem világos, hogy távozása esetén ki követhetné. A jelenlegi közvélemény-kutatási adatok alapján a lakosság pártválasztási preferenciái legalább annyira megosztottak, mint a japán parlament, így kétséges, hogy az LDP többséget tudna szerezni egy előrehozott választáson, habár a DPJ olykor már-már pártszakadással fenyegető belső ellentéteinek fényében ez is elképzelhető.

A természeti csapás emellett úgy tűnik, hogy egyelőre konzerválja az országnak az elmúlt két évtizedben nem sok gyümölcsöt hozó gazdaságpolitikáját. A költséges újjáépítés valószínűleg már csírájában elfojtja a Japánban amúgy eddig sem túl heves, a kis állam-versengő piac–nagy állam-protekcionista piac kérdéskörben kialakult diskurzust, mind a lakosság, mind pedig a politikai vezetés köreiben. A jelenlegi helyzetben nem tűnik reálisnak a közgazdászok által hosszú ideje követelt fiskális szigor irányába való elmozdulás, a szigetország – tarthatatlan adósságpályája ellenére – hatalmas központi költekezésre fog kényszerülni. Ezzel párhuzamosan könnyen lehet, hogy Tokió – egyelőre – kimarad a formálódó csendes-óceáni szabadkereskedelmi övezetből, különösképp a terv fő ellenlábasának számító mezőgazdasági szektort ért károk fényében.

A március 11-i eseményeket sokan a második világháború pusztításaihoz hasonlították a szigetországban, arra is emlékeztetve, hogy akkor Japán nemcsak hogy talpraállt, hanem – néhány évtizeddel később – a korábbiaknál – gazdaságilag – jóval erősebben került ki a katasztrófából. Azt egyelőre csak remélni lehet, hogy ez így lesz – jelenleg ugyanis úgy tűnik, hogy a földrengés, amellett hogy jelentősen megrázta a nemzetet, gazdasági–politikai szempontból az eddigi negatív tendenciákat betonozhatja be.

Mészáros Tamás

Felkapott hírek

Friss hírek

A honlap további használatához kérjük fogadja el a sütik használatát. További információt adatvédelmi tájékoztatónkban és a sütik kezelésére vonatkozó tájékoztatónkban talál.

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás