Mianmar és Észak-Korea: közös atomprogram?

Mianmar Észak-Korea segítségével növeli fegyverarzenálját. Phenjan fegyvereket szállít Mianmarba, illetve észak-koreai szakemberek dolgoznak a burmai fegyverkezési programon. A nemzetköz közösség egyre nagyobb aggodalommal figyeli a két ország javuló viszonyát, mivel a mianmari fegyverkezés veszélyezteti a délkelet-ázsiai régió stabilitását.

A katonai vezetésű Mianmar növekvő fegyverkezése komoly aggodalmat jelent a délkelet-ázsiai nemzetek és az Egyesült Államok számára, miután egyes hírek szerint az ország Észak-Koreával együttműködve nagy hatótávolságú Scud típusú rakéták gyártásába kezdett. Az Asia Times Online értesülései szerint a fegyvereket egy Minhla városához közeli lőszergyárban, észak-koreai tudósok segítségével állítják elő. Mianmar több évtizede gyárt alapvető katonai felszereléseket, azonban a közelmúltban sokkal fejlettebb fegyverek előállítására állt át, melyek gyártását nehezebb a levegőből észlelni, mivel nagy részük föld alatt rejlik.

Észak-koreai kapcsolatok

Mianmar hivatalosan 2007-ben vette fel újra a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával, bár Than Shwe volt burmai vezető már nem sokkal hatalomátvételét követően, 1992-ben titkos tárgyalásokat kezdett Phenjannal. A két ország viszonya 1983-ban romlott meg, miután észak-koreai ügynökök merényletet követtek el a Mianmarban tartózkodó Cson Tuhvan dél-koreai államfő ellen. Bár az elnök túlélte a támadást, a robbantásban 17 magas rangú tisztje meghalt – többek közt a miniszterelnök-helyettes, illetve a külügy- és gazdasági miniszter is.

A 1988-as felkelések miatt több külföldi vegyesvállalat felfüggesztette az országban a hagyományos fegyverek gyártását, melyet követően Mianmar Észak-Korea felé fordult. Shwe a kapcsolatfelvételt akkor azzal indokolta, hogy országát amerikai és indiai támadás fenyegeti. Az országot vezető katonai junta terve, hogy nagyobb, modernebb, nukleáris fegyverekkel felszerelt hadsereget építsen ki, azonban ezzel a törekvésével háttérbe szorítja a szegénység égető kérdését – olvasható Ang Lin Tut, a mianmari védelmi minisztérium egykori magas rangú hírszerző tisztjének leírásában a New York Times honlapján. A katonai modernizációs program előmozdítására dél-koreai üzletembereknek álcázott észak-korai fegyverspecialisták érkeztek az országba, Mianmar pedig a Thaiföldnek eladott földgáz árából befolyt bevételekkel fizetett Phenjannak a rakétatechnológiákért.

Észak-Korea számára a közelmúltban felértékelődött a mianmari kapcsolat jelentősége, miután a közel-keleti és észak-afrikai zavargások miatt az ország legbizalmasabb és legrégebbi fegyverkereskedelmi ügyfeleit veszítheti el. Phenjan az elmúlt években Egyiptomnak, Líbiának, Jemennek, Szíriának és Iránnak exportált rakétákat és haditechnológiát. A térségben növekvő bizonytalanság magyarázhatja, hogy Észak-Korea szorosabbra szeretné fűzni kapcsolatát Mianmarral, Phenjan minden bizonnyal így akarja mérsékelni az esetleges exportkiesés hatásait.

Az Asia Times Online jelentése szerint mianmari hajózási feljegyzések bizonyítják, hogy észak-koreai hajók majdnem egy évtizede rendszeresen kötnek ki Thilawa és Yangon kikötőjében. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból (KNDK) érkező rakományok szinte mindig hétköznapi termékek, néha beton megjelölése alatt érkeznek be, azonban a szállítmányok hivatalos megnevezésével kapcsolatos gyanúkat növeli, hogy a ki- és beérkező teherárukat az ország védelmi iparáért felelős Nehézipari Minisztérium kezeli.

