A magyar médiatörvény visszavonását követeli az EP

A Szájer József vezette Fidesz-csoport politikai szempontból jelentős szavazást veszített el, a magyar ellenzék pedig jelentős csatát nyert az Európai Parlamentben. A Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt visszavonta támogatását a magyar tagpártjától, és így a parlament elfogadta a magyar médiatörvény visszavonását követelő határozatot. Nyertesnek érezheti magát a Bizottság és Neelie Kroes biztos is.

Az Európai Parlament január óta folyamatosan foglalkozik a magyar médiatörvénnyel. A Parlament többsége nem elégedett a magyar kormány és a Bizottság megállapodásával. A médiatörvény egészét elítélő határozat-tervezet vitáját még februárban folytatták le, de akkor a Bizottság és a magyar kormány hirtelen megállapodása miatt a vitát felfüggesztették.

Az általános vitát követően a Fidesz politikai stratégiája értelemszerűen arra irányult, hogy a tervezetet többé elő sem vegyék, amit a Néppártból is sokan támogattak. A baloldali és középpártok ezzel szemben a Bizottságot támadták azért, mert túlzottan engedékeny volt a magyar kormánnyal szemben. Amikor azonban kiderült, hogy a baloldali frakciók ki fognak állni a határozattervezet mellett, a Fidesz megpróbált egy alternatív, a magyar kormányt tehermentesítő javaslatot napirendre tűzni.

A mostani szavazás csak a felszínre hozta azokat a törésvonalakat, amelyek az EP jobboldalán már a részletes vitában is megmutatkoztak. Az általános vitában a Fidesz elsősorban a Berlusconi-kormány jobboldali pártjaira, valamint a néppárti lengyel kormány radikális jobboldali ellenzékére és a felvidéki szövetségesére, vagyis aMagyar Koalíció Pártjára számíthatott. A néppárt nyugati képviselői ugyan nem támogatták a baloldali indítványt, de felszólalásaikban sokatmondóan a Bizottságot dicsérték azért, hogy rákényszerítette az akaratát a magyar kormányra. A szélsőjobboldali pártok pedig elsősorban azért álltak ki a Fidesz mellett, mert általában nem helyeslik az Európai Uniót, és amellett vannak, hogy az ne szóljon bele egyetlen ország ügyeibe sem.

A szavazás politikai nyertesei egyértelműen az az EP-be be nem jutott magyar liberálisok és zöldekhez tartozó LMP, akik látható és hatásos segítséget kaptak európai szövetségeiktől, amit idehaza is igyekeznek kamatoztatni. Az intézményi nyertes pedig a Bizottság. Neelie Kroes taktikusan már az általános vitában elmondta, hogy azért nem léphetett fel erőteljesebben a magyar kormánnyal szemben, mert az audiovizuális irányelvet a tagállamok felvizezték a Bizottság és a Parlament akaratával szemben – még a Lisszaboni Szerződés előtt. Az új szabályok szerint azonban a parlament már keményebben is felléphetne a médiahatóságok függetlensége mellett, ha újra elé kerülne az ügy. Erre két nappal később Viviane Reading Bécsben, az EU alapjogi intézményén erősített rá. Az Európai Parlament jogi formáját tekintve nem kötelező ajánlása most új jogköröket szeretne adni Kroesnak és Readingnek, hogy a jövőben felléphessenek többek között a nem független vagy pártatlan médiahatóságok ellen is.

A szavazásban közrejátszott több, az európai értékek szempontjából kritizálható magyarországi esemény is. Kifejezetten említésre került a melegfelvonulás betiltása illetve a magyar alkotmányozás is. Bár Szájer József, a Fidesz EP-csoportjának vezetője, és egyben a Fidesz-KDNP alkotmány-szövegező bizottságának vezetője az EurActivnak adott exklúzív interjújában azt mondta, hogy az alkotmánytervezet kapcsán nem számít a médiatörvényéhez hasonló nemzetközi komplikációkra, valószínűleg maga az alkotmányozás segítette át az egyébként önmagában többséggel nem rendelkező közép- és baloldali frakciókat a szavazáson. A szokatlanul sok tartózkodás és távollét mellett ugyanis a néppárti frakció visszavonta azt az alternatív javaslatát, ami a parlamenti matematika szerint legyőzhette volna a most elfogadott ajánlást.

Az állásfoglalás felszólítja a magyar kormányt a sajtószabadság helyreállítására és a médiatörvény visszavonására. Bírálja az Európai Bizottságot is, amiért az nem alkalmazott szélesebb jogalapot a magyar kormánnyal szemben, és egyben felkéri a testületet egy európai szintű jogszabály előkészítésére a médiapluralizmusról és a média szabályozásáról ügyében. Az állásfoglalás szerint a médiatörvény legproblematikusabb eleme az, hogy megszűnik a közszolgálati média politikai és pénzügyi függetlensége, és hogy a törvény kulcsfontosságú kifejezéseket hagy meghatározatlanul, így az újságírók nem tudhatják, hogy mikor szegik meg a törvényt.

Az Európai Parlament felhívja a magyar hatóságokat, hogy az Európai Parlament, a Bizottság, az EBESZ és az Európa Tanács emberi jogi biztosa észrevételei és javaslatai, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és Parlamenti Közgyűlése ajánlásai, valamint az Európai Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága joggyakorlata alapján végezzék el a médiatörvény további felülvizsgálatát, és amennyiben az összeegyeztethetetlennek bizonyul a szerződések vagy az uniós jog betűjével vagy szellemével, az Európai Unió Alapjogi Chartájával vagy az emberi jogok európai egyezményével, akkor helyezzék hatályon kívül, és ne alkalmazzák a törvényt vagy annak összeegyeztethetetlennek bizonyult elemeit.