Magyar alkotmányozás: gyenge tiltakozás a néppárti meghallgatáson

Csak gyenge tiltakozást lehetett hallani az Európai Néppárt európai parlamenti meghallgatásán, amit maga az alkotmányt előkészítő Szájer József vezetett le a szocialista EP-képviselők távollétében. A meghallgatás idején még nem volt ismert az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság negatív véleménye a magyar alkotmányozásról és az alkotmánytervezet néhány sarkalatos pontjáról.

A meghallgatás időzítése miatt kevesebb kritikus hangot lehetett hallani, mint az várható volt. A szocialista frakció éppen Athénben tartott kihelyezett ülést, a liberális és a zöld frakcióba pedig nem kerültek be magyar képviselők a 2009-es EP választáson, ezért a Fidesz EP-képviselői hazai pálya előtt magyarázhatták a tervezetet.

Szájer József, a Fidesz delegáció vezetője és az Európai Néppárt alelnöke, egyben a Fidesz-KDNP háromtagú egykori alkotmány-előkészítő bizottságának elnöke maga elnökölt a tervezetéről szóló meghallgatáson, és brüsszeli tudósítónk szeirnt szinte csak a vele egyetértőknek adta meg a szót.

Ugyan a nemzeti alkotmányok egyáltalán nem tartoznak az Európai Parlament hatáskörébe, Cecilia Wikström (ALDE – liberális frakció, svéd) mégis úgy gondolja, hogy a magyar alkotmány ügye olyan közös értékeket érint, amivel a közös parlamentnek is foglalkoznia kell.

Szájer József sokáig „nem vette észre” az egyébként félig üres teremben szólásra jelentkező Bokros Lajost, az MDF egyetlen képviselőjét (aki jelenleg a brit konzervatívokkal közös „konzervatív és reformista” frakció tagja). Bokros, amikor rövid időre szót kapott, elmondta, hogy az alkotmány ellen tiltakozik Sólyom László, az előző köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság első elnöke, Paczolay Péter, az Alktománybíróság jelenlegi elnöke, Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, valamint Kis János filozófus, az 1989-es demokratikus alkotmány egyik kidolgozója, továbbá Kállai Ernő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa. Bokros elmondta, hogy az új alkotmánytervezet megszünteti a fékek és ellensúlyok rendszerét, és a kritikusok szerint súlyosan káros a jogállamiságra nézve.

A legkritikusabb hangot azonban Sarah Ludford bárónő (brit liberális demokraták – ALDE) ütötte meg. Szerinte ez „nem liberális alkotmány” és különösen veszélyesnek nevezte a tervezet „irredentizmusát” és azokat a nagyon veszélyes törekvéseket, amelyekkel kiterjesztené a határon túlra is magyar politikai közösséget. Ludford bárónő szerint a házasság férfiak és nők párjára történő szűkítése, a magzatvédelem leplezetlen abortusztiltó törekvése a modern életformával ellentétesek, valamint sérelmezte, hogy az európai egyezményekkel szemben a nemi diszkrimináció elleni tilalmat a tervezet nem rögzíti. A gyermekek utáni szavazati jogot viszont az Európai Parlamenti választások szempontjából is nagyon vitathatónak nevezte. Szájer József és Schöpflin György (Fidesz – néppárti frakció) azonban jelezték, hogy ezt a javaslatot már a magyar parlament ejtette.

Szájer az „irrendentizmus” vádjára úgy replikázott, hogy szerinte az alkotmánytervezet nem tér el a jelenlegi alkotmánytól, és a férfi és nő házasságára vonatkozó kitételt pedig egy alkotmánybírósági döntésből vezette le. Az abortusz-tilalom ügyében azonban kitérő választ adott, és azt mondta, hogy „az államnak kötelessége lesz intézményeket kialakítani”.Elmar Brok (német kereszténydemokrata – néppárt) annak ellenére kritizálta a Fidesz tervezetét, hogy a Fidesz képviselőivel egy frakcióban ülnek. Brok az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását tette szóvá.

Az ülés idején még nem volt ismert az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság – az Európa Tanács alapjogi és alkotmányossági kérdésekben működő tanácsadó testületének – negatív véleménye a magyar alkotmány tervezetéről. A Velencei Bizottság – a magyar kormány előzetes megkeresésére – a kormány eljárásáról és a kormánypárti frakciók konkrét javaslatairól is negatív véleményt formált.Az ALDE frakció Herman Van Rompuyhoz, az Európai Tanács állandó elnökéhez fordult, és azt kérdezte, hogy a Tanács tervez-e bármilyen fellépést az Európa Tanács álláspontjának kikényszerítésére, illetve az alapjogok fokozottabb védelme érdekében Magyarországon. (Az Európa Tanács nem azonos szervezet az Európai Tanáccsal. Az Európa Tanács tagja az Európai Unió mellett azok a tagállamok, amelyek részt vesznek az európai demokratikus átmenetben – az Emberi Jogok Európai Bíróság az Európa Tanács felügyelete alatt működik. Az Európai Tanács az EU irányító szervezete).