Barterkereskedelem

A két ország közötti kereskedelem más okból is egyedinek nevezhető. Az egyik üzlet során, 2009 júliusában a KNDK 15 rekesz mianmari brandyt kért, majd 2010 márciusában egy másik szállítmány érkezésekor az észak-koreai nagykövet kérésére meghatározatlan mennyiségű burmai vodkát rakodtak be a hajóra a vonatkozó feljegyzések szerint. A szesz-szállítmányok mellett a két ország között közlekedő hajók többször érkeztek vissza a KNDK-ba több ezer tonna rizzsel megrakodva.

A fentiek alapján beigazolódottnak tűnik, amit több diplomáciai megfigyelő feltételezett: Mianmar és Észak-Korea, mivel mindketten csak nagy nehézségek árán tudnak konvertibilis valutához jutni, barterkereskedelembe kezdtek egymással. Mianmar vezető tábornokai több fegyvert akarnak, azonban gyakran nem rendelkeznek elegendő devizával, amellyel ezeket fedezni tudnák, illetve nem akarják, hogy az ezeket érintő banki transzferek láthatóak legyenek. Észak-Korea állandó élelmiszerhiánya miatt mindkét ország számára kézenfekvő a cserekereskedelem. Abban az esetben, amikor pénz is megjelenik az ügyletek során, a tranzakciót készpénzben bonyolítják le, hiszen az így nem követhető nyomon.

„Jelentős aggodalom tárgya”

Az Egyesült Államok a múlt héten komoly aggodalmát fejezte ki Mianmar és Észak-Korea javuló kapcsolatait illetően. Egy magas rangú washingtoni tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy az USA kiemelt figyelemmel kíséri a két ország tevékenységét. A kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős helyettes államtitkár, Kurt Campbell a szenátus Külügyi Bizottsága előtt elmondta: aggodalmának legfőbb forrása Észak-Korea azon törekvése, hogy fegyverekkel lássa el a junta vezette Mianmart – jelentette az Irrawaddy, egy délkelet-ázsiai újság. A két országgal kapcsolatban az Egyesült Államok legfőbb szándéka, hogy megakadályozza a katonai szállítmányokat Mianmarba. Campbell elismerte, hogy eddig csak csekély sikereket értek el e téren, a helyzet kezelése pedig hatalmas kihívást jelent az USA számára.

Az aggályok már tavaly is kézzel foghatóak voltak, miután egy amerikai szenátor elhalasztotta mianmari látogatását, mondván: az ország Phenjannal együtt egy nukleáris programon dolgozik. A kelet-ázsiai és csendes-óceáni ügyekért felelős bizottság vezetője, Jim Webb elmondta: állítása egyelőre nem bizonyított, ugyanakkor aggodalmak merültek fel arra vonatkozóan, hogy Mianmar megszegi az ENSZ által Észak-Koreára kivetett fegyverembargót. Az amerikaiak feltételezései nem teljesen alaptalanok. Egy mianmari atomlétesítmény helyettes parancsnoka több ezer dokumentummal együtt megszökött az országból, amelyek egy titkos nukleáris és rakéta- program részleteit tartalmazták. A disszidáló Sai Thein Win állítása szerint az ország fő célja, hogy nukleáris fegyverekkel rendelkezhessen.

Tavaly szeptemberben Mianmar a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek azt mondta, hogy nem áll szándékában az atomfegyvergyártás, és nukleáris tevékenységének hátterében csupán a békés felhasználás áll. Mianmar vezetése azt nem pontosította, hogy milyen nukleáris munkálatok folynak az országban, az Észak-Koreával fenntartott kapcsolat azonban ellentmondani látszik a hivatalos nyilatkozatoknak, így számos állam árgus szemmel figyeli, hogyan alakul a két ország viszonya.